Hírek

Trendi lett az olvasás?
harrypotter„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint
Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Bödőcs Tibor tárcája

„Olvassanak Hrabalt, vagy vásároljanak mosómedvét!!" (a hazai stand-up comedy egyik kiválósága írt Bohumil Hrabal halálának 15. évfordulójára) ...
Bővebben...

Murányi Sándor Olivér írása

„Hűséges férj és mindenkire azonnal rámászó kan - egyszerre. Az egyhelyszínes esküvő évfordulóját átalussza, másnap kanadai kirándulást ígér" ...
Bővebben...

eS Kiss Judit tárcája

„Még néhány megálló és leszállok, kikapcsolom a zenét, csöng a telefonom, a kijelzőn Aajani, a férjem. Mikor érkezem már, még öt perc, mondom. Azért Aajani, hogy ő legyen az első a...
Bővebben...

Becsy András tárcája

„Anya nagyon magas, és amikor mérges, még magasabb lesz, megnő. Érdekes. A kislányom még a csípőjéig sem ér fel" ...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Egy szál rózsa

Fodor György helyszíni tudósítása Géczi János és Szabó Tibor Benjámin január 30-i békéscsabai beszélgetéséről ...
Bővebben...

Ünnepi Bárka-est

Niedzielsky Katalin helyszíni tudósítása az évértékelő, lapszámbemutató  estről, melyen Kiss Judit Ágnes és Fekete Vince kapták meg a folyóirat 2011. évi díját ...
Bővebben...

A túlélők

Farkas Wellmann Éva helyszíni tudósítása a palicsi szimpóziumról, melynek témája Kosztolányi Dezső, Csáth Géza művei és azok kortárs irodalomra gyakorolt hatása volt ...
Bővebben...

Költői portrék

Szakács István Péter tudósítása Bálint Tamás, Farkas Wellmann Éva, Márkus András és Noszlopi Botond közös székelyudvarhelyi könyvbemutatójáról ...
Bővebben...

Székely irodalmi humor

Tóth Kata írt helyszíni tudósítást Fekete Vince, Muszka Sándor és Orbán János Dénes békéscsabai székely estjéről a BárkaOnline-nak ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 6178981

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Megkérdeztük Prágai Tamást PDF Nyomtatás E-mail

 

 

pragaitamasheader1
Prágai Tamás (fotó: Szilágyi-Nagy Ildikó)


Prágai Tamást kérdeztük barbárokról és tündérekről

 

Író, költő, szerkesztő, angoltanár. Író, aki alapvetően versszövegben gondolkodik. Szerinte az intenzív szöveg nem üres, nem formalista, hanem az identitás szintjén elkötelezett. Nemrég jelent meg a Napkút Kiadónál a Barbárokva várva. Ez a hetedik kötete.



- A felkészülés során, számomra néhány dolog néhány napon belül egybejátszott. Az egyik: a Bárkán is megjelent versrészletben (Beláthatatlan harcmodor) van egy sor, „a sólymok!" és aztán ezt a szót betűzi is a vers részeként. Különös, miért éppen a sólymok? Erdély Miklós jut eszembe, az avantgarde polihisztor, művész és tanár, aki a 70-es 80-as években olyan nagy hatással volt az induló képzőművész, filmes generációra, írt is, - szövegei stimulálóak, rendkívül tömör kis objektumok.* Mellesleg szerintem épp ezért van valami rokonság a szövegeikben! Van Erdélynek egy rádiójátéka, amiben ez a szó elhangzik: Sólymok! - persze nem mindegy, miért, hogyan mondatik ki, ami egy rádiójáték esetében meg is történik. Érdekes, hogy ön is alkot hasonló műfajban, a Plantus és Planéta tündérjáték egy színben. Lehet, hogy most ez jön? Színre kívánkozik a költészet, a szóbanforgó?


- Érdekes, hogy éppen a sólymok szóra figyelt fel. Maga a sólyom nyilván kultúrtörténeti toposz a magyar irodalomban, nekem elsősorban Balassit idézi meg, illetve egyfajta „vitézi" kultúrát, mentalitást, életformát, amit ő a maga módján képvisel, másodsorban Nagy Lászlót, aki ennek az életformának a hiányát panaszolja. De maga a képlet jóval összetettebb, nem a solymászat reminiszcenciája kívánt lenni ez a néhány, a Bárkaban közölt néhány sor. Hadd idézzem magam kicsit bővebben: „...hogy gubbasztanak a szavak kalickáiban / a sólymok", írom (Beláthatatlan harcmodor III.). Most leleplezem magam - ez egy parafrázis. A Régi Magyar Költők Tára 3. kötetének 221. számú szövegének első verse így hangzik: „Iffiusagh, mint solyom madar, /Akor vigh, ha szabadon jar, /De jai nekem szegenynek mar, / Vigasztalast szivem nem var." Ez az először a tizenhetedik században lejegyzett szöveg afféle közköltészeti best-seller, csak az RMKT huszonnégy szövegváltozatot őriz, az első változat, a Mátray-kódex szövege az 1670-es évekből, a legkésőbbi, a Budai Zsuzsanna évkönyvben talált szöveg a XIX. század elejéről való - ez a néhány sor tehát csaknem 150 éven keresztül jelen van kézzel írt énekeskönyvekben, nyomtatványokban és ponyva-kiadványokban, és természetesen népdalokban is. Mi a kép sikerének titka? Nyilván az, hogy az elsuhanó idő fogalmát látványosan ellenpontozza a rabságé. Csakhogy a szabadsággal az idő suhanása áll párhuzamban; a kalickába zárt - tehát megállított - idő pedig a rabságot idézi fel... Ez tehát mindenképpen feloldhatatlan paradoxon, és így joggal kesereg vigasztalanul a szöveg szerzője.... A szöveget egy hosszú tanulmányban elemeztem is (ennek A rejtező tudás a címe, az Életünk folyóiratban jelent meg), és versemben erre a paradoxonra utaltam.

De hozzá kell tennem, elgondolkodtató számomra az Erdély Miklóssal való összevetés. Az a gyanúm, hogy azok, akiket leginkább kortásaimnak gondolhatok (mondjuk, velem nagyjából egykorú költők), nem igazán a hatvanas évek végén kialakult poétikai paradigmák mentén vagy akár azokkal szemben mozognak. Ha ezt a megállapítást saját magamra vonatkoztatom, jeleznem kell, hogy munkáim bizonyos archaizmusa - mint ezt a fenti példa is illusztrálja -inkább Nagy László gondolkodásához közelít; mondatszerkezeteim, szövegkezelésem viszont sokkal közelebb áll Erdélyhez. Igazából persze egyik sem lenne jó összevetés. Nos, az ilyen „összeegyeztethetetlen" poétikák keverése miatt munkáimban a kritika gyakran megbotlik, vagy azok előtt tehetetlenül áll meg.


- A másik összejátszás az volt, amikor Archibald Mac Leishtől idézi blogjában egyik kedvenc mondatomat: „A poem should not mean / But be." (egy vers ne jelentsen semmit, de létezzen). Azt hiszem, a sólymok is úgy kelnek életre említett versében, hogy a szótól kapnak életet. Egy interjúban ön azt mondta, hogy a Barbárokra várva kötetben sok olyan vers van, amiben az érdekelte, hogy miként lehet létrehozni olyan metaforikus szerkezeteket, amelyek minden irányból vonatkoztathatók a „lírai énre", másként, nem eldönthető, melyik a hasonlító, melyik a hasonlított. Szerintem az ön verseit a lírai én intenzitása teszi élővé. Mit gondol erről? Szóval mi is a költészet?


- Lehet, hogy időnként túlhangsúlyozom ezeket a szakmai kérdéseket. Ez azért van, mert a vers sajátos „nem-közlő" mibenléte, a szövegalkotás sajátosan poétikai módja és más efflée kérdések tudatosan, kutatóként is érdekelnek. De amikor egy konkrét versen dolgozom, ez a nagyon tudatos én pihen. Az, hogy milyen feladat érdekel, írás közben valóban mellékes. A vers nem attól lesz vers, hogy én a metaforával való kísérletezést függesztettem magam elé célszalagnak. Ami az intenzitás benyomását kelti, az a szöveg intenzitása; minden más ez után jön. A szövegkezelés sokszor öntudatlan technikái működnek versírás során, és a szöveg sokszor éppen ezen automatizmusok során válik intenzívvé, nagyjából ezt a folyamatot nevezi a klasszikus értelmezés ihletnek. A vers minden esetben több, mint a költő, aki így vagy úgy a lírai én pedellusa. A szöveg mozogni kezd, két lábra kap és odébbáll. Van egy pillanat, amikor az ember érzi, hogy ha bármit megmozdít - akár hozzátesz, akár elvesz -, az a szövegen csak ronthat. Nincs tovább. Ez a klasszikus bűvészinas-jelenség. Amikor az alkotó megtorpan, a vers feléled. Attól fogva létezik, mint független és idegen valami. Mint vers.

És ez nem érinti sem a művészi tökély, sem a lezártság kérdését. Az előbbi objektív-minőségi fogalom, nehéz értelmezni. A második időbeli: szintén nehéz. A változatok, parafrázisok például nem mondanak ellent egy műnek, sőt - támogatják az önállóságát. Egy jó parafrázis ugyanúgy a mű része, mint egy sikerült előadás, vagy egy jól megérzett olvasat.


- Író, költő, szabadulóművész - ez áll a kötet fülszövegében. Mi az hogy szabadulóművész? Honnan akar szabadulni? Talán a Ketrecek. Széljárta rácsok. / Bazalt-tű oszlopok közül? (Idézek az Egy költő arcképe című verséből) Hogyan kell ezt érteni?


- Bevallom, ez gag. Sok rossz élethelyzetből léptem már ki, valahogy így alakult az a valami, amit „pályámnak" tekinthetek, nyilván nem vagyok egyszerű képlet. Úgyhogy ebben elég nagy gyakorlatot szereztem. De a fogalom egyébként létező. Artisták is használják; ebben az értelemben felhasználom egy kisprózában, aminek történetesen A szabadulóművész a címe, ez egyelőre folyóiratban olvasható, illetve a világhálón, a blogomra feltettem a linkjét. A fizikai kötöttségből (leszorításból, megkötözött állapotból) való kiszabadulás küzdősportokban is feladat, az aikido mesterei például kiváltképp büszkék szabadulóművészi képességeikre. Az említett novellában egy cirkuszi szabadulóművész rendhagyó módon emigrál.


- Prágai Tamás - Prágai tavasz - így jönnek egymás után, amikor az ember beírja a keresőbe a nevét. Jelent ez valamit az ön életében? Már csak ennek okán, meg azért is, merthogy 1968-as születésű.


- Ez abszolút sorsszerű, nomen est omen, tudjuk! Ady azt írja a Nagyváradi Naplóban, 1902. augusztus 10-én: „Akiben világosságnak lelke él, kalapáccsal vagy anélkül, álljon elő és küzdjön a világosságért. Ez a mi országunk kis ország s mi magyarok pláne kis náció vagyunk. Értsék meg már jóhiszeműen opportunus barátaink, hogy kis nemzetnek még lélegzetet vennie is radikálisan kell." Ady ebben a sokszor (és „sokkszor") idézett cikkben nem forradalmakról, hanem a Marseillaise ürügyén a jövő nemzedékről és az iskolákról ír. Ady radikalizmusa megszívlelendő, józan, „kalapácsvető" (értsd: a kalapácsot elhajító) radikalizmus. Szükség van a józanság radikalizmusára akkor, amikor egy társadalmi berendezkedés - ez az európainak nevezett civilizáció - kétségbeesetten próbál kikecmeregni a saját maga által épített útvesztőből. Most az a hasonlat jut eszembe - lehet, ez már így kicsit erőltetett -, hogy a feladat nem az útvesztő falainak összetörése, hanem az azon való felülemelkedés. A magasból minden útvesztő térkép és játék. De ahhoz, hogy egy adott szituációból kiléphessünk, hatalmas akaraterő és találékonyság szükségeltetik akkor, ha nem veszteségeink számát kívánjuk növelni. A repülés boldogságát nem adják ingyen. Amikor a hatalmi elit az útvesztőben toporog, és a bejárt útvonalakat koptatja, megnő a jelentősége a civil társadalom által felkínált józan alternatíváknak, amelyek a hivatalos (vagyis a hatalom által képviselt) szemszögből persze mindig radikálisnak tetszenek. Hogy ne a levegőbe beszéljek: „MEGINT NEM NYERT Társaságunk (Káli Medence Környezetvédelmi Társasága - szerk) a Nemzeti Civil Alap működési költség pályázatán. Ez az egyetlen forrás, amelyet kimondottan a civil szervezetek működésének támogatására hoztak létre, és elvben mindenki nyer az előző év költségvetése arányában.

Megmondták, miért nem nyertünk tavaly se, most se: mert mindent ingyen csinálunk. Az NCA-val az állam pár éve azt akarja elérni, hogy a civil szervezetek gazdasági vállalkozásokká alakuljanak. Nagy és hangzatos „projektek", beruházások, sokmilliós költségvetés, fizetett alkalmazottak, bérelt irodák, így az állam adóbevételhez jut és az ellenőrzése alá vonja működésüket.

Végeredmény: a civil szervezetek a gazdasági világrend bírálói és alternatívái helyett annak szereplőivé válnak.

Hogyan tovább? Erről is dönteni kell a közgyűlésen. Ma már csak fölösleges vagy káros tevékenységre írnak ki pályázatot." (Forrás: Káli Híradó, 2009. szeptember) Ezt a rövidhírt az Élőfalu Hálózat hírleveléből idézem. Ezek valós és fajsúlyos problémák, az ilyen és hasonló helyzetek nap mint nap döntések elé állítanak bennünket. Ilyenkor nem szabad megrettenni attól, hogy önmagunkkal szemben radikálisak legyünk, ez a hétköznapok radikalizmusa. Ez az én forradalmi, prágai, hatvannyolcas hitvallásom.



- A Barbárokra várva kötetcímről többek között azt nyilatkozta, hogy oda kell figyelni a barbárra. Mindarra, ami eltér a megszokottól, és ilyen értelemben már lehet és érdemes is várni rá. Ezt hogy érti? Ön mire vár?


- Hát a fentiek alapján talán nyilvánvaló, hogy nem tapsra. Most leginkább arra, hogy kicsit több időm legyen, és élvezhessem ezt a szép őszt. A szüretre várok, bár idén keveset termett a szőlőm; és egyáltalán, amennyit csak lehet, a kertemmel szeretnék foglalkozni. Egy nagyobb kertfejlesztési projektben vagyok, és mivel mindent magam csinálok, ez most minden szabadidőmet felemészti. Legjobb gondolataim séta vagy kertművelés közben születnek, szerintem a következő néhány hét munkálkodása megelőlegezi majd egy vagy két évre szóló nagyobb szabású terveimet.





(Szepesi Dóra)



* Erdély Miklós kollapszus orv. című könyvéből, egy vers:

Áhítat

Csipesszel nyúlhatott a tengervízbe

Aki ezt az ostyát kihalászta

Magasba tarthatta sokáig

Míg a jeges szél

Az ázott lapocskát

Zsiletté dermesztette.

 


 

 


 

Főoldal

 

 

 

 

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Drámapályázat

A Békéscsabai Jókai Színház, a Magyar Írószövetség és a Bárka folyóirat egyfelvonásos drámapályázatára tíz nappal a meghirdetése után már tíz egyfelvonásos mű beérkezett a sz...
Bővebben...

Trendi lett az olvasás?

„Az elmúlt években a Harry Potter-láz új színezetet adott az ifjúsági könyvek piacának" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közleménye szerint ...
Bővebben...

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Nagy Zsuka tárcája

„Beszélgettünk. Hogy jók voltunk. Vidéken is van. Irodalom. Meghogy az irodalmárok jobb fejek. Mint a nyelvészek" ...
Bővebben...

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Gion Nándor pályázat

A szenttamási Gion Nándor-emlékház és az újvidéki Fórum Könyvkiadó közös pályázatot hirdetett novella, regény, ifjúsági regény írására, illetve Gion műveinek szerb nyelvű fordí...
Bővebben...

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

lovaszandrea1_copy„a siker-receptúra szótagra pontos alkalma-zásáról van szó" (Lovász Andrea Berg Judit Két kis dínó a zsírkréta korban című könyvéről írt)

Bővebben...

A tisztelt ház

„Soha jobbkor levenni a könyvespolcról Mikszáth Kálmán kötetét, mint most, hogy kiderült, nem létezik magyar politikai költészet, tehát van" (Kiss László A tisztelt ház című kötetr...
Bővebben...

Háyland

„Van egy ország, egy vidék: könyvben létezik csak" (Jenei Gyula Háy János Háyland című kötetéről) ...
Bővebben...

A kis kavics

„fennáll a veszély, hogy a regény a kiválóan kidolgozott részek ellenére darabjaira és alkotóelemeire esik szét" (Zólya Andrea Csilla Lovas Ildikó A kis kavics című regényéről) ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Csehy Zoltán versei

A krummbachtali fürdő, a Nagyapámék, a Boszorkány, a Néha és a Vízi nimfák című versek a legújabb, 2012/1-es Bárkából ...
Bővebben...

Géczi János versei

A Fekete holló száll a szemében, a Nem marad más és a Tudom című költemények, melyek a legújabb, 2012/1-es Bárkában láttak napvilágot ...
Bővebben...

Balla D. Károly versei

„egy költőt látsz csupán, a friss sarat dagasztja / - őszön mereng, s a mélybe húzza le az ág"; a kárpátaljai költő Merengtél őszön és Régi mondat, régi tánc, régi képlet cím...
Bővebben...

Ünnepi szövegek

Fodor György, Becsy András, Kőszegi Barta Kálmán, Csapody Kinga, Banner Zoltán és Nagy Mihály Tibor a 2011-es Magyar Kultúra Napjára írott szövegei ...
Bővebben...

Ungvári László Zsolt versei

A sepsiszentgyörgyi költő Csontig átvilágít, Percekként a hangyák és Ezeréves csigaházként című művei a Napóra ciklusból ...
Bővebben...

Színház

Sebzettség

A tizedik alkalommal megrendezett, külföldi és magyar előadásokat is felvonultató Kortárs Drámafesztiválról Varga Anikó írt beszámolót ...
Bővebben...

Gyulai Várszínház 48. évad

Varga Anikó tanulmánya a Gyulai Várszínház 2011-es nyári előadásairól, amely a legújabb, 2011/5-ös Bárkában jelent meg ...
Bővebben...

Színházi töprengések

„A békéscsabai dramaturg, mint a buta, műveletlen és tehetségtelen színházi ember szinonimája (...), nem csak bántó és aljas, hanem ízléstelen is" ...
Bővebben...

Évadnyitó a Jókaiban

A Monte Cristo grófja, a Négy évszak, Az öreg hölgy látogatása, a Bolha a fülbe és a Varázsfuvola című darab is szerepel a Békés Megyei Jókai Színház 2011/2012-es programjában ...
Bővebben...

Az imposztor

Varga Anikó kritikája Spiró György darabjáról, melyet Árkosi Árpád rendezett meg Kovács Lajos főszereplésével a Gyulai Várszínházban ...
Bővebben...

Megkérdeztük

Kukorelly Endrét kérdeztük

„Azt hiszem, nem kell sokat írni, de amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz" (Huszár Tamara beszélgetése a Reggel az egyik istennő című kötetről) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Potozky Lászlót

Darvasi Ferenc beszélgetett a fiatal erdélyi prózaíróval, akinek 2011-ben jelent meg első novelláskötete Áradás címmel ...
Bővebben...

Megkérdeztük Bodor Ádámot

„Filmen egyelőre azért nem látnám szívesen, mert bennem még mindig nagyon élénken él ennek a kitalált tájnak a képe" (Tóth Tünde beszélgetése a Verhovina madarairól) ...
Bővebben...

Megkérdeztük Kálmán Gábort

A beszélgetés apropóját a szerző első, Nova című regénye adta, mely nemrég jelent meg a Kalligramnál (Darvasi Ferenc beszélgetése) ...
Bővebben...

G. István Lászlót kérdeztük

„Épp úgy előfordul becketti ütődött monológ, mint hétköznapi-sivár kelet-európai szcenika vagy mai hangra áthangszerelt Füst Milán-os borongás" (Szepesi Dóra interjúja a Választóv...
Bővebben...

Kritika, esszé

Acsai Roland kötetéről

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről) ...
Bővebben...

"Xavier"

Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség ...
Bővebben...

Ilia Mihály írása

„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt...
Bővebben...

Három lírakötetről

Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről ...
Bővebben...

Nagy Koppány Zsoltról

„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről) ...
Bővebben...

Beszélgetések

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 17.

„Nagy kihívás volt az Élet és Irodalom egyik állandó tárcaírójának lenni. Mintha egy nagy elbeszélés díszletein dolgoztam volna egy éven keresztül" (Kiss László válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 16.

„két kötet[em] jelenhet meg: egy forráskiadvány a történész Márki Sándor naplóiból, s bízom abban, hogy lassan lezárhatom a régóta készülő Kner-monográfiámat is" (Erdész Ádám ...
Bővebben...

Képzőművészet

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Fajó János művészetéről

Banner Zoltán megnyitószövegének kiegészített és szerkesztett változata, melyet Fajó békéscsabai kiállításán, a Munkácsy Mihály Múzeumban mondott el ...
Bővebben...

Farkas Zsuzsa képgrafikáiról

„Képekben, látványos történetekkel mesél és játszani tanít minden gyermeket és felnőttet" (Grasl Bernadett esszéje a békéscsabai Jankay Galériában kiállított anyagról) ...
Bővebben...

Baji Miklós Zoltánról

Szombathy Bálint beszéde, melyet Baji Miklós Zoltán Csillagpor a folyosóról című békéscsabai kiállításának megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

Interjú Baji Miklós Zoltánnal

Szombathy Bálint beszélgetése Baji Miklós Zoltán képzőművésszel, aki december 2-án töltötte be az ötvenedik életévét ...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások