Versek

 Kiss Ottó Váradon 1

 

Kiss Ottó

 

Gomulka házmester panaszai

a hatvanéves Zalán Tiborhoz

                           

Jaj, Tibor,

megöregedtem,

maga meg még

mindig csak hatvan,

hogy van ez, kérem,

magán nem fog az idő?

Maga nem fogja az időnek?

Vagy maga fogja az időt?

Vagy nem fogja?

Majd fogja, majd fogja!

Mert tiloss!!!

Még egyszer mondom: tiloss

az idővel jáccani!

Pedig maga,

végig az időn,

örökké mindig is jáccott,

evett meg ivott,

és mindent csinát, ami ártott,

hiába tiltottam azt is,

hogy tiloss mesternek lenni,

a végin maga is csak az lett,

ha nem is házmester ugye,

pedig mondtam,

hogy tiloss az is, na ugye.

Jaj, Tibor, megöregedtem,

maga meg még

mindig csak hatvan

– és ez nagyon nem igazságos,

ez inkább nagyon is káros,

és szerintem nekem nem világos,

mert nyólcvannak szabad,

hatvannak lenni viszont tiloss,

ez olyan Zalán Tibor-os,

de az meg,  azzmeg,

tiloss, tilosss, tilossss!!!

 

Megjelent a Bárka 2014/4-es számában.

 


 Főoldal

2014. augusztus 26.
Szakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Vörös István verseiMolnár Krisztina Rita verseiJenei Gyula: LátleletKarácsonyi Zsolt versei
Nagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökségBecsy András novellái
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg