Helyszíni tudósítások

 

 Szil Ágnes

 

Weöres-konferenciával

nyitotta évadát

a Gyulai Várszínház

 

Weöres Sándor a múlt század második felének egyik legmarkánsabb költőegyénisége volt, s míg gyermekversein generációk nőttek fel, filozofikus költeményeit és drámáit kevesebben ismerik. Június 26-27-én a Gyulai Várszínházban Weöres munkássága állt a középpontban, versműsorral, három drámájának színrevitelével tisztelegtek az emléke előtt, mindennek nyitányául pedig irodalmi konferencia szolgált a Mogyoróssy János könyvtár hűs falai között, a beszédes „Perzselő szomjat kelteni a jóra…” címmel.

 

P1820510.JPG
Elek Tibor bevezető szavai

 

Az első előadó, Kenyeres Zoltán irodalomtörténész, Weöres monográfusa a költővel való találkozásának felidézésével indította Kötöttség és kötetlenség, Orpheusztól Próteuszig címet viselő előadását, amely nemcsak elmélyült és sokoldalú, hanem élvezetes, helyenként humoros is volt. Kiemelte az életműben a verszene (fluidum) fontosságát, és megkülönböztette egymástól a „beszélni valamiről” és a „mondani valamit” jelenségét. Zalai Bélát idézte az életműre vonatkoztatva, miszerint azért nem tudunk eljutni az „én”-hez, mert mindig a tudatban vagyunk. Az előadás több pontján vetette össze a költő poétikáját az egy emberöltővel idősebb Adyval, és véleménye szerint Adyval ellentétben Weöres nem individualizált, hanem kitágította az én határait.

 

P1820435.JPG
Kenyeres Zoltán,
Széchenyi-díjas irodalomtörténész

 

Falusi Márton Poétikai és politikafilozófiai dilemmák a Le Journal című versben címmel tartott előadásában e vers textusához szorosan ragaszkodva mutatta be Weöres kultúrtörténeti, filozófiai és vallási utalásait, összevetve Kormos István Nakonxipánban hull a hó és Petri György A hagyma szól című költeményeivel.

 

P1820470.JPG
Falusi Márton költő, irodalomtörténész

 

A konferencia második felében nem a költészet, hanem a filozófia és a színház került előtérbe. Farkas Attila Mese és filozófia Weöres Sándor drámáiban címmel beszélt főleg A kétfejű fenevadról, és annak jelképiségéről. Véleménye szerint a költő legalább annyira filozófusként írt, mint Dosztojevszkij a maga műveiben, ugyanakkor a művészetnek az antikvitásnál is ősibb metafizikai rétegeibe törekedett vissza, s ez utóbbi tétel a nap összes előadásában egybehangzott. Weöresnél – akárcsak Istennél Szent Ágoston szerint – az idő egyben van, ennek illusztrálására bemutatta és heraldikai módszerekkel elemezte A kétfejű fenevadat, azaz a Lipót-címert. Ugyancsak érdekes volt az is, hogy a „Boldogan éltek, amíg meg nem haltak” mesei zárlat tulajdonképpen kizáró ellentétben van a drámaisággal.

 

P1820486.JPG
Farkas Attila filozófus

 

Az előzetesen meghirdetett (és e sorok írója által leginkább várt) Smid Róbert: A vers mint textúra – szöveg és szövet a Rongyszőnyegben az előadó külföldi tartózkodása miatt elmaradt, helyette azonban valódi csemegét kaptunk Butz Hunornak, a Térszínház alapító rendező-igazgatójának a Weöres-darabokat bemutató előadásával. Némileg irodalmon kívüli szemszögből, ha úgy tetszik, a praktikum felől, a színház világából közelítette meg a Weöres-drámákat, többek között az előadhatóságot vizsgálva (persona-azonosságok), és több előadás zárlatát elemezte a hatvanas évek végének érájában, az akkori kultúrpolitika kontextusában, a korszak tanújaként. Impulzív előadását színesítette a költővel való találkozásokra, beszélgetésekre való emlékezése is.

 

P1820519.JPG
Bucz Hunor rendező

 

A konferencia méltó és inspiráló kezdése volt a Weöres Sándor Napoknak: a költő az előző fél század egyik legkiemelkedőbb életművét hagyta hátra, izgalmas textusokat biztosít mind a kutatás, mind a színház tudósai számára.

 

A felvételeket Kiss Zoltán készítette.


Főoldal

2019. június 28.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Fehér Boldizsár kapta az idei Margó-díjat Két irodalmi Nobel-díjat jelentettek beMa kezdődik a Margó FesztiválSzabó T. Anna díjátadós estje Békéscsabán
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Végh Attila versei Vári Fábián László: Fogyó holdBíró József versei Sütő Csaba András prózaversei
Prózák
Temesi Ferenc: Méretségi vizslaKötter Tamás: BosszúvágyTóth Erzsébet: Én lettem volnaSzilasi László: Kései házasság
Kritikák
A tömeg- és a bolytársadalom veszélyeiLevelek a magyar hétköznapokrólMúlt(kút)ba merülés - Oláh András verseskötetéről Kárpátalja, a halott föld
Drámák
Darvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pere
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA