Hírek
Kortárs irodalmi olvasókönyv
Forrás: www.anonymuskiado.hu
(A reprezentatív szöveggyűjtemény szerzői között lapunk két munkatársát, Grecsó Krisztiánt és Kiss Ottót is megtalálják a kedves olvasók.)
A Kortárs irodalmi olvasókönyv két kötetben hetvenkét mai magyar szerzőtől közöl szemelvényeket, rövid ismertető-elemző jellegű portrékban mutatja be őket, bibliográfiáiban pedig felsorolja a szerzők műveit, s a velük készült interjúkból, valamint a róluk írott le
gfontosabb tanulmányokból és kritikákból ad válogatást.
A könyv előzménye a 2005-ben a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet tankönyveként megjelent Kortárs irodalmi olvasókönyv, mely negyven szerzőt mutatott be, és amely az intézet – és a Pécsi Tudományegyetem – komplex magyar nyelvi–hungarológiai képzésének részeként kortárs magyar irodalmat is hallgató külföldi diákok, külföldi magyar szakos egyetemisták számára készült. A 2005-ös kiadást követő visszajelzések adták a második, bővített kiadás ötletét. A Kortárs irodalmi olvasókönyv sokféle olvasói igényt kielégít: a hungarológus hallgatókon kívül érdekes és hasznos lehet felvételire, érettségire készülők, egyetemisták, irodalomtanárok, és a mai magyar irodalom iránt érdeklődők szélesebb tábora számára egyaránt, hiszen a szemelvények segítik a tájékozódást a mai szerzők művei között, a szócikkek és a bibliográfia pedig a további, mélyebb érdeklődés kiindulási alapjául szolgál. Az olvasókönyv törekszik arra, hogy a kortárs magyar irodalom sokszínűségét érzékeltesse, ám nem szándéka teljes körű áttekintést adni. Válogatásunk, mint minden válogatás, döntéseket követelt, s az ezek alapjául szolgáló szerkesztői koncepciót elsősorban a kortárs magyar irodalom – külföldi diákok számára történő – oktatásának négyéves tapasztalata határozta meg. Szerkesztői döntés az is, hogy a kötet csak verset, prózát és egy-egy esetben esszéket tartalmaz, drámát nem, főleg azért, mert a Balassi Intézet diákjai, ugyanúgy, mint a szélesebb értelemben vett olvasóközönség, a kortárs drámával elsősorban színházi előadások keretében találkozik. Az olvasókönyv az elmúlt néhány évtized legfontosabb poétikai fejleményeinek (például a költészetben a hetvenes években, a prózában a nyolcvanas években lezajlott változásoknak és ezek máig tartó hatásának) illusztrálására összpontosít. Külföldön is jól ismert, legrangosabb prózaíróink (Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter) azonban – terjedelmi okok miatt is – nem regényeik részleteivel, hanem publicisztikai írásaikkal, esszéikkel szerepelnek benne, lévén hogy a regények egyrészt számos nyelven hozzáférhetők, a diákok teljes terjedelemben olvassák őket, másrészt a nagyközönség is jól ismeri őket. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a kötetben szép számmal szerepeljenek olyan, pályájuk elején-közepén járó, itthon már több-kevesebb elismerést szerzett, ígéretes fiatal szerzők művei, akiket még nem, vagy csak kevésbé ismernek külföldön, s akiket – egyrészt – a jövőben éppen azok a jövendő műfordítók, kulturális szakemberek fordíthatnak majd más nyelvekre, ismertethetik meg őket saját hazájuk olvasóival, akik most a Balassi Intézetben hungarológiát, műfordítást tanulnak; másrészt pedig akikről azt gondoltuk, feltétlenül érdemes felhívni rájuk az irodalomszerető nagyközönség figyelmét.Köszönetet mondunk Rácz I. Péternek, a kötet elődjéül szolgáló Kortárs irodalmi szöveggyűjtemény szerkesztőjének, Horváth Györgyinek, a Kortárs irodalmi olvasókönyv 2005-ös kiadása társszerkesztőjének, Schein Gábornak, a 2005-ös kiadás lektorának és Szentesi Adriennek, a 2005-ös kiadás összeállításához nyújtott segítségéért.Végül pedig gyakorlati információk az olvasókönyv felépítéséről: az egyes szerzők portréját műveiknek felsorolása, majd válogatott interjú- és szakirodalmi listák követik. Ezután következnek a szemelvények, időrendi sorrendben. Itt először a kötetek címét adtuk meg, zárójelben a megjelenés évszámával, majd verses- és novelláskötetek esetében a versek, illetve novellák címét. Regények esetében (és néha novelláknál is) a cím után jeleztük, hogy részletet, illetve részleteket választottunk. A prózai szemelvények végén megadtuk a kiadás helyét és időpontját, és az oldalszámokat, ahonnan az adott részt átvettük. Ha a szöveg kötetben még nem jelent meg, a végén a folyóiratközlésre hivatkozunk. Az adott szócikkek után a zárójelbe tett monogram mutatja, ki írta a szócikket.
A könyv előzménye a 2005-ben a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet tankönyveként megjelent Kortárs irodalmi olvasókönyv, mely negyven szerzőt mutatott be, és amely az intézet – és a Pécsi Tudományegyetem – komplex magyar nyelvi–hungarológiai képzésének részeként kortárs magyar irodalmat is hallgató külföldi diákok, külföldi magyar szakos egyetemisták számára készült. A 2005-ös kiadást követő visszajelzések adták a második, bővített kiadás ötletét. A Kortárs irodalmi olvasókönyv sokféle olvasói igényt kielégít: a hungarológus hallgatókon kívül érdekes és hasznos lehet felvételire, érettségire készülők, egyetemisták, irodalomtanárok, és a mai magyar irodalom iránt érdeklődők szélesebb tábora számára egyaránt, hiszen a szemelvények segítik a tájékozódást a mai szerzők művei között, a szócikkek és a bibliográfia pedig a további, mélyebb érdeklődés kiindulási alapjául szolgál. Az olvasókönyv törekszik arra, hogy a kortárs magyar irodalom sokszínűségét érzékeltesse, ám nem szándéka teljes körű áttekintést adni. Válogatásunk, mint minden válogatás, döntéseket követelt, s az ezek alapjául szolgáló szerkesztői koncepciót elsősorban a kortárs magyar irodalom – külföldi diákok számára történő – oktatásának négyéves tapasztalata határozta meg. Szerkesztői döntés az is, hogy a kötet csak verset, prózát és egy-egy esetben esszéket tartalmaz, drámát nem, főleg azért, mert a Balassi Intézet diákjai, ugyanúgy, mint a szélesebb értelemben vett olvasóközönség, a kortárs drámával elsősorban színházi előadások keretében találkozik. Az olvasókönyv az elmúlt néhány évtized legfontosabb poétikai fejleményeinek (például a költészetben a hetvenes években, a prózában a nyolcvanas években lezajlott változásoknak és ezek máig tartó hatásának) illusztrálására összpontosít. Külföldön is jól ismert, legrangosabb prózaíróink (Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter) azonban – terjedelmi okok miatt is – nem regényeik részleteivel, hanem publicisztikai írásaikkal, esszéikkel szerepelnek benne, lévén hogy a regények egyrészt számos nyelven hozzáférhetők, a diákok teljes terjedelemben olvassák őket, másrészt a nagyközönség is jól ismeri őket. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a kötetben szép számmal szerepeljenek olyan, pályájuk elején-közepén járó, itthon már több-kevesebb elismerést szerzett, ígéretes fiatal szerzők művei, akiket még nem, vagy csak kevésbé ismernek külföldön, s akiket – egyrészt – a jövőben éppen azok a jövendő műfordítók, kulturális szakemberek fordíthatnak majd más nyelvekre, ismertethetik meg őket saját hazájuk olvasóival, akik most a Balassi Intézetben hungarológiát, műfordítást tanulnak; másrészt pedig akikről azt gondoltuk, feltétlenül érdemes felhívni rájuk az irodalomszerető nagyközönség figyelmét.Köszönetet mondunk Rácz I. Péternek, a kötet elődjéül szolgáló Kortárs irodalmi szöveggyűjtemény szerkesztőjének, Horváth Györgyinek, a Kortárs irodalmi olvasókönyv 2005-ös kiadása társszerkesztőjének, Schein Gábornak, a 2005-ös kiadás lektorának és Szentesi Adriennek, a 2005-ös kiadás összeállításához nyújtott segítségéért.Végül pedig gyakorlati információk az olvasókönyv felépítéséről: az egyes szerzők portréját műveiknek felsorolása, majd válogatott interjú- és szakirodalmi listák követik. Ezután következnek a szemelvények, időrendi sorrendben. Itt először a kötetek címét adtuk meg, zárójelben a megjelenés évszámával, majd verses- és novelláskötetek esetében a versek, illetve novellák címét. Regények esetében (és néha novelláknál is) a cím után jeleztük, hogy részletet, illetve részleteket választottunk. A prózai szemelvények végén megadtuk a kiadás helyét és időpontját, és az oldalszámokat, ahonnan az adott részt átvettük. Ha a szöveg kötetben még nem jelent meg, a végén a folyóiratközlésre hivatkozunk. Az adott szócikkek után a zárójelbe tett monogram mutatja, ki írta a szócikket.
2007. április 26.
