Elhunyt Görömbei András
Elhunyt Görömbei András irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a XX. századi magyar líra, a népi irodalom és a határon túli magyar irodalmak kutatója.
Görömbei András (1945-2013)
1945. február 5-én született Polgáron. Általános iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait a Győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1968-ban szerzett magyar szakos tanári diplomát a KLTE Bölcsészettudományi Karán. 1970-ben védte meg egyetemi doktori értekezését, melynek tárgya a felvilágosodás- és reformkori magyar irodalom történetszemlélete volt.
Kritikákat már egyetemista korában publikált, hamarosan a XX. századi magyar irodalom története vált a fő kutatási területévé. 1977-ben védte meg kandidátusi értekezését, melynek témája a csehszlovákiai magyar irodalom története volt. Akadémiai doktori disszertációját (1991) Nagy László költészetéről írta.
1968 és 1970 között a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban tanított magyar, oroszt és németet. 1970 óta dolgozik a Debreceni Egyetem (korábban: KLTE) Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében, 1992 óta a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként. 1995–2003 között intézetigazgató volt. 1989 és 1992 között a Helsinki Egyetem vendégprofesszora, 1993 és 1995 között a KLTE oktatási rektorhelyettese volt. Az 1996–97-es tanévben a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének meghívására vendégprofesszorként Bécsben tanított.
Alapító társszerkesztője a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete Csokonai Könyvtár című irodalomtörténeti könyvsorozatának, melynek 2005-ig 33 kötete jelent meg.
Alelnöke a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, tagja az MTA Doktori Tanácsának, az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságának, az MTA Irodalomtudományi Bizottságának, az MTA Határontúli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottságának. 1992 óta a Hitel című folyóirat főszerkesztő-helyettese.
2001-ben az MTA levelező tagjává, 2010-ben rendes tagjává választották.
Fő kutatási területei: a XX. századi magyar líra, a népi irodalom és a határon túli magyar irodalmak.
Fő művei:
Sinka István. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1977. – 189 p.
A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1982. – 444 p.
A hetvenes évek romániai magyar irodalma. (1971-1980) – [Bertha Zoltánnal.] – Budapest:
TIT, 1983. 201 p. Második kiadása 1984-ben.
A romániai magyar irodalom válogatott bibliográfiája 1971-1980. [Bertha Zoltánnal]
– Budapest: TIT, 1983. 212 p. Második kiadása 1984-ben.
Napjaink nemzetiségi magyar irodalmai I-II. (Fakultatív tanári kézikönyv.) – Budapest: OPI,
1984. – 96 illetve 126 p.
"Ki viszi át…?" (Esszék, tanulmányok.) – Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986. – 442.
Sütő András. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1986. – 314 p. Második, bővített kiadása -
Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007. . – 282 p.
Unkarin kirjallisuuden historia. – Helsinki, 1991. – 140 p. / Fordította Johanna Laakso.
Magyar változata: A magyar irodalom rövid története. – Helsinki, 1992. – 203 p. Ukrán nyelven: 1997. Nyíregyháza. 224 p. Fordította Leszja Musketik. Az előszót írta Udvari István.
Nagy László költészete. – Budapest : Magvető Kiadó, 1992. – 443 p. Nagy László költészete.
Második kiadás. - Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 2005. - 678 p.
Napjaink kisebbségi magyar irodalma. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1993. – 336 p. (= A napjaink nemzetiségi magyar irodalmai I-II. átdolgozott, 1990-ig kibővített változata. Egyetemi tankönyv.) Második kiadása: Kisebbségi magyar irodalmak 1945-1990. – Debrecen : Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997. – 336 p. Harmadik, bővített kiadása: – Kisebbségi magyar irodalmak (1945-2000).. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001. – 358 p.
Kérdések és válaszok. Tizenhét interjú a hetvenes évekből. – Lakitelek: Antológia Kiadó,
1994. – 242 p.
A szavak értelme. Tanulmányok. – Budapest: Püski Kiadó, 1996. – 464 p.
Einführung in die ungarische Verslehre. – Wien, 1996. – 56 p. [Egyetemi jegyzet, kézirat gyanánt]
Létértelmezések. Tanulmányok, esszék, kritikák. – Miskolc: Felsőmagyarországi Kiadó,
1999. – 466 p.
Csoóri Sándor. Tegnap és ma. - Pozsony: Kalligram Kiadó, 2002. 2003. – 286 p.
Irodalom és nemzeti önismeret. Magyar esszék.- Budapest: Nap Kiadó. 2003. – 404 p.
Nagy Gáspár. Tegnap és ma. - Pozsony: Kalligram Kiadó. 2004. – 256 p.
Sors és alkalom. Válogatott beszédek és vallomások. Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2008. –
320 p.
Azonosságtudat, nemzet, irodalom. Magyar esszék. Nap Kiadó. Budapest, 2008. – 382 p.
Irodalom, nemzet, harmadik út. Esszék, tanulmányok. Nap Kiadó. Budapest, 2012. – 290 p.
Díjai, elismerései
Alföld-díj (1985)
József Attila-díj (1987)
Csokonai-díj (1988)
Tamási Áron-díj (1997)
Kossuth-díj (2000)
Tiszatáj-díj (2000)
Arany János-díj (2004)
Szilárd Leó-díj (2005)
Czine Mihály-díj (2005)
Hídverő-díj (2005)
Deák Ferenc kutatási díj (2009, Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány)
Magyar Örökség-díj (2013)
