Prózák

 

 Hartay_m__ret.jpg

 

Hartay Csaba

 

Te szoktad siratni a disznót?

 

De örülök! Megint lehet korán kelni szombaton. Egész héten gyötör minket az iskola, a neonfényes borzalom reggelenként, erre disznóvágás a tanyán keresztapámnál. De most komolyan, miért nem lehet azt a disznót reggel kilenckor leszúrni? Ez valami hülye szokás, hogy hajnalban kell odamenni, odasettenkedni hozzá. Szerintem ebben az is benne van, hogy így akkor már hajnali ötkor lehet kezdeni inni. Tuti. Ezt élvezi apu is. Nem szeretem ezeket a disznótorokat. Egy az, hogy mindig rohadt hideg van. És keresztapám is direkt kilesi, hogy mikor lesz a leghidegebb, na, akkor lesz a disznótor. Fasza. Amúgy én csak egy-két tálat, vödröt meg rongyot hozok-viszek ilyenkor, ha szólnak, de azt is minek. Feleslegesnek érzem magam. Egy csomót ácsorgok csak, és bámulom a kiterült disznót. Közben meg a rokonok ugratnak az iskolával. A múltkor az egyik totál beszopatott. Nagyon megszívtam. Kapásból úgy kérdezte, hogy hány kettesed van a suliban. Bazmeg, én meg rögtön löktem, hogy irodalomból meg nyelvtanból van kettesem. Matek? Abból is – vágtam rá. Anyu nagyon mérges volt. Hogy lehetek ilyen béna, hogy őszintén elmondom. Most már úgy gondolom, hogy simán hazudni kellett volna. Úgysem tudja az a rokon, mi az igazság. De úgy éreztem a kérdése közben, mintha látta volna a naplót meg az ellenőrzőmet. Mintha a haverja lenne a tanár, az igazgató, vagy nem tudom. Nagyon meggyőzően kérdezett, mintha pontosan tudná, hogy nekem vannak ketteseim. Nekem, kettesem? Négyesem is alig! – ezt kellett volna válaszolnom. Hülye vagyok. Nem csak a tanuláshoz, a válaszoláshoz is. De ezek a disznótorok. Nem tudom, nekem olyan hideg az egész. Meg koszos. Minden ruha meg rongy hideg, zsíros és vizes. Sár van, meg disznószar. Kenjük azt a véres, sáros, zsíros trutyit egész nap. Oké, a hagymás főtt vér, az rohadt finom. De az is olyan sokára lesz kész. Fúj, hogy attól milyen feketét lehet kakálni! De még napokig szinte. De ugye? Jól mondom! De nagyon finom kaja. Anyuék mamával megfőzik a vért, kiveszik a vízből, felvágják darabokra. Úgy néz ki olyankor ez a főtt vértömb, mint valami idegen szerve a disznónak, ami csak főzés után alakul ki. Utána úgy szokták, hogy a feldarabolt vért beleteszik egy nagy lábosba, hozzá a főtt krumplit, meg a hagymát, és sütögetik egy kicsit. Én olyankor már nagyon ennék. De nem lehet, mert meg kell várni a bölléreket. Egyszerre ülünk asztalhoz. Ott is pálinka. Meg a beszólogatások. Van-e már csajom. Én örülnék a legjobban, ha lenne, ezeket szerintem nem is érdekli igazán, csak játsszák az agyukat. Mindenkinek van egy-egy idegesítő kérdése hozzám. Hány évesnek kell lennem, hogy leszálljanak rólam? Nagyon várom már azt az időt. Hideg a disznótor, meg vizes. Mindent örökké mosni, kenni, lögybölni, és mégsem lesz tiszta semmi. Koszos rongyokkal törölgetni mindent örökké. Én komolyan nem is látom át, hogy lesz itt rend estére. Sehogy. Én úgy is elfáradok, hogy csak ott ácsorgok, és nézem a bácsikat. Vannak ilyen idősebb, kucsmás bácsik is. Azt sem tudom, hogy hívják őket, mindenféle rokonok meg barátok, de ezeket is csak az érdekli, mi van a lányokkal a suliban, és hogy milyen tanuló vagyok. Amúgy meg dehogy érdekli őket, csak nem tudnak mit kérdezni. Egyik rokonunk, a Jani bácsi meg egy nagy üstben süti a tepertőket a garázsban. Oda is félve megyek csak, mert az is örökké kérdez. Miért nem lehet csendben álldogálni? Iskola, mi van az iskolában. Hát szerintük én erről élvezettel beszélek? Hagyjuk már azt a rohadt iskolát. Komolyan, ha egyszer kijárjuk az összes osztályt, nagyon megünnepeljük. Mert akkor már hiába kérdezik, hogy mi van a suliban: semmi, kijártam, pont. Leszakadhatnának már erről a témáról. Miért nem azt kérdezik, merre csavarogtunk mostanában, mikor készítettem utoljára íjat meg csúzlit, mikor voltam pecázni, van-e már újabb kvarcjátékom? De ilyeneket egyik sem kérdez, csak a hülyeség mindig. Szóval szombat hajnalban disznótor. Elrontják a hétvégémet. Ráadásul a tanyán nincs is kábeltévé, csak egyes meg kettes. Keresztapám szobája meg eleve olyan rohadt hideg, hogy hiába mennék be oda megmelegedni, tovább fázom. Bemegyek, és ott vacogok tovább. Utána anyu rám nyit, hogy haladjak kifele a disznóhoz, ott segítsek, adogassam az akármiket. Ott fekszik a disznó, és kapargatják a fekete bőrét késekkel. Mit kell azt kapargatni? Nem lehetne valahogy lenyúzni azt a disznót? Annyi hülyeség van egy disznótorban is. Te amúgy egyedül le tudnál vágni egy disznót? Én szerintem tudom, hogy mit kéne csinálni hozzá, mikor mi következik, de nem vagyok még elég erős hozzá. Amikor töltik a kolbászt, az már jó. Ott már nyugi van. Keresztapu barátai olyankor már nagyon mosolyognak. Sanyi bácsi, a tanyaszomszéd egyre lassabban beszél. Fehér bort iszik pálinkával, de reggel öttől este kilencig, végig. Komolyan, esküszöm, nem áll meg. És ott az a zsíros pohár mellette, anyu meg töltögeti neki a kupából a bort, ha látja, hogy kiürült. Az meg bólint, és halkan mondja: köszi. Apunak bezzeg nem tölt. Anyu is inkább azt szereti, ha a többi férfi iszik, nem apu. Apámon egyébként egyből meglátszik. Úgy hívjuk húgommal, hogy apu „olyan”. De én más fazonokon csak azt veszem észre, hogy mosolyognak meg hülyéskednek. Nem szeretem ezeket a disznótorokat. Hosszú ott lenni egész nap. Átfagy a lábam. Hiába veszek fel három zoknit, csak még jobban fázom. Apu szokta is mondani, hogy ne húzzak három szűk zoknit, mert elszorítom a lábamban a vérkeringést, és attól még jobban fogok fázni odalent. Apu egyébként tök sok dolgot tud, általában jobban, mint más hasonló korú ember. Vitatkoznak is mindig. Ő már tíz éve tudta előre ezt a rendszerváltozást, mindig azt mondja. A többiek meg lehurrogják, hogy egy nagy lószart tudtad te. Mindig van vita, főleg, ha isznak is. Te szoktad siratni a disznót? Én nem. Nem tudom, nekem az egy ilyen nagy húshenger. Egy cica, az más, az odajön, nyávog, dorombol, egy kutya meg felugrik, rád mászik, majd’ fellök, örül neked. De egy disznó, az valahogy ott uralkodik az óljában, hozzá se lehet szólni, csak röfög, semmi kapcsolatunk nincs a disznókkal. Csak etetjük őket, azok meg szarnak. Ránk is. Hosszú egy ilyen disznótor. Már tök sötét van, mire kezdődik a nagy asztal sikálása. Addigra már mindenki fáradt. A szomszéd Sanyi bácsi énekelget mosolyogva. Irigylem. Na, nem az egész Sanyi bácsit, csak ezt az állandó jókedvet. Olyan boldognak látszik, közben meg egyedül él egy tanyán. Te tudnál egyedül ott kuksolni egy ilyen tanyán? Csak az állatok, meg körülötted azok a hülye nagy földek, a pusztaság. Félnék, mint a szar. Nagyon. Ha ott valaki bezörget az ablakon, az tuti nem véletlen, az akar valamit, és nyilván rabolni, mi mást. Az emeleten senki sem tud bekopogni az ablakunkon, rohadt nagy szerencse. Amúgy meg el lehet lenni a disznótorban. Tavaly keresztapám hideg szobájában találtam Playboy újságokat! Ott voltak az ágya alatt. Tele nagymellű, szőke csajokkal! Csak az volt a baj, hogy abban a hideg szobában még meztelen csajokat se volt valami nagy élmény nézegetni. Szombaton fogok szólni, hogy fűtsenek be rendesen. De már hallom, hogy felkiált keresztapám: mozogjál! És akkor mennem kell kifelé. Az már jó jel, ha a disznónak csak a hűlő helye van az udvaron. Egy sáros-véres tócsa, körülötte a perzselővel felégetett fű. Már tök világos van, végre vége a hajnali derengésnek, és az éles késekkel nyiszált húskupacból lassan lehet elkezdeni darálni. Gyúrni a kolbászhúst, meg ízesíteni. Dédi mindig megkóstolja, és összeveszik apuval, ha nem jó az íze. Átgyúratja egy marék sóért az egészet velük. Anyu szerint ilyen sosem volt, csak apu mondja mindig, hogy egy gonosz boszorkának állítsa be a dédit. Egyébként meg tényleg belekóstol a nyers kolbászhúsba, és általában fintorog, na, mindegy. Múltkor már én is gyúrtam egyébként egy kicsit. De tudod, min lepődtem meg? Hogy az a darált hús is rohadt hideg! Mert a disznó kihűlt odakint a fagyban. Gyúrás közben úgy elgémberedtek az ujjaim, hogy meleg vízben kellett áztatni. De utána meg mama rám kiabált, hogy ne abba áztassam, a másikba. Nem tök mindegy, úgyis minden koszos és zsíros. Nem olyan jó buli egy ilyen disznótor. Anyu mindig kiabál mamával, mert nagyanyám ott lábatlankodik, ahová anyu épp menne, anyu tartja a lavór forró vizet, majdnem mamára borítja, mert az meg ott tipeg mindig, ahol nem kéne, a véres-vizes ronggyal ide is töröl, oda is töröl, vagy ahogy ő mondaná: türül. Ez az egész disznótor egy kosztenger. Sosem lesz rend és tisztaság utána. Csak a rumli és a káosz végig. Nyáron viszont olyan jó kimenni keresztapámhoz, mindig vág nekem egy karéj kenyeret pár karika csípős vastagkolbásszal. És ez onnan van, hogy télen mindenki szenved ebben a rohadt hidegben a disznó körül. Ki fogja ezt majd egyszer csinálni, ha ők nem lesznek? Ezt egyébként nem én kérdezem, dédi szokta mindig nekem szegezni a kérdést, hogy tanuljam meg a disznóvágást. De ha csak egy vödörrel küldözgetnek a sparhelthoz forró vízért, akkor hogyan tanuljam meg? Hihetetlen, hogy egy disznó egyik este még szunyókál, másik este meg hurka, kolbász, szalonna és tepertő lesz belőle. Te belegondoltál már?

 

 

Svájcinéger bever egy csomó mindenkinek

 

Láttam Svájcinégert. Komolyan láttam, nem hazudok! Eddig azt hittem, hogy ez a hapsi egy Svájcban élő nagy és erős néger. De nem! Fehér a bőre. És a filmje, hát az nagyon félelmetes. Terminátor, ez a címe. Le is van fordítva, egy magyar hang mondja ki alatta, hogy végrehajtó. Én is pont ezt gondoltam, hogy végre, végre láthatjuk. Szabiéknál néztük. Elég sokat láttunk belőle, de azért nem annyira sokat, talán fél óráig láttuk, mert úgy mentünk hozzájuk a hatvanlakáshoz, hogy a szülei talán mindjárt hazajönnek. De nem jöttek, viszont én meg már mire megjöttek volna, haza is mentem sajnos. Szabiéknak a hatvanlakásban van lakásuk. Egyébként valaki megszámolta már azokat a lakásokat, hogy pont megvan-e a hatvan? Mert azért hívják így ezt az egész nagy házat, vagy tömböt, hogy állítólag ott pont hatvan lakás van egyben. Rohadt sok, nem? Egyszer papírgyűjtéskor, amikor mindenhová becsengetünk, meg kéne számolni az összes lakást. Svájcinéger pedig nagyon izmos. Láttam én már izmos embert képen, meg a kajakosok is izmosak, de ez a Svájcinéger sokkal, sokkaltade izmosabb őnáluk. Ahogy ott állt, és befeszített, csak úgy dagadt a nagy mellizma. Ijesztő volt. A film különben arról szól, hogy ez a Svájcinéger előjön, és bever egy csomó mindenkinek. Lőtt is, odáig is eljutottunk, szarrá lőtt embereket. Anyuék nem engednék, hogy ilyet nézzek. A múltkor este nyolckor kezdődött egy film a tévében, Kobra, ez volt a címe. Nem láttad? Tényleg nem láttad? Én is csak az elejét, de azt el tudom mesélni. Olyan volt, hogy a főszereplő, a Kobra – de nem kígyó, hanem ez volt a beceneve, hogy Kobra, és egy zsaru volt amúgy – egy nőt úgy azonosított be, hogy megmondták neki, hogy a nőnek, aki fontos valami miatt, annak a bal mellén anyajegy van. Ez a Kobra meg felszedte ezt a nőt egy bárban, hazavitte magához, és elkezdte gyúrni a csöcseit, hogy tényleg ő-e a fontos nő, hogy megláthassa, ott van-e az anyajegy. Szóval érted. Nem? Mindegy. Na, anyuék ennél a résznél zavartak el aludni. Annyit még elcsíptem, hogy megfogja a nő mellét, és én is láttam az anyajegyet! De a Terminátorban Szabival azért láttunk durvább dolgokat. Svájcinéger úgy lelőtt embereket, hogy azok csak úgy repültek a picsába. A film különben arról szólt azonkívül, hogy szétvert mindenkit, hogy Svájcinéger megjött valahonnan – vagy a múltból, vagy a jövőből, nem is tudom –, hogy megölje azokat, akiket kell. De azok az izmok. Mert látszik elég sokat az izma végig szinte a filmben, meztelenül jön, és kell egy kis idő, amíg felöltözik. Szerinted leszünk mi valaha olyan izmosak, mint Svájcinéger? Én különben fele akkora izmokkal is megelégednék, mint Svájcinéger, már azok is rohadt nagyok lennének. Mit kell ahhoz felemelni, meg mennyiszer, hogy úgy nézzünk ki? El kéne kezdeni emelgetni súlyzókat, még idejében, szerinted nem? Hogy milyen volt még a film? Várjál. Villámlott benne, amikor ledobták a pucér Svájcinégert. Úgy jött, mintha valaki odadobta volna. Na, mondom, hamarabb látunk teljesen meztelen hapsit videón, mint nőt. De így ott állt, meg minden, és ahogy nézett, az nagyon kemény volt. Szabi mondta közben, hogy Svájcinéger amúgy belül egy gép ebben a filmben, de csak ebben a filmben, a valóságban igazi ember. Szabi mindig mondta, hogy mi fog történni, mert ő már százszor látta. Irigylem érte. Jó lenne nekünk is végig megnézni az egész Terminátort, mert már volt ott egy nő, akit meg akart ölni Svájcinéger, és egy másik, nem is izmos kis vézna valaki meg a nőt védte volna. De Szabi ekkor pont megijedt, mert egy fehér Skoda állt be a hatvanlakás parkolójába, és azt hitte, az apukája jött haza, de nekik ezerötös Ladájuk van, csak megijedt, hogy fehér kocsi, mert az övéké is fehér, tudod. Meg is nyomta a stop gombot, de utána meg a playt, ahogy elmúlt a veszély. Ezeket megtanultam. Menő videós akarok lenni. De én egyébként nem is szeretem azt mondani, hogy képmagnó, hanem videó, sokkal vagányabb, amerikaiabb. Szabi úgy félt, hogy lebukunk, mintha pornó vagy horrorfilmet néztünk volna náluk. Egyébként utána már nem sokáig ment a videó. Szabi azt mondta, hogy apukájáék nem nagyon engednek neki nézni ilyen felnőtteknek való filmeket. De szinte minden filmjük felnőtteknek való, csak a rajzfilmek nem. Még a Cápa hármat sem engedik, pedig ott előre lehet tudni, hogy a cápa megeszik egy csomó embert, nincs is nagy meglepetés. Úsznak meg szörföznek, a cápa benyeli őket, ennyi, nagy dolog. Nagyon sok filmjük van Szabiéknak. Húsz, harminc, vagy akár ötven is lehet, rengeteg. Nem számoltam össze pontosan, de több videokazettájuk van a polcon, mint könyvük, nagyon menő. Szabi mesélte, hogy van olyan horrorfilmjük is, amelyikben eszik a nőt. Eleve megijedtem, esznek egy nőt, úristen, hogyan? Szerintem én azt nem is akarnám tévében látni. Jó, élőben sem, meg sehogyan sem. Miért kell megenni egy nőt, és azt felvenni filmre? És hogy eszik? Megrágják? Amikor még a nő él, akkor beleharapnak a seggébe? Azt mondjuk, még éppen megnézném, de tovább nem. Tudod, mire lennék még különben kíváncsi? A pornófilmekre. Ott mi lehet? Meztelen nők táncolnak? Én úgy képzelem el, hogy ilyen jó nagymellű nők táncot lejtenek fátylakban, meg minden, és látszik mindenük. Bugyi talán van rajtuk, de az sem biztos. Az tetszene, azt megnézném. Miért kell ezt betiltani a gyerekeknek? Mi bajunk lesz attól, ha megnézünk 3-4 táncoló, meztelen nőt? Vagy még olyan lehet ezekben a filmekben esetleg, hogy odamegy ezekhez a nőkhöz pár férfi, és megfogja a mellüket meg a seggüket, és lesmárolja őket. Ebben mi a félelmetes? Te érted? Én sem. Meg amúgy ezek a videokazetták olyan furcsák. Ilyen nagyobb műanyag dobozok, és van bennük egy sokkal vastagabb magnótekercs, mint a kis kazettákban, amin csak zene van, de kép semmi. De szinte ugyanúgy lehet tekergetni, mint ezeket a rendes kazettákat. Sőt, beteszed, és megállíthatod olyan részeknél, amikor látszik egy nőnek a meztelen teste, meg ilyenek. Pillanatmegállító, benyomod, és onnantól nem múlik az idő a filmben, ottmarad. Kicsit ugrál, remeg a kép, de ottmarad. Bármeddig, komolyan. Sajnos most nem volt időnk megállítgatni a videót, gyorsan akartuk nézni a Terminátort, Szabi még bele is tekert, de mondtam neki, hogy engem ebből a filmből minden pillanat érdekel, ne tekergesse már. Olyan izmos Svájcinéger, hogy azt csak megmutatni lehet, el se lehet teljesen mesélni. Vastag és eres a karja, és ilyen lepkéi vannak a hóna alatt, olyan izmok, mintha egy lepke lenne, hogy mondjam, mindegy, látni kell. Szabi egy idő után már minden beparkoló autóra azt hitte, hogy apukája jött haza, örökké rohangált az ablakhoz, ha motorzúgást hallott, és mondta is, hogy inkább menjek már haza, ha nem baj, mert ha lebukunk, be sem kapcsolhatja a videót többé, még rajzfilmet se nézhetünk, semmit. És közben meg nem akart kijönni a kazetta, hiába nyomogatta a gombot – eject, ez volt a gomb neve, megjegyeztem –, de végül nagy lustán csak kijött a terminátoros kazetta. Rá is volt írva filccel, hogy TERMINATOR. Nem volt olyan nagy baj, hogy haza kellett mennem, de jobb lett volna maradni, és még nézni a Terminátort, a Végrehajtót. Amúgy meg tök jó érzés volt így hazáig szaladni, hogy én már láttam a Terminátornak egy nagy részét. Csak azt nem értem, hogy miért nem a sokkal menőbb Halálosztó címet mondta be az a hang a videóban, mert már valahol hallottam, hogy a Halálosztó Svájcinéger legjobb filmje. Tényleg a legjobb. Nem is láttam végig, de biztos, hogy ez a legjobb film. Szerintem most ez a világ legjobb filmje. Őnála izmosabb ember nincs, tehát ő nyert. Legközelebb pornófilmet kéne nézni, gyere te is Szabiékhoz, biztos megengedi, hogy jöhess. Nem tudom, mit vannak apuék beszarva, hogy megnézünk egy pornófilmet, a Terminátornál semmi sem lehet durvább.

 


Főoldal

2018. március 01.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
FISZ-tábor Királyréten - Olvasni szabad! Nagygalambfalván eltemették Kányádi SándortNemzetközi Shakespeare Fesztivál GyulánA Bárka tanulmány- és esszépályázata
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Somorjai Réka verseiDebreczeny György verseiPéter Erika verseiCsontos Márta: Arcok a múzsák kertjéből
Prózák
Márton László: Vagy inkább miatta...Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjai
Kritikák
A mittelszolipszizmus erőtereibenHalmai Tamás négy líraolvasmányaSötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”
Esszék, tanulmányok
Millenniumi ódák Nagy Gáspár költészetébenEgy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódja
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA