Hírek
KJÁ a Napi Szar Versről
A közelmúltban indult Napi Szar Vers blog a kortárs magyar líra ismert alkotóinak egy-egy sikerületlenebb(nek ítélt) alkotását állítja pellengérre. A blog posztjai nem valódi kritikák, hanem élcelődések, szellemeskedések. Az álnevek alatt publikáló szerző(k) nyilvánvaló szándéka a megbírált költők nevetségessé tétele. Egy heccmédiumról van tehát szó, a közölt írások látásmódja árnyalatlan, hangja pimasz és öntelt, a nyelvezete sokszor közönséges, helyenként durva (miközben a posztok egyes meglátásai ettől még érvényesek is lehetnek). Az egyre imsertebb webnapló szakmai értelemben komolytalan vállalkozás, az internetes gátlástalanság jellegzetes terméke, önmagában nem is lenne izgalmas. Néhány napja azonban kiváló szerzőnket, Kiss Judit Ágnes költőt kisesszé írására sarkallták a blogon olvasottak, tapasztaltak. Körültenkintő, okos munka, ajánljuk minden olvasónk figyelmébe. A Napi Szar Vers közlésfolyama pedig ilyen módon funkciót talált. Indukciószöveg egy valóban jó íráshoz.
Részlet Kiss Judit Ágnes napi szar blog című esszéjéből (a teljes szöveg elérhető itt): "Az önhülyítés-elbutítás szándéka nyilvánvaló. "Senki nem szereti hülyének érezni magát, ha nem ért valamit." - írják. Csak épp ebből a gondolkodásból születik a tömegkultúra-fogyasztó, aki nem akar megérteni, kérdezni, gondolkodni.
A bloggal ennek ellenére önmagában semmi baj. Az olvasónak joga van véleményt mondani, joga van észrevenni a rossz verset, vagy rossznak tartani azt, amit más jónak gondol.
A szándék viszont megkérdőjelezhető. Egyrészt azt a képet erősíti, hogy a kortárs magyar költészet úgy ahogy van, mehet a levesbe, ami nem igaz, viszont tovább rontja a kortárs líra helyzetét. Másrészt elég erősen az Eric Berne-től ismert "Most rajtakaptalak!" - játszmára emlékeztet. Mintha a szerzők örömüket lelnének abban, hogy elismert, "nem amatőr" (hogy az mit jelent?) költők rossz verseit előkaparják, és bebizonyítsák általuk, hogy az illető szerző méltatlanul foglalja el helyét az irodalomban."
A bloggal ennek ellenére önmagában semmi baj. Az olvasónak joga van véleményt mondani, joga van észrevenni a rossz verset, vagy rossznak tartani azt, amit más jónak gondol.
A szándék viszont megkérdőjelezhető. Egyrészt azt a képet erősíti, hogy a kortárs magyar költészet úgy ahogy van, mehet a levesbe, ami nem igaz, viszont tovább rontja a kortárs líra helyzetét. Másrészt elég erősen az Eric Berne-től ismert "Most rajtakaptalak!" - játszmára emlékeztet. Mintha a szerzők örömüket lelnének abban, hogy elismert, "nem amatőr" (hogy az mit jelent?) költők rossz verseit előkaparják, és bebizonyítsák általuk, hogy az illető szerző méltatlanul foglalja el helyét az irodalomban."
2009. december 18.
