Prózák

 

 esterhazy_2.jpg
Elek Tibor, Reén Gitta, Esterházy Péter,
Erdész Ádám, Szabó Tibor Benjámin, Kiss László

 

Kiss László

 

Elmaradt

 

2005? 2007? Ki emlékszik már, nem is érdekes az évszám, ez is, hogy évszám, mintha történelem lenne, tankönyvi oldalakra való adat, megfosztva mindentől, ami személyes, ami élő, ettől és ettől, eddig és eddig: itt járt Esterházy Péter.

Volt bennünk drukk, hogyne lett volna, fülünk a mostaninál jóval zöldebb volt, így vártuk őt, aki az irodalmi humorfesztiválon felolvasásért cserébe nagyvonalún mindössze annyit kért, hadd hajókázzon a Körösön. Mi, bárkások ennek a kérésnek nem bírtunk ellenállni. Mit tudtam én akkor Esterházy Péterről, semmit. Szemezgetés a Harmonia caelestisből és javított kiadásából, elszórt jegyzetek ínyenckedve olvasása, meg persze mondogatni, hogy prózafordulat – finoman szólva nem volt képem az egészről, mit fogok én mondani ennek az embernek. És aztán Arany János-oztunk, anekdoták, meg Mikszáth, ha élne: végigröhögtük a Körösökhöz vezető utat. Jó volt magyarnak lenni. Jó volna újra hallani ezt a hangot.

Hazafelé fölajánlotta, hogy velük ebédelhetek, Gittával és vele. Tudtam, hogy jó evő, láttam filmen is asztalnál ülve, plusz egyes szövegek föltűnő gasztronómiai vonatkozásai, de mint aki attól fél, hogy leeszi magát, vagy lapítani fog, mint a megszidott diák, míg mások jól szórakoznának, közöltem, vasárnap van, Péter, és bár megtisztelő az invitálás, sőt élnék is a lehetőséggel, de a hét utolsó napja szakrális természetű: a családé. Anya főz. Legnagyobb csodálatomra nem nevetett teli szájjal, hanem mint aki tényleg elhiszi ezt a sületlenséget, áldását adta pánikszerű menekülésemre.

A hajókázás jól sikerült.

Nézegetem a Körösön készült fényképeket. A vízre szállás előtti pillanatokat, ahogy Szabó Tibivel épp fölnézünk rá (mennyivel nagyobb nálunk), a mondatban lévő Esterházyt, ujjának jellegzetes tartásával, mint aki megragadja a gondolatot, a langyos söröket a műanyag pohárban, amikor kikötünk a városerdei strandon, majd közös fotó a gát aljában. És van egy 66 kilobájtos kép, rajta ő, egyedül a halványzöld vízzel és a halványzöld fűzfákkal, ebéd előtt.

 

esterh__zy_1.jpg
Szabó Tibor Benjámin, Erdész Ádám,
Esterházy Péter és Reén Gitta, Kiss Ottó, Elek Tibor

 

Túlzott figyelem övezte, nem tudom, igazán jól érezte-e magát. Egy-két levelemre mindenesetre válaszolt később. Rögtön a közös vízi túra utánira például, amikor váratlan fordulattal a magyartanításra tért; így zárta: „és akkor bírd, ameddig lehet.”

Tíz év telt el azóta, ezalatt egyszer találkoztam vele személyesen, egy könyvfesztiválon. Épp követtem valakit, akinek halaszthatatlan dolga volt, ezért kezet rázás után biccentettünk, szervusz, Péter, és már rohantunk is tovább. Őszinte meglepődéssel nézett utánunk, mint aki legalább egy udvarias mondatra számított. Akár hajózásról, akár egy jól vagy-e. Talán még a kezét is széttárta kicsit. De a szeme hamiskás derűvel csillogott, erre halálbiztosan emlékszem, ezt elvittem magammal. Vásott kölykök.

Az ún. sors nem adott több esélyt, messzire élünk tőle. De a sors tartogat meglepetéseket is. Gyulán láttam utoljára. A várszínház tószínpadán a Rómeó és Júliát adták, maga a Shakespeare’s Globe Theatre zarándokolt el hozzánk, és én rettenetesen untam az előadást. Rossz, keserű nyár volt, figyelni sem tudtam rendesen. Amikor jöttünk kifelé, akkor láttam meg őket. Messze a távozók élén haladt, ősz bárd, Gittával az oldalán. Mentek nagy lendülettel, a vár előtti téren át, a fák felé.


Főoldal

2017. július 13.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Demus Gábor verseiIancu Laura verseiSzita Szilvia verseiÁrmos Lóránd versei
Prózák
Ferdinandy György: PortréfilmOravecz Imre: ÓkontriSzakács István Péter: A lányBeck Tamás prózái
Kritikák
Háta mögött délPárkapcsolati kórképA kör teljes megismeréséhez szükséges „π”Latin világban - Géczi János: Törek
Esszék, tanulmányok
Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modellHalmai Tamás: A Gangesz rabbija
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA