Új utak - Frankfurti Könyvvásár 2009


Dávid Ádám
Mesés KÍNÁlat

Dávid Ádám beszámolója a Frankfurti Könyvvásárról (2009. október 14-18.)

Új szelek fújnak Frankfurtban. A friss könyváradat dacára egymást érték a Gutenberg-galaxis jövőjét firtató programok, és az ázsiai jelenlét Kína díszvendégségével túlnőtt a Könyvvásár keretein. Miként Márton László felolvasás-sorozata is.

A kínai „nagy menetelés" megállíthatatlannak tűnik. Idén a budapesti Könyvfesztiválon már belekóstolhattunk, hogy mi várható majd a német Nagy Testvérnél, de ilyen gazdag „KÍNÁlatra" nem számítottam. A müncheni Nemzetközi Gyerekkönyvtár (IJB) színeiben érkeztem Frankfurtba a vásár nulladik napján, s rögtön szembetűnő hasonlóságot fedeztem föl a két város között: mindenfelől kínai turisták, kínai üzletemberek és kínai plakátok mosolyognak rám. Münchenben épp a múlt héten nyílt meg az ünnepelt botrányhős, Ai Weiwei kortárs kínai polihisztor So sorry című provokatív kiállítása, Frankfurtban pedig tucatnyi távol-keleti témájú tárlatot igazítottak a Kína-központú könyvvásárhoz, ahol számtalan könyvbemutató, felolvasás, filmvetítés és performansz színesíti a programot.

A magyar könyv nemcsak a díszvendéggel összevetve, de a korábbi évek gyakorlatához képest is igen szerényen képviseltette magát az idei vásáron: a rendkívül gazdag friss gyerekkönyvtermést például csak néhány - túlnyomórészt aktualitását vesztett - kötet és egy vékonyka katalógus reprezentálta, illetve számos kiadó otthon maradt. Keresztury Tibor, aki a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként 2009-ben is a magyar stand programfelelőse volt, a válság rovására írta a visszafogott részvételt, amely véleménye szerint „megrogyasztotta a könyvszakmát, de nincs végveszélyben". A magyar kultúrához kötődő rendezvényeket a nehéz helyzet dacára igyekeztek minél szélesebb nyilvánosság elé tárni. A péntekre és szombatra koncentrálódó programok közül Keresztury kiemelte Márton László magyar standon kívüli felolvasásainak jelentőségét. Gaál Tekla, a stuttgarti szervezet intézeti titkára elmondta, hogy minden évben igyekeznek olyan szerzőknek szereplési lehetőséget biztosítani, akiknek aktuális németre fordított könyve jelenik meg.

Az első két napon csupán Sándor Iván csütörtöki sajtótájékoztatója kötődött a hivatalos programsorozathoz a német dtv Verlag háza táján. De egy kis kitartással már a szerdai nyitónapon is lehetett magyar nevekre bukkanni: a DAAD művészprogramjának híres vendégeiről rendezett fotókiállításon többek között Kertész Imre, Esterházy Péter és Nádas Péter portréja szerepelt rövid idézet kíséretében, az afrikai és európai irodalom összefogására létrehozott Nemzetközi Centrum (Internationales Zentrum) megnyitóján pedig Török Imre is felszólalt az afrikai irodalom lehetséges európai szerepéről a Német Írók Szövetsége (Verband deutscher Schriftsteller) képviseletében. Hangsúlyozta az afrikai kultúra iskolai népszerűsítésének fontosságát és felhívta a figyelmet az európai értelmiséget a mai napig terhelő sztereotípiák veszélyeire. Atukwei Okai ghánai író fontos lépésként értékelte az Internationales Zentrum létrejöttét az afrikai irodalom megismertetése és megítélésének javítása szempontjából.

Péntektől aztán nem volt hiány magyar programokban: Sándor Iván szereplése után „Magyarország 10 éve volt a Frankfurti Könyvvásár díszvendége" címmel Bart István, Dalos György, Inkei Péter, Károlyi Dóra, Susanna Grossman-Vendrey és Peter Weidhaas az 1999-es magyar díszvendégség óta eltelt időszak eredményeit és a számos könyvfordításban és programban megnyilvánuló gyakorlati hasznát foglalták össze a magyar standon. Márton László Minerva búvóhelye című regényének Folio Verlagnál megjelent német fordítása, a Das Versteck der Minerva kapcsán először a Literadio standjánál lépett föl, majd a vásárt elhagyva a Hessisches Literaturforumban a romániai Franz Hodjakkal beszélgetett a „Magyarország találkozik Romániával" (Ungarn trifft Rumänien) címmel megrendezett irodalmi esten. Szombat délelőtt Márton László a frankfurti főpályaudvar Cosmopolitan éttermében, majd koradélután a magyar standon ismét a Minerva-regényről beszélt, ahol előtte Oplatka András és Lovas Ildikó szerepelt.

A szombati magyar-blokk záróakkordjaként az Internationales Zentrumban került sor a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa Program jelenlegi állásának értékelésére. Szalay Tamás, a program kulturális igazgatója hangsúlyozta a balkán országokkal kialakult szoros együttműködést, amelyre többek között a Pécsi Irodalmi Fesztivál „Review within Review" című cserelapszámos kezdeményezését vagy a pécsi Jelenkor Kiadó horvát, szerb nyelvből fordított köteteit hozta föl példaként. Fabényi Júlia a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjeként a tervezett „Magyarok a Bauhausban" című kiállítás kapcsán Moholy-Nagy László magyar kultúrtörténetbe történő integrációjáról beszélt, akinek egyébként épp október elején nyílt lenyűgöző retrospektív kiállítása Frankfurtban. A beszélgetés során szóba kerültek olyan kínosabb kérdések is, mint az infrastruktúra, a finanszírozás, a megközelíthetőség repülővel illetve autópályán, vagy a szálláshelyek alacsony száma. Márton László a rendezvény végén a tőle megszokott humorral feltette magának a kérdést, hogy mi hiányzik Pécsből: egy nagy folyó és egy irodalmi központ. Az első problémát a Duna elterelésével tartotta megoldhatónak, ám ez véleménye szerint előbb valósulhat meg, mint a második kívánság...

A Frankfurti Könyvvásár teljes feltérképezése hasonlóan illuzórikus vállalkozásnak bizonyult számomra. Ha két program között nem elég fegyelmezetten közlekedtem, könnyen magába szippantott a vásár színes-szagos forgataga. A nemzetközi kiadók csarnokában berendezkedett gourmet GALLERY például terített asztallal várta a kulináris könyvekre éhes látogatókat, de egymást érték a fogadások és a zsúfolásig telt büfék környékén is sok üzlet köttethetett. Külön fóruma volt az aktuális (szak)könyveknek, a hangoskönyveknek, a film és média világának, az oktatás, a nemzetközi párbeszéd és a gyermekirodalom képviselőinek. A 3.0 kóddal ellátott hatalmas vásártér nagyrészt a gyerekkönyvek és képregények birodalma volt, ahol a német óriáskiadók mellett komoly nemzetközi felhozatal és számos szervezet (IBBY, IJB, Deutscher Jugendliteraturpreis) próbált megszólítani kicsiket és nagyokat.

A megszólítás új lehetőségeiről és a könyv alakváltozásairól folytatott egyik beszélgetés során a legaktuálisabb trendek képviselői számoltak be tapasztalataikról csütörtök délután a film és média fórum mozitermében. A „Future meets Book meets TV meets Game meets Music meets Mobile" névre keresztelt rendezvényen a fenti médiumok jelenlegi korlátait és lehetséges összeolvadását feszegették a legkülönbözőbb kreatív területekről érkezett résztvevők.

A legsikeresebb német fantasy-szerző, Wolfgang Hohlbein első folytatásos mobil-regényén dolgozik, amelyet SMS-ben lehet majd megrendelni és olvasni, de dolgozott már együtt a Manowar nevű metálzenekarral is. Az új irodalmi közvetítőeszközök térnyerése ellenére nem hisz a könyv kihalásában, bár hangsúlyozta, hogy az arab országokban ugyan csupán a lakosság öt százaléka kerül könyvesbolt közelébe, milliók zsebében ott lapul a telefon, tehát pusztán földrajzi okokból is célszerű a mobil-irodalomra nagyobb hangsúlyt fektetni.

Dr. Joachim Kaps, a TOKYOPOP nevű elsőszámú német mangakiadó menedzser-igazgatója hasonló trendre hívta föl a figyelmet: a papíralapú japán manga-magazinok visszaszorulása egyértelműen a mobilpiac viharos előretörésének tudható be. Véleménye szerint a digitális olvasás elsősorban a rövidebb műfajoknak kedvez, hiszen a könyv „akkumulátora" egyelőre lassabban merül le - fűzte hozzá némi iróniával. A közeljövőben azonban egyre gyorsabbá és olcsóbbá válik majd a mobil-letöltés, így a sokadik generációs telefonok hamarosan külcsín tekintetében is versenyképesek lesznek a könyvvel, amelyre a Smart Phone japán sikere is utal.

Marc Lepetit, a Phoenix Film producere multiplattformprojektjei kapcsán arról beszélt, hogy az utóbbi években nincs többé a történetmesélésnek domináns médiuma. Ezt a szerepet korábban a könyv vagy a televízió töltötte be, a most felnövekvő generációk már azonban a különböző formák - hangoskönyvek, e-könyvek, mobilszolgáltatások, számítógépes játékok - között ugrálnak játszi könnyedséggel, és a médiatermékek előállítóinak meg kell próbálniuk lépést tartani a fiatalok felgyorsult tempójával. Üdvözölte, hogy az idei könyvvásár kiemelt fontosságot tulajdonít az új formáknak és trendeknek, de kérdésemre, hogy a szórakoztató irodalom mellett milyen esélyt lát a klasszikus, szépirodalmi tartalmak vagy a gyermekirodalom mobilos adaptációjára, szkeptikusan nyilatkozott. Az új formák bevezetése ugyanis akkora költségráfordítással jár, hogy a jelenleg csak a biztos piaci sikerbe mernek befektetni, ám kísérleti fázisban folyamatosan vannak próbálkozások a nehezebben emészthető műfajok digitális átültetésére is. A gyermekirodalom kapcsán pedig Lepetit szerint éppen a szülők ellenállása okozza a legnagyobb nehézségeket, mert többségük a modern médiumokban még mindig az ördögöt látja, és az esti mese intim légkörét nem akarja SMS-re cserélni.

Pascal Schmidt ezzel ellentétes tendenciát vázolt a Nintendo-játékok új modelljeinek elterjedése kapcsán: újabban sikerült a tini lányokat is megnyerniük a játékos érzelmeire ható elemek bevezetésével, illetve a felhasználó intellektuális kíváncsiságát kielégítő játékokkal a felnőttek körében is egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert.

Ám az új trendek és médiumok dacára a könyv még mindig óriási tömegeket képes megmozgatni Németországban. Ezt bizonyította a német ifjúsági irodalom díj (Deutscher Jugendliteraturpreis) péntek esti átadóünnepsége a helyi Kongresszusi Központ zsúfolásig telt „Harmónia-termében" (Saal der Harmonie). Az idén 54. alkalommal átadott díj az egyetlen német állami elismerés a nemzetközi gyermek- és ifjúsági irodalom területén. A ceremónia előtt felszólalt többek között Juergen Boos, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója és Dr. Hermann Kues államtitkár is, aki az áttekinthetetlenné vált gyerekkönyvpiac „világítótornyának" nevezte a díjat, s az olvasásösztönzés szempontjából különösen fontosnak tartotta a Jugendliteraturpreis jelöltjeihez kapcsolódó Aki olvas, nyer (Wer liest, gewinnt) című országos iskolai kezdeményezést.

A képeskönyv kategóriájában az ausztrál Shaun Tan, a gyerekkönyvek közül Andreas Steinhöfel, az ifjúsági regényeknél az angol Kevin Brooks, a szakkönyvek esetében a német Wolfgang Korn bizonyult a legjobbnak. A diákzsűri a Sidney-ben alkotó Markus Zusak könyvét választotta, és az illusztrátori életműdíjat a német Jutta Bauer vehette át, aki őszinte és kritikus beszédében ellenérzéseit fogalmazta meg a digitális kultúra túlkapásaival szemben: ha az eget szürkére festi, nem szeretné nyomtatásban lilán viszontlátni.

Hiába fújnak tehát új, digitális szelek Frankfurtban, a régi jó könyv megszállottjai továbbra is a magukét fújják. A legkülönfélébb fórumokon zajló vita idén is eldöntetlen maradt, de a könyv, folyamatosan változó formában, él és virul.

Tradíció és innováció - plakát a díszvendég Kínáról

Kínai kiállítások - 100 szobor a Mao-korszakból, Schirn Kunsthalle

Magunk közt - szerény érdeklődés a magyar standnál a nyitónapon

Idegenforgalom - hétvégére megnőtt a magyar stand forgalma is

Egymás közt - Kertész Imre és Esterházy Péter Ernst Jandl és Carlos Fuentes társaságában

Eurafrika - a Nemzetközi Centrum megnyitása (balról jobbra: Adriaan van Dis, Török Imre Ute Schaeffer moderátor, Atukwei Okai)

Márton László - az idei Könyvvásár kiemelt magyar meghívottja

2010-es kilátások - beszélgetés a pécsi programokról (balról jobbra: Szalay Tamás, Fabényi Júlia, Michael Martens moderator, Márton László)

Teltház - büfészünet

Tálalva! - a gourmet GALLERY gusztusos könyvei

Kifestő a képregénycentrumban  - csütörtök

Jugendliteraturpreis  - a diákzsűri pizsamás felolvasása

Hazafelé - rendszeres buszjárat a vásárépületek között

Főoldal