Képzőművészet

 

receptorok – Kozári Hilda multiszenzorális intervenciója az Antal–Lusztig-gyűjteményben
2017.06.24. – 2018.01.01.
Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM)
4026 Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.

 

Kiállítók a gyűjtemény művészei közül:

BARTA Lajos, BEÖTHY István, BOKROS BIRMAN Dezső, BORSOS Miklós, BORTNYIK Sándor, Rudolf CRIGUIS, CSÁKY József, CSÍKSZENTMIHÁLYI Róbert, FEHÉR László, FÉMES BECK Vilmos, FERENCZY Béni, GÁL András, Ludwig GERSTACKER, GOLDMAN György, KERÉNYI Jenő, KORNISS Dezső, JAKOVITS József, KERÉNYI Jenő, KORNISS Dezső, Jason MARTIN, MATTIS TEUTSCH János, MEDGYESSY Ferenc, ORSZÁG Lili, Yuko SAKURAI, SCHAÁR Erzsébet, TAUBERT László, Heiner THIEL, Amerigo TOT, TÓTH Menyhért, Lee UFAN, VEDRES Márk, VILT Tibor, Herbert ZANKS

 

Meghívott vendégművészek:

BERNÁT András, GALLOV Péter, JAGICZA Patrícia, KESERÜ Károly, LÉVAY Jenő, Maarit SUOMI-VÄÄNÄNEN, SZABICS Ágnes, SZIRTES János

 

Vez__rk__p_Kozari_Hilda_Piros_5-2017.jpg
Kozari Hilda: Piros illat 

 

Deák Csillag

 

Egy kiállítás illata

 

Vigyázva lépek a kiállítás terébe, ahol Kozári Hilda (Urban Braille 2, d-f-h-j, 2017) és Takashi Suzuki padlóinstallációi fogadnak. Kockák acélból és kerek formák. Bogdán Csilla piktogramjai igazítanak el, mit lehet, és mit nem lehet.

 

1.sz_k__p_Bogd__n_Csilla_piktoammjai.jpg
Bogdán Csilla piktogrammjai

 

Tapintani a kiállított tárgyat, Braille írást, vagy szagolni. Elgondolom, hogy csökkent látású vagyok, netán vak. Segítségre szorulok, nem szemmel, hanem tapintással, hallással, szaglással fogom fel, érzékelem a környezetemet. Tapintok, tehát vagyok. Gallov Péter Jagicza Patrícia Irritáció X., 2017 műve medvecukor nyomat papíron. Meg is kóstolnám.

 

2..sz_Bernat_Andras_T__rtanulm__2016.jpg
Bernát András: Tértanulmány

 

Bernát András Tértanulmány, No 389, 395, 2016 műve olaj és vászon. A sárga festékcsíkok hegek, forradások, míg Kozári Hilda Fénypont, 2017 című rézből készült művén a vonalak összekuszált hajszálak érzetét keltik. Tapinthatóak.

 

3.sz_Koz__ri_Hilda_F__nypont__2017.JPG
Kozári Hilda: Fénypont

 

Ami máshol tilos, itt nem az. Kozári Hilda képzőművész és Nagy T. Katalin művészettörténész közös válogatása érzékszervi kapcsolatot teremt az Antal-Lusztig gyűjtemény, a kortárs művek és a kiállítás látogatói között. Mindezt a gyűjtemény sokoldalúsága és gazdagsága teszi lehetővé. Nehéz válogatni az alkotások változó labirintusából, de örömteli tény, hogy nagy nevek, klasszikusok mellett a fiatalok is itt vannak.

A kiállításnak van ugyan egy erős didaktikus színezete is, de én ezt inkább pozitívumként értékelem, mert mi lenne fontosabb annál, mint hogy kitágítani a kortárs művészet értelmezési, érzékelési lehetőségeit, és itt nem csak a gyengén látókra gondolok. A kortárs művészet befogadása, megértése számos néző esetében ellenállásba ütközik, vagy elutasításra kerül. Be kell csalogatni a bizonytalan nézőket a galériákba, hogy megtapasztalják, mennyi olvasata, nézete lehet egy alkotásnak. A néző érezze, hogy bevonják ebbe a folyamatba, és lehet, hogy akkor már nem tűnik számára idegennek a tárgy, a fotó, a festmény, az installáció, egy másik csatornán evezhet be a műalkotás rejtelmeibe és értelmébe.

 

4..sz_Orsz__g_Lili_V__ros_a_ki__2017.jpg
Ország Lili: Város a királyok korából I-III.,
Kozári Hilda: Három királyok ajéndéka

 

Azok, akik eddig is nyitottak voltak a kortárs alkotásokra, most ők is kapnak egy pluszt. A legnagyobb nyereség a gyerekek részéről várható, ilyen helyen kellene nekik művészeti órát tartani. A háromkirályok bibliai történetét hol lehetne a leginkább megmutatni a gyerekeknek, ha nem itt, ahol beszívhatják a ma már nem nagyon ismert mirha és tömjén illatát. Kozari Hilda Háromkirályok ajándéka, 2017, (üveg, mirha, tömjén, arany).

Fehér László Zuhany alatt, 1994 emberméretű vasrajza, akár kakukktojás is lehetne, de nem az, és nem csak azért nem, mert a cím Braille betűkkel is ki van írva, és nem is azért, mert esetleg valóságosan is zuhanyozhatunk alatta.

 

5_.sz_Feh__r_L__szl___Zuhany_a__1994.jpg
Fehér László: Zuhany alatt

 

A mű tapintható, ki se kell írni, hogy tilos megérinteni, a vasnak semmi baja nem lesz, ha mégis hozzáérünk. Vonalas rajz, kroki, és mégis szobor, bár átlátunk rajta, a fehérlászlói szellemkép itt vasba verve, öntve áll, és bár nem folyik víz a zuhanyrózsából, mégis megmártózhatunk a látványban.

            Keserű Károly Buta, mint egy festő…újra, 2001-2016 című műve, ha nagyobb lenne, akár zuhanyozófal is lehetne. Keserű Károly szövegében olvasom: :ez egy üvegfestmény azaz üvegre készült akril festékkel festett kép –  ...a rajta lévő sok ezer festékpötty ellenére is az üveglapok nem a szokásos 2-3 milliméter vastag ablaküvegek, hanem a 4-5 milliméteres drótos üveg, ami az üveg belsejébe van beleöntve. A további leírásból megtudjuk, hogy ilyen fémmel átszőtt üvegből készült a zuhanyzókabin a művész galériájában. A művek mellé csatolt anyagokból ismert és kevésbé ismert információkat is kapunk. Keserű nem tagadja, hogy Marcel Duchamp parafrázist készített, a mű történetében is vannak hasonlóságok Duchamp Nagy üvegével. Látni az idő dimenzióját, a festék elszíneződését, a keret szándékosan ki nem javított sérüléseit. A háromdimenziós, inkább szobornak nevezhető alkotás a rétegek közötti megközelíthetetlenséget is mutatja, színét és fonákját, ahogy az árnyékok, a pöttyök kivetítődnek a falra, a padlóra is, kiterjed az alkotás hatásköre.

 

6_sz_Keser___K__roly_Buta_mint1-2016.JPG
Keserű Károly Buta, mint egy festő…újra, 2001-2016

 

A mű jelenében benne vagyunk mi, látogatók is, tükröződik képmásunk, más művekkel is párbeszédbe lépve. Ahogy átnézünk az üveglapon, óhatatlanul találkozik tekintetünk más kiállított művekkel. Biztonsági üveg, és biztosak lehetünk abban, ha nyitottak vagyunk a mű befogadására, akkor a pöttyök látszólag rendszer nélküli elhelyezése megszámlálhatatlan asszociációt indíthat el bennünk, egészen odáig, hogy az is felmerülhet bennünk, hogy az alkotás az univerzum feltérképezésének kísérlete is lehetne. Írásképe is játékos, ahogyan elrejti a szövegben Nagy T. Katalin kurátor nevét, aki felkérte Keserűt, hogy írjon néhány sort a műről. Mivel az üveg átlátszó, ezért a két üveg pöttyhalmaza egyszerre látható és az is, hogy nem egyazon síkban helyezkednek el, hanem egy háromdimenziós térben nyüzsögnek egymáson.

Sokkoló Jagicza Patrícia Soappoo című installációja, fehér szappanfigurák, objektek tükörre helyezve. Mi ebben a sokkoló? Első pillantásra nem jövök rá, mit látok, hát még a gyengén látók, akik hasonló dolgot, nagydolgot, igen nagydolgot, ürüléket, nem szoktak tapintással azonosítani. Szagoljuk meg a hófehér kisplasztikákat? Szappanszaguk van. Tükörben láthatjuk magunkat az objektek között, ez egyfajta belső tükrözés is, és önkéntelenül akár beleink kellemetlen orvosi tükrözése is eszünkbe juthat. Elidegenítés, a legelemibb emberi szükségletek más dimenzióba emelése, végtermék, az elengedés, a megtisztulás eredménye.  

Innen már csak egy lépés Lévay Jenő marhabélből készített Meditáció installációja, ami szintén nem felismerhető első látásra. A marhabél lapítva, szépen kidolgozva, minden salakmaradvány kipréselve belőle, írható, tabula rasa felületté változott. A tapintás, érintés egyik legáltalánosabb grafikai képe látók számára a frottázs. A megérinteni kívánt tárgyra vékony papírt helyezünk, majd valamilyen nyomhagyó eszközzel, többnyire grafittal finoman átdörzsöljük a papír által fedett felszínt. A felszín egyenetlenségei a nyomáskülönbségekből adódóan kirajzolódnak, az érintés okozta jel így válik láthatóvá a papíron – írja Lévay, aki jelen esetben nem litográfiára, hanem egy talált tárgyegyüttesre írta a Braille-jeleket. Könyv és csigalépcső, teszi még hozzá.

 

7_sz_Maarit_Suomi-Vaananen_4X1s_film.jpg
Maarit Suomi-Vaananen: 4X perces film

 

Az emésztés a Minispectacles egyperces filmekben is (Maarit Suomi-Vaananen alkotása), ha rejtve is, de jelen van. Nyomon követhetjük, ahogyan a menekültek, migránsok megtanulják a finn nemzeti étel elkészítését, gyúrják, formálják, közben érzik illatát, a hozzávalók arányát, a forma elkészítését, a sütést, melynek eredményét végül megehetik, magukévá tehetik. Megemésztik. Zsigeri élmény. Tágabb értelemben itt egy kultúra fogyasztásáról is szó van, ami gazdagodás az idegenek számára. Erős, világosbarna kezek egy sodrófával dolgoznak. – Látod, mint egy szerelmeslevél? ...A karéliai pite szimmetrikus, ovális alakot ölt.   – Ha elfogy a tészta, gyúrjunk még.

Jason Martin sötét, örvénylő mozgást idéző szobra. Peter Tollens, Constanze Schweiger és Gal András sárgája láttatja másként a világot. Rudolf de Crignis, Kozari Hilda és Gál András fekete színnel is a másságot, a másként látást példázza. Szirtes János fekete halványodó, elmosódó foltokkal épít emberi figurát (92/49,66, 1992, akril, korom, vászon). Szabics Ágnes alkotása, Túlélési gyakorlat 49, 2017 installációja, víztiszta fólia és üveg. A zenei hangokat, egy-egy érzékszerv, illetve egy koponya képének feleltettem meg, amelyeket ütemenként, az elhangzás sorrendjében egymásra montíroztam – avatja be a nézőt a műhelytitkokba Szabics Ágnes.

            Nagy T. Katalin társkurátori munkáját dicséri, hogy a Receptorok kiállítást felfoghatjuk a MODEMben korábban megrendezett GÉM/GAMEkapocs kiállítások folytatásaként, itt is a művek párbeszédét láthatjuk, tapasztalhatjuk meg, új elemekkel gazdagítva.

 

 

Kölüs Lajos

 

Kép- és szoborsimogató

 

A mai modern állatkertekben – kultúrparkban - rendre megtaláljuk az állatsimogatót, ahol a mesékben szereplő háztáji állatok testközelből is láthatók. Nézni, etetni, simogatni – sőt lovagolni, adja hírül egy-egy szlogen. Természet- és állatszeretetre tanítanak ezek a parkok. Aki a MODEM-be látogat most, szereti a képeket, a szobrokat, figyeli őket, ha gyerek, ha felnőtt. Még az is, aki gyengén látó, netán vak.

 

8.sz.L__vay_Jen___Medit__ci____1986.JPG
Lévay Jenő: Meditáció

 

Meditáció és spirituális gyakorlat is a kiállítás műveinek megtekintése, szemrevételezése, szaglása, tapintása. Meghallani, mit is súg a hatodik érzék, átengedni magunkat a látványnak, a tapintásnak, az illatnak. Nem parfümkiállításon vagyunk, de asszociációs teret teremtettek a kurátorok (Kozári Hilda és Nagy T. Katalin) a látogatók számára. Érzéki kihívás ez, hiszen egy vak ember számára nincs szín, nincs látható forma, csak illat, tapintás, szaglás. Egy kép vagy szobor a tér és sík bonyolult összefüggései által létezik, hordoz információt a látó ember számára. Aki nem lát vagy csökkent látó, nincs birtokában azoknak az információknak, amelyek birtokában lehet egy látó ember. Az érzékek birodalmában azonban a fantázia, belső érzék, gondolat olyan összefüggéseket is létrehozhat, amelyeknek eddig nem tulajdonítottunk jelentőséget, mert látásunk elnyomta a többi érzékelési formák jegyeit, hatását. Nem látni egy látó embernek szinte lehetetlen.

 

9.sz_Szobrok_enteri__r_a_ki__l_sb__l.jpg
Szobrok - enteriör a kiállításból

 

A kiállítás megtapasztalása az a forma és rend, amely révén azok is részesülhetnek élményben, akik eddig a hagyományos kiállítási szokások és szabályok miatt eddig nem részesülhettek. Nyitott kiállítás, szabadságra nevel, nevetésre, gesztusokra ösztönöz, és leginkább arra, hogy használjuk érzékeinket. Csukjuk be és nyissuk is ki a szemünket, fülünket, orrunkat. Vegyük kezünkbe a tárgyat, simogassuk meg. Képsimogató. Szoborsimogató (Szobrok, enteriör a kiállításból). Szelídítjük az alkotásokat, szelídítjük önmagunkat is. Szoktatjuk magunkat a csendhez. Szoktatom szívemet a csendhez./ Nem oly nehéz -/ idesereglik, ami tovatűnt,/ a fej lehajlik és lecsüng/ a kéz./ (József Attila: Óda).  Kozári Hilda gondolattársításokra ösztönzi a látogatókat, a személyes térre-időre, amellyel csak a látogató bírhat, amelyet csak saját maga teremthet meg. Hiszen számos érzés-gondolat elmondhatatlan, de megtapasztalható, átélhető, mivel létezésünkhöz kapcsolódnak, önön határainkat élhetjük át velük és a belső szabadságot.

 

10_sz_Jagicza_Patricia_Soappoo__2017.jpg
Jagicza Patricia: Soappoo

 

Yuko Sakurai vöröse és Jagicza Patricia fehér színe (Soappoo, 2017), formája találkozik. Bársonyos pillanat. Szabó Dezső vöröse felszakadt, kikopott, töredékes. Korniss Dezső Kalligráfiáján csöppen a vörös festék. Esőcsepp. Piros. Kozari Hilda piros illata egész teret kitölt. A testiséghez, az anyagisághoz kötődnek a gesztusok, a műtárgyak és kiegészítőjük, az illatok, a súlyos kockák. Játék is ez a kiállítás. Gyermeki és felnőtt játékra ösztönöz bennünket, látogatókat. Nincs itt komolykodás, lekicsinylés, nagyon is emberi mozdulatokat, gesztusokat, léptékeket látunk, érzékelünk. A személyes tér határait mutatja és tágítja tovább, egyfajta közösségi élmény terét is megteremtve. Kozári Hilda az anyagtalanság felé nyit teret, az asszociációkon keresztül. Miként is vagyunk részesei a világegyetemnek, miből is áll egy kép vagy szobor. Egy kép, egy szobor nem mozog (de van bizony kinetikus szobor is!), látjuk, hogy különböző alkotók más-más képet és szobrot hoznak létre. Vagyis semmi sem állandó és örök, még egy alkotó műveiben sem. Ami látható, ami hallható, ami tapintható, ami szagolható, egyszerre megfoghatatlan is, tudatunk, élményünk része, emlékezünk rá, vissza tudjuk idézni tudatunkban, holott már nincs jelen az illat, a szag, a kép, a szobor. Kozári műve (Üzenet Szenes Zsuzsának, 2015-2017, gyapjúfilc, pamutcérna, papír, 22 karátos aranypor, illat) és Bokros Birman Dezső bronzból készült Szenes Zsuzsa portréja, 1959 találkozik.

Az emlékezés bonyolult útját járjuk a kiállításon, egyben az emlékezés pillanatait is. A létezés százszínű, sőt ezerszínű, vésik és vésődik emlékezetünkbe (Kozari Hilda Vita és Korniss Dezső Pagodajáték). A vita szót Braille-rendszerben készítettem el, falra illeszthető, 11 darab 20 cm átmérőjű, réz korongokból. Latinul a vita szó életet jelent, nemzetközileg szintén használjuk a vitalitás kifejezést. Magyarul a vita szót nézeteltérés, szócsata, verbális konfliktus kifejezésére használjuk – igazít el bennünket, nézőket Kozari Hilda. Mikro- és makrokozmosz találkozik egymással. Mi teszi egyformává a látogatókat? Az élmény, a tudás, a tapasztalat? A művészet szeretete, a művészettől való elválaszthatatlanság, művészetben rejlő összetartozás élménye és ereje. A művészetben felsejlő törvény, gesztus, pillanat egysége. A sötét szoba a legizgalmasabb, egy látó embernek is, az ujjaira bízza magát, érzékeli a fém hidegségét, melegségét, a formák változatosságát, milyen nagy a homloka egy-egy szoborfejnek. Szobrok sejtelmes körtánca ez. Néma zene, lüktető szívritmussal. (A használat után a zseblámpát kérjük, helyezze vissza a posztamensre – olvasható a felirat. A vakoknak nincs dolguk ezzel.)

 

11.sz_Koz__ri_Hilda_A_Hold_ill__2017.JPG
Kozári Hilda: A Hold illata

 

Kerek réz érméket érinthetünk meg (Kozári Hilda 1964).  Kozári Hilda Paprika Braille A, 1964 művét (installáció, gyapjú filc, őrölt pirospaprika) szagolni kell, illetve lehet. Miként másik művét a Hold illatát, 2017., (illatkeverékben kezelt gyapjúfilc, ragasztó, 22 karátos aranypor) is. Felvethető, hogy a kép, a szobor esztétikai értéke nem szorul-e háttérbe az érzékek „viharában”, katlanában? Másodlagos élmények elnyomhatják a lényeges elemeket, egy-egy mű lényegi vonásait. A szóra bírt kép, szobor nem kap szót, helyette más elem, érzék veszi át a szót. Tévedhet a néző, a látogató. A tévedés kockázatát is magába rejti ez a kiállítás. A megtapasztalás az elsődleges cél, hogy ne csak lássunk, ne csak nézzünk valamit, hanem érzékeljünk is. A belső én megtapasztalása a cél.

A látók többsége – miként én is - analfabétának bizonyul, nem ismeri a kidomborodó betűk világát. Nem tud írni-olvasni – Braille módon. A látó így vak lesz. Párhuzamos világok jönnek létre a MODEM kiállításán. Fizikai és gondolati értelemben is. Kommunikálunk a tárgyakkal, önmagunkkal, a világgal. Szembesítés ez a tárlat. Művekkel, a művészek elgondolásaival szembesít. Kódolunk és dekódolunk. Jelsorozatokat érzékelünk, olvasunk, tapintunk. Informálódunk és információt dolgozunk fel, kombinálunk, asszociálunk.

Tapogatódzunk. Mintha empiristákká válnánk, akik szerint a világ megismerésének egyetlen csalhatatlan módja a tapasztalati úton való megismerés.

 

12._sz._Gallov_P__ter_Jagicza___2017.JPG
Gallov Péter és Jagicza Patrícia: Irritáció X.

 

Medvecukor nyomatot látunk (Gallov Péter és Jagicza Patrícia Irritáció X., 2017). Ez a tapasztalat egyben jelenthet, létrehozhat gyakorlatot, gyakorlottságot, jártasságot, rutint, hozzáértést, ismeretet, kompetenciát, begyakorlottságot, behatást, impulzust, hatást, ingert, benyomást. Élményt és impressziót! Ám vigyázzunk a tapasztalattal, figyelmeztet Charles Bukowski: A tapasztalat elbutíthatja az embert. A legtöbbeknél a tapasztalat pusztán egymás után elkövetett hibák sora, és minél több tapasztalata van valakinek, annál kevesebbet tud. Kételkedjünk Bukowski szavaiban. Albert Camus is megfogalmazta saját véleményét a tapasztalatról: Az akarok lenni, amivé az élet tesz, nem akarok tapasztalatot csinálni az életemből. Én vagyok a tapasztalat, az élet formál, az élet irányít. Vegyük észre, hogy a MODEM kiállítása életünk része, formál, irányít. Még ha hibát is találunk benne. Tekintsük ajándéknak ezt a kiállítást. És egy ajándékot illik kibontani. És a kibontás után már mást fog jelenteni, mint azelőtt.


Főoldal

2017. szeptember 18.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Arany János szépirodalmi és esszépályázatPályázatot hirdet a Színházi Kritikusok CéheHét ország írói szerepelnek a tizedik Margó Irodalmi Fesztivál és KönyvvásáronKönyvtárlat VII. – Játékos évad
Versek
Kiss Ottó: Állatok, erdő, bátorságFilip Tamás verseiFarkas Wellmann Éva parancsolat-verseiTurai Laura versei
Prózák
Autóink egészsége mindannyiunk érdekeHajós Eszter: Virágot gyógyítaniFerdinandy György: PortréfilmOravecz Imre: Ókontri
Kritikák
A csalás nem ámítás - Kürti László könyvéről A romlékony anyagon túlHáta mögött délPárkapcsolati kórkép
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA