Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

Holdas_Hanna_balettozik.JPG

 

Nagy Eszter

Sokféle másság

 

Az úgy volt, hogy meg lettem kérdezve, hogy a vámpírtündér jöhet-e. Mondtam, ide vele! Amikor megérkeztek a zsebkönyv méretű példányok, akkor esett csak le, hogy itt valami nem stimmel. Gyanútlan voltam. Bele sem gondoltam. Milyen vámpírtündér? Hogy tetszett mondani? Ez mi?! Ott feküdt az asztalon négy könyvecske rikító rózsaszín és éjfekete csillámos borítóval, ahonnan egy nagyszemű, tündérfülű, vámpírfogú kislány nézett vissza rám. Pár napig nézegettük egymást, mire rászántam magam, hogy közelebbről is megismerjem Holdas Hannát, a vámpírtündért.

Holdas_Hanna_iskol__s_lesz.jpg

Nagy hiba volt, hogy rögtön a reggeli, zsúfolt metrón zötyögve vágtam bele az olvasásba. Gondoltam, egyik odafelé, másik hazafelé, és így hamar meg is leszek. Kicsit zavarban voltam, amikor előkotortam a még mindig elképesztően rikító borítójú könyvet, és nagyot nyelve konstatáltam, hogy a belső oldalak látványvilága sem lesz egy lehetnyivel sem visszafogottabb. Mindegy, essünk túl rajta. Nagyjából a negyedik bekezdésig tartott az önmérsékletem, és kiprüszkölt az első hangos röhögés. Mire célba értem, addigra szégyentelenül lubickoltam ebben a különös, viccesen őszinte, végletekből összegyúrt világban.

A szerző, Harriet Muncaster nemcsak illusztrátorként elismert, hanem korábbi gyerekkönyveivel is szép sikereket tudhat már maga mögött. Akárcsak előző munkáiban, itt is meghatározó a vizualitás. A Vámpírtündér magyar kiadása kapcsán ez két szín dominanciáját jelenti: a bájos neonpink és a komor fekete uralja az oldalakat. A két színen keresztül kapcsolódik a tündérség cuki bája a vámpírság sötét drámaiságával. A képek apró, kikacsintós részleteihez képest a szöveg egyszerűbben szerkesztett, egyenes vonalvezetésű, kezdő olvasóknak is biztos sikerélmény. Ezen különbség dacára remekül kiegészíti egymást a látvány és a szöveg, amire nem tér ki az egyik, azt hozzáteszi a másik.

Holdas_Hanna_szulinapi_bulit_tart.jpg

A történet Hanna és családja hétköznapjaiba ad betekintést, olyan hétköznapi, de jelentős eseményeken keresztül (Holdas Hanna iskolába megy, szülinapi bulit tart, nyaralni megy, balettozik), amelyek minden gyerek számára ismerősek, bár valószínűleg a leírtaktól teljesen eltérő tapasztalataik vannak róluk. Ami nem csoda, hiszen egy vámpír vagy egy tündér össze sem hasonlítható velünk, közönséges halandókkal. Hát még egy vámpírtündér, akinek anyukája tündér, apukája vámpír, és a legjobb pajtása a plüssállatból életre varázsolt Mályvaszín Nyuszi. A kislánynak állandó dilemmája a hovatartozás, amiben szülei igyekeznek őt segíteni, de Hanna egy harmadik lehetőséget választ. A szíve az emberek világához húzza, hiszen ott eleve mindenki más és más, szóval egy vámpírtündér is csak egy a sokféle másság közül. Hanna nyitottsága, elfogadása nemcsak szülei különös szokásaira (apja piperkőcségére, anyja túláradó természetimádatára), de minden emberi lényre is kiterjed, legyenek azok akár gyerekek, akár felnőttek. (Nem mellesleg, a rötyögések is éppen mások karikírozott mássága kapcsán törnek elő.) A tündérek bármilyen helyzetre előrántható ezo-bio-öko vonala vagy a vámpírok kényszeres sérópomádézása, órákig tartó készülődése túlmutatnak a helyzetkomikumon, saját berögzült, gyakran teljesen értelmét vesztett szokásaink köszönnek bennük vissza.

Holdas_Hanna_nyaralni_megy.jpg

A kötetek hasonlóan épülnek föl, egy-egy eseményt mutatnak be. Hanna eleven, cserfes, minden lében kanál kislányként próbál beilleszkedni az emberek világába, amit izgalmasnak és kalandosnak tart, összehasonlítva saját és családja életével. Mivel mindhárom világba (tündérek, vámpírok, emberek) bejáratos, követhetjük bukdácsolásait, miközben bennfentesként is megismerhetjük azok sajátosságait. Maga a történetszál egyszerű: az eleinte jónak tűnő terv a család bevonódásával váratlan fordulatot vesz, és a problémák megoldásához összefogásra van szükség, amihez mindenki hozzáteszi saját értékeit. A hétköznapi valóság Hanna révén bármikor átlendül a csodák, mesék világába, hogy onnan nyugvópontként újra visszatérjen a realitásba.

Noha kétségtelenül „kislánytörténetekről” van szó, érdemes a sorozattal kísérletezni és fiúknak is megmutatni. Némi hullámzás tetten érhető az epizódok színvonala között, de ez összességében nem ront az élményen.

 

(Harriet Muncaster: Vámpírtündér, 1–4. , fordította Magyari Andrea, Móra, Budapest, 2017., 1899-1999 Ft)


 

Főoldal

 

2018. augusztus 04.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Fekete Vince: ProfilképKántor Zsolt: Tandori Dezső 80 gombjaKerényi Kata verseiVörös István: A Hamletgép vándorévei
Prózák
Hernyák Zsóka: TobzoskaTóth Krisztina: A csizma öltöztetSándor Zoltán: Jelenetek egy kivándorló életébőlLackfi János: Beatles ledarálva
Kritikák
Hamleti halogatás mint generációs sajátosságCsehy Zoltán: Színek könyveBejárni az írás terét - Krasznahorkai László: A Manhattan-tervMegtalált kötet - Csillag Tamás Megtalált országáról
Esszék, tanulmányok
A néző identitása: Mi József Attila Hamletnek?Hamlet: drámák és szövegkönyvek Kazinczy Ferenc Hamlet-fordításárólObjektív helytörténet szubjektív szemszögből
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA