Hírek
 A Szépírók Társa-ságának május 16-i közgyűlésén Mészáros Sándort választották elnöknek a Petőfi Irodalmi Múzeumban
|
|
Bővebben... |
Ilia Mihály rovata
Vári Fábián László kötetéről
"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...
Görgey Gábor verseiről
„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről
...
Bővebben...
Lanczkor Gábor prózájáról
"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről)
...
Bővebben...
Rónay László beszélgetőkönyvéről
„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet” - Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről”
...
Bővebben...
Déry Tibor balatonfüredi évei
Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...
Tárca
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Orcsik Roland tárcája
„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...
Benedek Szabolcs tárcája
„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról)
...
Bővebben...
Poós Zoltán tárcája
„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...
Király Levente tárcája
„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...
Helyszíni tudósítások
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
Szépirodalom és közélet
„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről)
...
Bővebben...
Itt a tavasz
Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról
...
Bővebben...
Statisztikák
Tartalom találatai : 6995590
|
|
Végh Attilát és Erős Kingát kérdeztük az Ózon című új összművészeti folyóiratról
A telített (sok szempontból túltelített) magyar irodalmi/művészeti folyóiratplaccon lapot indítani anyagi értelemben kockázatos vállalkozás, miközben tartalmi szempontból sem magától értetődően indokolt egy újabb piaci szereplő bevezetése. Kissé bonyolult az első mondat, a belőle következő kérdés viszont egyszerű, tiszta: mi az, amit nem találtatok meg egyetlen működő folyóiratban sem, mi volt az a gondolat, igény, ami életre hívta az Ózon című összművészeti médiumot?
Végh Attila: Egyrészt az, hogy ma Magyarországon nincs olyan havilap, amely a művészeteket összefogni igyekezne. Vannak irodalmi, képzőművészeti és zenei lapok, de összművészeti nincs. Összművészeten mi nem a művészetek matematikai összegét, egyszerű együtt-tálalását értjük, hanem egy olyan szemléletet, amely a művészeti ágakat organikus egységben látja. A művészek között sok a szakbarbár, aki inspirációit kizárólag a maga „szakterületén" keresi. Így nehéz megpillantani a túlit. Régi korokban a művészt szaturnikus lénynek tekintették, olyan alkotónak, aki szimbolikusan a Naprendszer legszélső bolygóján áll, és mint ilyen ember, átlát oda, ahová a „földiek" nem. Mi is ilyen lénynek tekintjük. Az Ózont létre hívó igény másrészt az volt, hogy mindezt próbáljuk meg radikális módon megjeleníteni. Radikálisan, tehát a gyökerekig hatolva.
Az Ózon (standokon lévő) első számát kézbe véve, rögtön feltűnik, hogy a kiváló minőségű anyagokból készült (legalább 200 grammos papír, fűzés helyett a magazinokra jellemző ragasztás) nyomdai produktum vizuális értelemben is kompromisszummentes alkotás: egyszerre átgondolt és progresszív az a grafikai környezet, amit a közölt szövegek kaptak. Mi az Ózon vizuális krédója?
V.A.: Életünket elönti az érdekesség, a szenzáció. Csakhogy ami érdekes, azt a következő, még érdekesebb dolog menten kioltja, hogy azután kialudjon hamar maga is, és így tovább, a halálig. Az élet így nem szól semmiről. Bennünket az érdekesség nem érdekel, csak az, ami szellemi. Ami rólunk szól. Nekünk azok lesznek az olvasóink, akiket az érdekel, mi történik velük. Ebben a fene nagy képháborúban semmi értelme annak, hogy pörgős, dübörgő tipográfiával megpróbáljuk túlordítani a csatazajt. Az Ózon persze meghökkentő, de nem olcsó értelemben: érdemes elmerengni a szövegek és képek kapcsolatán. Ezt az újságot többször is el lehet olvasni.
Az ózon szúrós szagú, erősen mérgező gáz, a szmog alkotója. Jobb elkerülni, mivel az egyik legerősebb oxidálószer - minden szerves anyagot szétbont, redukál, totál életveszély. Bár a beköszönő szövegben a másik ózont, a szférák gázát hangsúlyozzátok - amin viszont marha nagy lyuk van. Most már kettő is. Vagány dolog egy ilyen címre pakolni a brandet. Milyen visszajelzéseitek voltak ezzel kapcsolatban?
V.A.: Amikor kitaláltuk a címet, az ózonpajzsra gondoltunk. Ehhez nem kell magyarázat. Az első szám beköszöntője arról szól, hogy a szellem olyan, mint az ózon: nélküle nincs élet a Földön, de talajszinten mérgező. Ennél többet nem érdemes ezen rágódni. Visszajelzések még nincsenek a címmel kapcsolatban, a te kérdésedet leszámítva. Kicsi még a gyerek.
Az első lapszám anyaga alapján nyilvánvaló, hogy az irodalom jó nagy hangsúlyt kap az Ózonban. Ahogyan az is látszik, hogy a szerkesztők ugyanannak a szellemi közösségnek a tagjai. A Magyar Írószövetség körüli lapok száma bővült most eggyel? Vagy valami teljesen más épül? Győrffy Ákos verseihez például Krasznahorkai Lászlóval írattatok ajánlást - ez inkább a második választ igazolja. Hol húzódik az Ózon irodalmi horizontja?
Erős Kinga: Valóban, a lap szerkesztői ugyanannak a baráti asztaltársaságnak a tagjai, amely Immun Csoport néven évek óta összejár. „Valamikor kéne egyet immunozni!" - így hangzik a felszólítás, és olyankor Végh Attila küld egy körSMS-t, hogy mikor és hol találkozunk. Tehát az Ózon nem az Írószövetséghez kötődik, hanem az Immun Csoporthoz. Célunk, hogy jó írások jelenjenek meg a lapban, függetlenül attól, hogy ki melyik homokozóban játszik, s piros, zöld vagy sárga a lapátkája és a vödröcskéje.
A lapszám irodalmi írásainak együttesében ugyanaz az átgondoltság, tervezettség kommunikálódik, mint a szövegek konceptuális vizuális környezetében. A művek sokféle módon kapcsolatba lépnek egymással, és ez a kooperáció egy közös jelentésdimenziót is rajzol az összeállítás köré. Itt konkrétan az angyalság, a szférák (mint témák) szervezik a tartalmat (és, jegyzem meg, ebbe rombol be a szám közepén egy pamlagon fekvő, visszataszítóan kövér meztelen nő (festett) képe). Menyire erősen lesznek tematikusak a számok? Meddig lehet/érdemes húzni a közölt szövegek együttműködését, egymásba játszatását? Milyen témákkal készültök?
E. K.: Minden számot átleng egy téma, amelyhez nem ragaszkodunk görcsösen, inkább az írások ívét szolgálja, tehát nem beszélhetünk a szó megszokott értelmében tematikus számokról. Így az első szám az angyal, a második a mámor, a harmadik a szajha, a negyedik a kert témája köré épül. A rovatok írásai és a képanyag így mégis valamiképpen tudnak egymáshoz kapcsolódni, hiszen mindenki elsősorban a maga munkájára koncentrál, de ezáltal mégis egy egésszé áll össze a lap. Az általad említett kövér nőt Lucien Freud zseniális festménye ábrázolja, amely a szám tematikájához éppen iróniájával kapcsolódik.
A lap valódi karaktere két-három szám után látható majd igazán élesen, de az már most biztos, hogy az Ózonnal bevezettetek egy ma szokatlan műfajt. Ezer leütéses, egyetlen gondolatot/meglátást kibontó, nagyon határozottan állást foglaló minikritikák sorozatával töltöttetek meg egy oldalt. Üdítő, vagány, belemenős cucc, szerintem néhány hónap után az olvasók többsége ennél az oldalnál kezdi majd az olvasást. Vannak még hasonló ötletek a tarsolyban?
E.K.: Minden lapszámban megjelennek versek, novellák, tárcanovellák és interjúk. Ugyanakkor úgy véljük - mivel olyan lapot szeretnénk csinálni, amelynek nem belterjes az olvasóközönsége -, hogy helyük van a szórakoztatóan ismereteket közlő írásoknak is. Az általad is említett Párna és guillotin rovatban glosszákat közlünk könyvekről, abból a megfontolásból, hogy az olvasókat leginkább az érdekli, hogy jó-e egy könyv vagy sem, s nem hosszú eszmefuttatásokat szeretnének olvasni egy műről. Ugyanakkor minden lapszámban megjelenik két hosszabb könyvkritika is, egy magyar és egy külföldi szerző művéről. A másik két állandó rovat az Újraolvasó és az Irodalmi képeslapok. Az előbbiben egy valamilyen oknál fogva kevésbé ismert szerző portréja olvasható, akinek a művei elérhetőek. Így az első számban Kosáryné Réz Loláról olvashattunk, a soron következőkben pedig Tormay Cécile-ről, Lakatos Demeterről és Békássy Ferencról. Az Irodalmi képeslapok rovat a második lapszámtól jelenik meg, megírására Onagy Zoltánt kértem fel, akit nem ismerek még személyesen, de akiről az eddigi publikációi alapján feltételeztem, hogy tud igényesen irodalmi pletykákat írni. Ez is egy olyan rovat, amely reményeim szerint színesíti a lapot.
[Szabó Tibor Benjámin]
|
|
Frissek
Aranykönyv-díjak
Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek
...
Bővebben...
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Workaholic
„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról)
...
Bővebben...
Nagy László Emléktúra
A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát
...
Bővebben...
Térey könyvbemutatója
„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról)
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Hartay Csaba tárcája
„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium"
...
Bővebben...
Nem szabad feledni
Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója
 „a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Never to Have Been-ről)
|
|
Bővebben... |
Vatikáni napló
Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről
...
Bővebben...
A viskó
Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről
...
Bővebben...
Hugo Cabret
Lovász Andrea olvasó-naplója Brian Selznick A leleményes Hugo Cabret című könyvéről
...
Bővebben...
A Bárka olvasónaplója (összes)
Szépirodalom
Falusi Márton verse
„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad."
...
Bővebben...
Végh Attila versei
A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Kürti László versei
Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Győri László versei
Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából
...
Bővebben...
Péter Erika versei
A Csodavárás, a Kottalapok, A múlt foglalatában és az Évtizednyi remény című művek, melyek a legújabb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg
...
Bővebben...
Színház
Várszínház 49. évad
A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...
Három új magyar dráma
Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról
...
Bővebben...
A drámaverseny cikke
Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...
Niedzielsky Katalin blogja
Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...
Tari Sarolta blogja
Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna, Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...
Megkérdeztük
Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük
„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...
Megkérdeztük Fehér Bélát
„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével)
...
Bővebben...
Benedek Szabolcsot kérdeztük
"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról)
...
Bővebben...
Temesi Ferencet kérdeztük
Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában
...
Bővebben...
Megkérdeztük a drámaírókat
Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával
...
Bővebben...
Kritika, esszé
A hétköznapok líraisága
„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről)
...
Bővebben...
Hamiskártyások
Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír
...
Bővebben...
Tejmozi
„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről)
...
Bővebben...
Verhovina madarai
„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről)
...
Bővebben...
Felszabadult költészet
Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg
...
Bővebben...
Beszélgetések
Beszélgetés Géczi Jánossal
„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja)
...
Bővebben...
Beszélgetés Oravecz Imrével
„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 20.
„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 19.
„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai)
...
Bővebben...
Bárka-körkérdés 18.
„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...
Képzőművészet
Szentendre-Fót
Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén
...
Bővebben...
Gnandt János 60
Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el
...
Bővebben...
holó Hóbel László képeiről
„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...
Új kiállítás a Jankayban
Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról
...
Bővebben...
Arnóti András kiállításáról
"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...
|
Impresszum
Kedves Sándor, hamarosan olvassuk, é...
Impresszum
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szívesk...
Csík Mónika prózája