Papírhajó - Primér/Primőr
Régi mackók, most már mindig… – Molnár Krisztina Rita verse a Papírhajón.
„Az ember magá-gá-gának tanul, nem az iskolának” – ha másra nem is, Libára biztos hallgathatunk. Tóth Krisztina meséje a Papírhajón.
„Malacok vagyunk, malackodunk” – avagy mi kell az erkölcsösséghez? Halász Bálint állatmeséje a Papírhajón.
„Mára már kihaltak, / nem élnek már pacák/ az irkák lapjain” – memento-versek Fecske Csabától a Papírhajón.
Gödrök és fák – avagy mégis ki a csúcsragadozó ezen a bolygón? Toroczkay András fantasztikus történetei a Papírhajón.
Mennyei vaníliás csillagok karácsonyra Várfalvy Emőkétől.
„Itt van mellettem” – társ és magány Bombitz Bálint kamaszszövegében a Papírhajón.
Mennyit ér egy kis jeges, légbuborékos csokoládé? És a tavalyi hó? – Somfai Anna mikulásos meséje a Papírhajón.
„ezek a falusi macskák különben is nagy túlélők” – hogy így van-e, kiderül Pál Marianna meseregényrészletéből.
