Hírek

Gion Nándor pályázat

gionnandorA szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordítására

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Bödőcs Tibor tárcája

„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára) ...
Bővebben...

Murányi Sándor Olivér írása

„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér" ...
Bővebben...

eS Kiss Judit tárcája

„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...

Becsy András tárcája

„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel" ...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Egy szál rózsa

Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről ...
Bővebben...

Ünnepi Bárka-est

Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató  estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját ...
Bővebben...

A túlélők

Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt ...
Bővebben...

Költői portrék

Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról ...
Bővebben...

Székely irodalmi humor

Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6179108

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Megkérdeztük Garaczi Lászlót PDF Nyomtatás E-mail

 

 

 

 

garaczi_copy

 

 

 

Megkérdeztük Garaczi Lászlót

 

 

Az interjúnkat az Arc és hátraarc című regény dedikálásán kezdtük a Liszt Ferenc téren, majd Garaczi László otthonában folytattuk. A háttérben a foci VB és a szóbeli érettségik adják az alaphangulatot. Ahogy befejezzük a beszélgetést, megyünk is át a meccs eredményét megtudni. De már befejeződött.


Mennyi idő alatt készült el a regényed?


A konkrét megírása körülbelül három év volt. De ez alatt a három év alatt írtam még két színdarabot, más munkáim is voltak, novellákat írtam és mást is. Nehéz abszolút időben meghatározni, mert előtte is volt egy kis anyaggyűjtés, egy mappában gyűjtöttem a témához köthető anyagokat. Ha minden mást próbálok leválasztani, egy-két év lehetett, amíg megírtam.


Mikortól tudtad, hogy konkrétan ezt a regényt írod majd meg? Mi volt a kiváltó ok? Miért volt fontos ezt az időszakot feldolgoznod?


Előbb-utóbb akartam folytatni a lemur sorozatot, amiből két könyv megjelent a kilencvenes években. Aztán volt egy konkrét pillanat, amikor eldöntöttem, hogy mostantól ezzel akarok foglalkozni. A Metaxa megírása után voltak filmes és színházas munkáim is, közben gondolkoztam, milyen új könyvet kezdjek írni. Egyszer Veszprémben voltam, és Szilágyi Zsófi mondta, hogy a tanítványai mennyire szeretik a Pompásan buszozunkat, és hogy mikor folytatom. És akkor én is föltettem magamnak a kérdést, és hogy miért ne próbálnám meg most? Hálás vagyok Zsófinak ezért a pillanatért. Az is hamar eldőlt, hogy a katonaságról fogok írni.


Ez a műved realisztikusabb, mint a korábbiak?


Talán jobban követhetők benne a történetek, átláthatóbb a szerkezete, jellemek villannak meg, és talán egyszerűbb, szikárabb a nyelve, mint az első két kötetnek. Az első rész, a
Mintha élnél a legkócosabb, tényleg mintha lenne itt valami tisztulási folyamat, bár a közben írt Metaxa megint elég vad könyv volt. Nem akartam folytatást írni, nem volt célom, hogy a három lemur-könyv együtt egységes, zárt egészet alkosson, új eljárásmódokat próbáltam ki.


Említetted a saját szabályokat. Nem a gimnáziumról írtál, inkább a katonaságról - mióta foglalkoztat ez a téma?


Az első két kötet után a főhős idejében a gimnázium következett volna, de úgy döntöttem, hogy kihagyok pár évet. Jobban érdekelt a katonaság, ami ugyanúgy leírhatja a felnőtté válás folyamatát, viszont kínál dramaturgiai segítségeket, szerkezetileg a bevonulás és leszerelés keretét, amelyek pillérei lehetnek a könyvnek. Másrészt arra gondoltam, hogy itt könnyebb lesz elemeznem a harminchárom évet, amit diktatúrában éltem. Ehhez jó témának tűnt a katonaság, ahol vegytiszta formában, mintegy laboratóriumi körülmények között jelennek meg a rendszer jellegzetességei.
Másrészt erős hagyománya van ennek a témának a magyar és világirodalomban is, sok ilyen könyv állt rendelkezésemre inspirációs bázisként a Fekete kolostortól mondjuk a Sorstalanságig. Velük együtt és velük szemben kellett végiggondolnom, hogy én miről és hogyan akarok beszélni.


A diktatúráról beszélsz. Életedet ennyire szervesen meghatározta a rendszer? Én, fiatalabbként nehezen gondolok ebbe bele! Ennyire kétfelé osztotta az életed a 89-es rendszerváltás?

Az én generációm életében fontos cezúra a rendszerváltás. Azóta én például folyamatos eufóriában élek, Ottlik szavával élve szabadságon vagyok. Állandó kimenőt kaptam, amire egyáltalán nem számítottam előtte. 33 év sok idő, de az első 10-15 évben még nem feltétlenül érzékeli teljes súlyával az ember, hol él, ha megvédi a család. Mondjuk 15-20 évet töltöttem felnőtt fejjel diktatúrában. Ráadásul a nyolcvanas éveknek talán már más volt a levegője. Három évente utazhattunk, próbáltunk lapot alapítani, mindenféle művészeti mozgalmak indultak, nagyobb lett a mozgástér. Talán ennek a generációnak van rá esélye, hogy még viszonylag elfogulatlanul nézzen vissza a kommunizmusra, benne voltunk, de nem annyi ideig, hogy feltétlenül belerokkanjunk, elhülyüljünk.

 

arc


Az integritásra gondolsz? A műben a szülők és azok reakciói hogyan jönnek létre? Visszatekintve milyen belső szabályok irányították a szereplők mozgását, felnövését?


Igen, ez talán a beavatás, a felnövés könyve szeretne lenni. Hősünk olyan élmények birtokába jut, amit nem tud megosztani a családjával, a barátaival, a szülők, barátok elvesztik a hitelüket. A család szoborrá merevedik a könyvben. A regény közepén aztán olyan dolgok történnek a főhőssel, ami a végső integritását veszélyezteti, azzal fenyeget, hogy elveszíti önmagát. Azt gondoltam, jobb, ha ezt a részt egy szenvtelen hang meséli el. Csak az akciókat látjuk, az eseményeket, nincs kommentár. Tehát a történet elején a főhős meséli el az eseményeket, majd a végén, a leszerelés után újra átveszi a szót. A cím is erre utal, a középső „hátra" szóval a két „arc" között.


Adódik a kérdés: te hogy raktad magad össze a katonaság után? Sokan ezeket az élményüket elteszik egy zárt rekeszbe, nem beszélnek róla soha, mások ezer anekdota mögé rejtik az egészet.


Két fiúval közeli barátságba kerültem, ma is úgy gondolok rájuk, mint barátaimra. Ez a pozitív rész, de amúgy rombolásként éltem meg. Azt hittem, tudom, milyen bekerülni a hierarchiába, hogy könnyen veszem az akadályt, nem így alakult.


Másoknál mit láttál?


Általában jópofa anekdotákat adtak elő már a főiskolán is a volt katonatársaim. Vagy hallgattak, mint én.


A regény elején a hős szavakat gyűjt, készül egy pályára, ami talán az írói pálya. Hogyan tudtál erre készülni? Ha jól tudom, megszereztél különböző szószedeteket, említetted Kertészt, a diktatúrát, a nagy élményeket, de hogyan készültél konkrétan a katonasággal kapcsolatban, ami „sorvezető" a műben.


Egyrészt a saját élményeimből, emlékeimből építkeztem és könyvtáraztam is. Korabeli beszámolók, novelláskötetek, aztán a szlengszótárak, a benti argó gyűjtései, privát gyűjtések is a segítségemre voltak. Beszélgettem olyanokkal, akik akkoriban és ott voltak katonák, érdekes módon kollegákat, írótársakat is találtam köztük. Mindennek utánanéztem, egy-két évig majdhogynem ott éltem megint a laktanyában, nem volt túl kellemes. Aztán persze egy csomó mindent ki is találtam, hisz ez regény, fikció, az epizódok egy része meseszerű, de sok olyasmit is kitaláltam, ami reálisnak tűnik, de nem történt meg.


Említetted, hogy nem tekintesz erre a regényre úgy, mint harmadik részre, mint egy sorozat elemére. Gondolkodtál már azon, hogy valamilyen módon megy ez tovább? Hogy ez a figura élhet tovább? Most, amikor felszabadulsz a regény alól, úgy, hogy már az meg is jelenik, többé tényleg nem lehet hozzányúlni, amikor a Könyvhéten megjelenik és dedikálod, mi történik? Mit tervezel?


Még nem döntöttem el, mivel akarok foglalkozni. Most novellákat próbálok írni, régen sok rövid történetet írtam, a következő egy-két hónapban ebbe szeretném beleásni magam. Közben az-az érdekes dolog történt, hogy az egyik novella olyannak tűnik, mintha ennek a bizonyos lemur sorozatnak a folytatása lehetne, egy következő lemur-könyv csírája. A '80-as években játszódik. Tehát ha most a lemurokat folytatnám, akkor valószínűleg a '80-as évekkel foglalkoznék. Ez egy gazdag időszak, politikai-történelmi szempontból nyilván a rendszerváltásra futtatnám ki. Túl sok mű a rendszerváltozásról eddig mintha nem jelent volna meg. Ha az Arc és hátraarcban arról írtam, milyen volt a kommunizmusban élni, akkor logikus lenne, hogy a rendszer összeomlását is megpróbáljam újragondolni. Izgalmas kor, sok érdekes sztorira, figurára emlékszem, a tüntetésekre, erősek az emlékeim a román forradalomról. Talán most kellene ezeket megírni, mikor még sokan tudnának segíteni.


Szerinted ki lesz a világbajnok az idén?


Németország.

(A tipp még a Németország-Argentína mérkőzés előtt született.)

 

(Kozák Ignác Tibor)


 


Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Drámapályázat

A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a sz...
Bővebben...

Trendi lett az olvasás?

„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint ...
Bővebben...

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Gion Nándor pályázat

A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

lovaszandrea1_copy„a siker-receptúra szótagra pontos alkalma-zásáról van szó" (Lovász Andrea Berg Judit Két kis dínó a zsírkréta korban című könyvéről írt)

Bővebben...

A tisztelt ház

„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetr...
Bővebben...

Háyland

„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről) ...
Bővebben...

A kis kavics

„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Géczi János versei

A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot ...
Bővebben...

Balla D. Károly versei

„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...

Ünnepi szövegek

Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei ...
Bővebben...

Ungvári László Zsolt versei

A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból ...
Bővebben...

Színház

Sebzettség

A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház 48. évad

Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Színházi töprengések

„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is" ...
Bővebben...

Évadnyitó a Jókaiban

A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában ...
Bővebben...

Az imposztor

Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Potozky Lászlót

Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel ...
Bővebben...

Megkérdeztük Bodor Ádámot

„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Kálmán Gábort

A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

G. István Lászlót kérdeztük

„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...

Kritika, esszé

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

"Xavier"

Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség ...
Bővebben...

Ilia Mihály írása

„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...

Három lírakötetről

Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről ...
Bővebben...

Nagy Koppány Zsoltról

„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről) ...
Bővebben...

Beszélgetések

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 17.

„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 16.

„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...

Képzőművészet

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Fajó János művészetéről

Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el ...
Bővebben...

Farkas Zsuzsa képgrafikáiról

„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltánról

Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

Interjú Baji Miklós Zoltánnal

Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások