Velemi Névtelen

Közzéteszi: Győrei Zsolt

Ezt Nemeskosztolányban írta...

Miként lehet így lengeni,

Ti kosztolányi fák?

Véresre karmolt, gennyteli

Sorsunkat ringó, mennybeli

Ütemmel hatni át?

E dombra-dűlt, hűs-zöld palást

Mint adhat ily vigasztalást,

Ti kosztolányi fák?

Pár szirmom lesz-e, pár sorom,

Ti kosztolányi fák,

Mely, míg befödte sár porom,

Vígabb korokba átoson,

S ott mint harangvirág

Csilingeli majd halk zeném,

S úgy lesz soké, mint most enyém

Ti: kosztolányi fák?

Vagy néma csöndbe elveszek,

Ti kosztolányi fák?

Se nyári, könnyű csend-neszek,

Se hang, se szél már nem leszek,

Se fütty, se orgonák?

Csak fekszem, míg az emberit

Örök lombjukkal zengetik

A kosztolányi fák?

Tavaszdal

Te rongy leány, te szalmaszín-hajú,

Azt gondolod tán: elfeledtelek?

A hegy felől langy, szajha szél ha jő,

És könnyű meggy táncol fejem felett,

S virágszagokat szór a nyurga május -

Tükör a rét, mi téged tart elébem.

A kép oly tiszta és olyan homályos,

Mókus szemében ing s páfránylevélen.

Téged bolyonglak mindegyik tavasszal,

Füvektől-fákig, keresztül-kasul.

Te könnyem-füttyöm - ha nem vagy, se vessz el,

Ha nem kutathat, két szemem kisül.

Kacagd a zöldtől részegült bolondot,

Csecsed vadássza, szád és tárt öled.

Se-itt-se-ott lepkék között barangol,

S meggylomb alatt, hol egyszer hált veled.

Midőn harcba indul...

Leányok, combok - szép volt köztetek.

Balog, ki többre alkudnék a sorstól.

Most harcba hívnak, hol nem győzhetek.

Ha visszahoznak, megfürösztetek,

Meg is csókoltok, ki balról, ki jobbról,

S ki ajkamon, az legszebb köztetek.

Erős kezekkel felöltöztetek,

Inget húztok fagyomra tiszta gyolcsból,

Temetni is derűsen győzzetek.

Hány percem telt vidáman? Rengeteg,

Ha cipóból tört, vörösborba kóstolt,

Ha hetykén térült-fordult köztetek,

Hogy - míg halk sóhajtól lesz lázbeteg -

Az árva, hittelen Istent, a zordont

Ön-míve szépségéről győzze meg.

Szaladni látok könnyű őzeket.

Hiába volt tán minden - ámde jó volt.

Ki élni győzött, le nem győzetett.

Leányok, combok - szép volt köztetek.

Megjelent a 2012/3-as Bárkában.