Versek

 

 Szalinger_meret.jpg

 

Szálinger Balázs

 

Agrársivatagok Békés megyében

 

Ahol szegélykultúrákba szorul
Az élet, feldúsulnak a száműzött
Fajok. Parlagfű, szarkaláb, pipacs,
Nyári hérics, árvácska, viola.

A táblaközi kikócosodások
A rovarirtást is átvészelik;
Megtanulják, mi az a szeretet.
Puha rozsnok, őrgébics, kányafű.

A szegélykultúrák izgalmasabbak
Mint bármilyen kultúra: a művészet
Nyelvén egész népmesei magasba
Csalánozódik az elfogadás.

A fészkelőhelyek tekintetét
A kapálógép, a kubikgödör
Vonzza: vajon mire lehet használni
Ezeket, hogy jobb legyen a világ?

Szétszakad egy család, majd összegyógyul
Új személyek, új tápanyagok mentén –
Milyen hatalmas dolog is az ember.
Traktorok nyomán megáll az esővíz,
Elszórt magok telnek meg szerelemmel.

 

 

A fák

 

Itt csak ez van: a megérintett fák.
A maiaknak sokat jelentenek,
Tudni akarják, előttük melyiket
Ki érintette meg.
Termékeny fogócska régi nagyok
És követők között; micsoda játék:
A megérintett fák mindegyike
Halottnak öltözött!

Szép külső helyszínek,
Ágyba vihető,
Komódra állítható,
Foglalatos
Szilánk
Krisztus keresztjéből,
Egy szelet történelem –
Akárhová nézel, relikviák.

Pedig minden ugyanaz a por,
Te vagy a sok halott,
Te vagy a gyilkos, a szent,
És téged érintenek
Áhítattal
A fák.

 

 

A tegnapi motoros

 

A domb túloldalán
Tegnap éjjel meghalt egy motoros.
Száz irányba nyolcvan csikó futott,
Reményvesztett, szép, fekete csikók.

Nyárvég, este, kártyázunk a kisházban,
S nem egyszerűen csönd van,
Elnevetve, eljátszva van a csönd.
Jóistenem, vedd a térdedre őt.

Megint kibővült a nélküledjegyzék,
Legszebb kézzel a legszebb fűre tették.
Még pörgött az első kerék, mikor
Már lapozta a szél az árokparton.

Olyan furcsán hiányzik valaki,
Aki nem hiányzott – ma a kisházban
Tegnapi motoros lett a neve,
S reméljük, szerették, és jól szerették.

 

 

Háború

 

Egy szülőhelytagadáson kapott
Alkatona, trójai háború
Nyolcadik éve, jó fényviszonyok,
A háttérben emberbánó sereglet.

Ugyanazon seregtől hirtelen: nem
Igazolható légigyőzelem,
Határköveket gyorsan átteszik,
Országzáró fesztivál, végül béke.

Mindenki hazamegy, a háború
Ugyanakkor más szinten folytatódik:
A gyárkápolna megtelik csupa
Szülőhelytagadó alkatonával,

Akik mind otthon hagyták a családot
S véresre sírják az oltárkövet.
Ugye, csak ti láttatok, istenek,
Ugye, Trója véletlenül se látott?

 

A versek a Bárka 2020/1-es számában jelentek meg, az első a szerző kézírásában is.


Főoldal

2020. április 06.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái
Versek
Fodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei Falusi Márton versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA