Papírhajó - Primér/Primőr

 

 Nyulász Péter

 

Nyulász Péter:

 

Bukfencmentes életlenség

 

Hallga csak! Van valami furcsa a levegőben! Valami zaj... Vagy éppen, hogy nincs!

Miféle zaj az, amit meg nem hallhat senki?

Egyszerű: a némaság, ami a zavart kelti.

 

Elnémult az erdő, a fák ágain csend ül.

Nem hegedülnek a tücskök, madárdal sem csendül.

Nincsen semmi kétség: rossz ómen e hallgatás:

hiányzik a rendszerből a gurulóátfordulás!

(Mert a bukfenc, az a forgás! Része az egésznek:

megáll minden nélküle, még az életnek is vége. )

 

A bukfenc az a forgás.

A forgás, az a pörgés.

A pörgés, az a nyüzsgés,

a pezsgés, a keringés.

 

És ha tilos a bukfenc – úgy értve: nem lehet és nem szabad, mert betiltva, és nincs engedély, és halál fia, az aki… Azaz:

ha nincs többé bukfenc,

megtorpan a forgás.

Nincsen akkor gurulás.

Nincsen akkor pörgés,

megáll a keringés.

Nincsen akkor nyüzsgés.

Nincsen akkor pezsgés.

Nincsen akkor sürgés,

dömdö-dödö-dömdöm,

és nincsen gurigázás…

 

Nem gurulhat el a golyó, nem mozdulhat meg a labda,

Nem gördülhet el a kerék, megtorpan a Föld forgása.

Bukfencmentes állapotban tótágast áll a világ,

és a végén legyűr minket a szomorúság.

 

Hogyha megáll minden kerék, nem forog az ész,

megszűnik a keringés, és akkor minden kész.

Istenveled Négyszögletű! Kerekerdő ég veled!

Lehet-e bukfenc nélkül élni?

Talán igen, na de minek?!

 

Oly sok fontos dolog van, mit észre sem veszünk,

és amíg csak el nem tűnik, nem is keresünk.

Hogyha tilos, ha elveszik, akkor jövünk rá:

úgy hiányzik, hogy anélkül megáll a világ.

Hogyha tilos, ha elveszik, rádöbbenhetünk:

úgy hiányzik, hogy nélküle nem is élhetünk.

 

 

Bikfi-bukfenc-bukferenc

 

Le a fejjel, büszkén!

Tartsd a hátad görbén!

Húzd fel a vállad, rogyaszd a lábad,

hajolj a földig, vesszen a bánat!

 

Nem kell hozzá pokróc,

gurulj, mint egy gombóc!

Jót tesz a fejnek, jót tesz a hátnak,

hogyha a fűben, kint gurigázhat.

 

Fej lent, láb lendít – csak azért is bukfenc!

Lendülj és gördülj – ez a jelszó: bukfenc!

Bikfi-bukfenc-bukferenc!

 

Tégy úgy, mint egy labda,

és ne is hagyd abba!

Jó a golyónak, fűbe gurulni,

jobb begurulni, mint begolyózni!

 

Fej lent, láb lendít – csak azért is bukfenc!

Lendülj és gördülj – ez a jelszó: bukfenc!

Bikfi-bukfenc-bukferenc!

 


 

Főoldal

 

2013. szeptember 13.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Bertók László verseiDávid Péter versei Bánkövi Dorottya versei Filip Tamás versei
Prózák
Oravecz Imre: Feljegyzések naplemente közbenBogdán László: Utazás hazaHáy János : Az új nőDarvasi László: Az idő szaga
Kritikák
Mivé válhat a világunk, HA…Több irodalomtakarót a csupasz szenvedélyreVégtelen keresés - a Simon Péterről A test manifesztuma - a Pigmentről
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA