Hírek
 Augusztus 15. és 17. között rendezik meg a 40. Tokaji Írótábort Eltiltva és elfelejtve. A hallgatás és elhallgattatás évei a magyar irodalomban címmel
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Magunknak csináljuk?
H. Molnár Ákos helyszíni tudósítása a XVIII. JAK Tanulmányi Napokról, melyet Helyben vagyunk címmel rendeztek meg Pécsen
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6988550
|
|
Irodalmi rock'nroll
Ami a csövön
A Hasítás című antológia bemutatója Békés Megyei Jókai Színházban
Van (volt) a rock'nroll, a kilépni a sorból gesztusa, a vastag rifek, a szigorú 2-4-2 és az érces torkok. Rohanva, üvöltve, fejet rázva a Black Sabbath pokoli tombolása, a Ramones forradalma, a Joy Division haláltánca, kosz, büdösség. Az indulat táplálja: düh, erő, rajongás. És van az irodalom – mint olyan. Az más, máshonnan veszi a kakaót. Csendes-ülős. Olvasni nem lehet headbangelve, például. Írni se nagyon (de, azt esetleg lehet). Ha a kettőt egymásra eresztjük, abból nem irodalmi rock'nroll lesz, persze. Hanem a Hasítás: irodalom, ami a rockról szól. Egyirányú az út. Rocker íróból akad bőven, miközben az író rocker már ritkább madár. És okkal, nyilván.
A Hasítás bemutatója a Jókai Színházban (2009. január 12-én) átütő siker, a patinás Vigadóteremben százhúsz szék, de nem elég, felnyomják százhatvanig, és még így is maradnak állva. Tömeg hömpölyög egy irodalmi est előtt. A házigazda Elek Tibor, vendégei a kötet helyi érdekeltségű szerzői (Grecsó Krisztián, Kiss László, Kiss Ottó), valamint Egressy Zoltán és Tóth Krisztina (utóbbi szerkesztőként is jegyzi az antológiát). Bő másfél óra a program, beszélgetés, felolvasások és az Antovszki Band élő zenéje.
 Kiss Ottó, Egressy Zoltán, Tóth Krisztina, Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Kiss László  Az Antovszki Band
Tóth Kriszta kedves hercegnő. Nem harsány díva, nem sztár, inkább arisztokrata a pódiumon, visszafogott és magabiztos egyszerre. Elek Tibor kérdezi a kötet keletkezési körülményeiről, törekvéseiről, és Kriszta megengedi magának, hogy elgondolkodjék kicsit a válaszok előtt, megfontolt, lassú és világos minden mondata. A Hasítás egy véletlen ötletből született, Békés Pállal közösen találták ki a tematikus antológiát, a meghívott szerzők köre jórészt az ő személyes ízlésviláguk, irodalmi kapcsolataik alapján alakult ki, a végső szövegegyüttest pedig esetlegességek is formálták, Forgács Zsuzsa Bruria például ígért novellát a kötetbe, hozzá is fogott, ám írás közben kiderült, hogy a mű átfordul nagyprózába, így ő végül kimaradt. (Tudósító megjegyzi, hogy a tematikus antológia egyik közvetlen előképe talán Cserna Szabó András gasztronovella-válogatása lehetett, ő 2000-ben huszonnégy írót kért fel, hogy adjanak leveses kisprózát egy szépirodalmi antológiába, ebből lett a Friss irodalmi húsok) Tóth Kriszta megemlíti, hogy a recepció vegyes érzelmekkel fogadta a Hasítást, a kritikusok hiányolták az egységes rock-képet a gyűjteményből, de szerinte nem szükséges valami homogén dologként mutatni a rock'nrollt. Meg nem is nagyon lehetne. Ez elsősorban is prózakötet, a zene, a rock csupán indikátorként működött, megtermékenyítette a műveket, ennyi. Egy jelenetet olvas fel a Doors című írásából, húzós próza, lendületes, pimasz. Abban nem vagyok biztos, hogy felolvasásra való, sok benne a menstruációs vér meg a kudarcos szex, hangosítva mintha kicsit tolakodó lenne. És a szerző mintha örülne annak, hogy néhányan megbotránkoznak.  Tóth Kriszta homályban  ...és élesen Grecsó Krisztián hozza szokásosan profi történeteit. Adomázó kedve töretlen, a közönség már a felolvasás előtt dől a nevetéstől, Krisztián a The Toors nevű diákzenekaruk működését meséli, hogy aki kicsit is értett valamilyen hangszerhez, azt már kinézték maguk közül, hogy a zenélés célja nem a zene, hanem a dalszerzés és (főleg) a csajozás volt. Az oldott, egymásba folyó sztorik jól előkészítik a terepet a felolvasott prózarészlethez, amelyben három szakközepes lányt csábít a zenekar egy üres lakásba, hogy meghallgassák a banda legújabb számait. Csakhogy a The Toors-nak nincsenek számai, és nem tudnak zenélni sem. Miközben valaminek történni kell, hogy a lányokkal is összejöjjön a dolog. Talán Grecsó szövegére rezonáltak legerősebben a Jókai Vigadótermében. Okos részletválasztás, és Krisztián élményszerűen olvas – parádé.
 Grecsó iszik  Sztoriban
Kiss Ottó lassúsága ritmusváltás az estben. Nosztalgikusan mesél, szintén egy diákkori rockegyüttes, Ottó volt a gitáros, ő szerezte a dalszövegeket is. Az alaphelyzet ugyanaz, mint Grecsónál, mégis teljesen más az egész. Kiss Ottó fiatalsága korábbi, világa a hetvenes éveket jeleníti meg, csövesek és digók mozognak benne, zöld Trabant, szimat szatyor, kmk (közveszélyes munkakerülés), egy letűnt kor elevenedik meg a történeteiben, ahogy a Mobil című szövegben is. A rockzenészek nála tanyáról tanyára költöznek, kell a próbahely, de a rendőrök folyton zaklatják őket. A koncertélményeiket is úgy szerzik, ahogy akkoriban szokás volt – pénzük nincs, beszöknek a szabadtéri rendezvényekre, kerítéseken másznak át. A rendőrök verik őket. A hetvenes évek undergroundja vadabb, veszélyesebb közeg volt, mint amit a későbbi nemzedékek elképzelnek hozzá. Szép, gömbölyű részletet olvas fel a novellából, a publikum pedig hálás. (A beszélgetésből kiderül, hogy a kötetben Kiss Ottó írása adja a legpontosabb korrajzot, építi a legteljesebb szövegvilágot.)
Kiss László talán az egyetlen szerző a Hasításban (jó, Garaczival párban), akinek a szövege nem pusztán szól a rockról, de a szövegmű maga is rock'nroll. A Bédekker egy szövegfolyás, direkt és metaforikus, széttartó és kompakt egyszerre, a történet képeken, jeleneteken sejlik csak át, a mondatokat indulat, elégedetlenség, szabadságvágy feszíti, és 2-4-2-ben, pontosan, taktra zakatol az egész próza, erő mozgatja, izom és rajongás: rock'nroll. A meglátásai nagyon találóak, a képei láttatók. (Íme egy részlet: "(...) a sebzett vadként nyargalászó énekes, Axl Rose úgy váltogatja fellépő ruháit, mint más a partnerét boldogtalan szerelemben -- hol amerikai zászlós felsőben, hol, puritán neveltetés, félmeztelenül vágtat, de a felülmúlhatatlan provokáció a skót szoknyával megvadított favágóing.")
 Kiss László mikrofonerdőben
 A Guns'n Roses-ról mesél éppen
Egressy Zoltán kakukktojás a csapatban. Többféle értelemben is. Ő tényleg volt rockzenész, és valódi (a Sztriptíz dobosaként működött, a banda albumát a BMG gondozta), miközben prózista meg nem volt eddig, a kortárs irodalom drámaíróként tiszteli és szereti. Mint fellépő író, mint jelenség is elüt a többiektől, érezni egy finom diszkrepanciát – mintha nem teljesen ugyanazt a nyelvet beszélné. Darabosabb, intellektuálisabb a szokásosnál, az elmesélt történetek sem olyan bővérűek, mint a társaié. Nem egy nagydumás, menő vagány beszél, hanem egy fiatal értelmiségi. Színesen, érdekesen a katonaévekről, a Sztriptíz rövid pályafutásáról, a belülről megélt rock'nrollról. A kötetben megjelent szövege viszont nem ezeket az élményeket dolgozza fel, a műnek nincsenek életrajzi vonatkozásai, benne egy szerelmes leányzó búcsúzik a párjától (a történet szerint magnóra mondja a monológot), s közben Alphaville-szövegeket idéz. Kiváló írás, papíron nagyot üt, de a szerző rezignáltan olvas, valahogy nem érzi a hangzó szöveget, ezért nem jön úgy át, mint ahogy megérdemelné.
 Egressy Zoltán olvas  Elgondolkodva  A háttérben TK Az Antovszki Band telitalálat. Velük indul az est, Black Sabbath, Paranoid, és dübörög, dinamikus, nagyon állat. A zenekar minden beszélgetős blokk után játszik egy-egy nótát, az adott szerzőhöz, adott szöveghez valamilyen módon kapcsolódót, és elképesztően jól együttműködik a két művészeti ág, a nézők dobolnak a lábukkal már a nyitó The Doors-szám (Light my fire) alatt is, az Európa Kiadó noirja (Mocskos idők) ráz és ringat egyszerre, a Kétforintos dal izmos tiltakozás. Egyedül a Knocking on the Heaven's door hagy pici hiányérzetet, Axl hangja nem kiváltható. Egressy Zoltán szövege előtt a Big in Japan, és torzított gitárra, valódi dobra hangszerelve, a dal maga iszonyú gyönge, de Antovszkiék előadásában ez is frankó, működik. A zenekar produkciója több is volt illusztrációnál, a betétek szinte szervezték estet, keretet adtak neki. Bizton állítható, hogy az Elek Tibor szerkesztette és vezette Rock és irodalom című est volt a Körös Irodalmi Társaság és a Jókai Színház közös munkájának eddigi legsikeresebb produktuma. Visszhangzik is még egy ideig, gyanítom, viszik majd a hírét a megjelentek. Az élmény meg itt marad. Miként a tudósító rajongása. Hogy Tóth Kriszta Futrinka utcája, az Órák, az Altató, ez a rock'nroll, ez a igazi zúzás. Hozzájuk képest a Black Sabbath – csak langyos harmónia. -szt-  Pihenő zenekar  Tapsoló közönség  Figyelő közönség Főlap |
|
Frissek
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Szépírók közgyűlés
A Szépírók Társa-ságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Csík Mónika versei
A vajdasági költő Három szín: piros, Három szín: kék és Három szín: sárga című költeményei, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája