Versek

 

 vari_fabiannal_berekfurdon.jpg
Vári Fábián László és Farkas Wellmann Éva
Fotó: Vass Tibor

 

Farkas Wellmann Éva

 

Vári Fábián Lászlónak

 Az ő nótájára

 

Hetven, most hetven a gyertya,
mostantól hetven a kerted,
hetvennél több az a mítosz,
melybe a verseket rejted.

Kárpátok íve a mezsgye,
lelked a szelet belakja,
mezőket szel csobogásként,
holnapi szónak a magja.

Lenni a, lenni a télnek,
ennek a furcsa tavasznak,
szeptemberi suhanásnak,
forrongó, nyegle kamasznak.

Legyen akármi a Költő!
Legyen meg, bármi a vágya,
buzogjon borral a forrás,
adhasson enyhet az ágya.

 

*A szerző a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának az ösztöndíjasa.


Főoldal

2021. március 17.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Csabay-Tóth Bálint: A sarjSzarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy verset
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Markó Béla verseiFinta Éva verseiFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokKiss Ottó: Lieb Mihály
Ecsédi Orsolya novelláiEcsédi Orsolya novelláiTóth László: BúcsúzóZsidó Ferenc: Égig érő szénásszekér
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png