Fellinger Károly
Április tizenegyedikén
Április tizenegyedikén,
a magyar költészet napján
már évek óta
segítek a papámnak
kitűzni egy-egy verset
a kapukra, buszmegállókra,
boltajtókra.
A verseket persze név nélkül
a nagyapám írta,
de akár József Attila is
írhatta volna őket.
Rolád
Nagyi tekercset készül sütni.
Egy csokis, banánnal töltött
roládot.
Azt mondja,
fontos neki a tepsi mérete.
Nekem a tepsi és
a finom tekercs mérete
egyáltalán nem fontos,
csak az, hogy mekkora.
Ugrató
Karcsi papa azt mondta,
akkorát ugrani felfele,
amekkorát én tudok, ő nem bír,
de mégis nagyobbat ugrik,
mint az emeletes házunk.
Bambán néztem rá,
mint aki nem hisz a fülének,
majd biztattam:
– Ugorj, papa, erre aztán kíváncsi vagyok!
– Előbb ugorjon a ház – válaszolta nevetve
az én furfangos nagypapám.
– Bárcsak addig élnék, kisunokám,
amíg ez a ház rászánja magát az ugrásra.
Tóth Csilla
Kutyus
A papírlapra házat rajzolok,
benne egy kutyát. Néha felmorog.
A kutyusnak lesz egy masnija,
a kutyáknak is kell kapnia.
A születésnapján rákötöm,
az utcán egy bácsi ráköszön.
Hűtő
Mélyhűtőt vettünk, elég nagy,
még a meleg is beléfagy,
még a füle is didereg,
még a szeme is kimered,
még a hideg is kileli
azt, ki az ujját beteszi.
Kád
A víz eltűnt a lefolyóban,
hogyha nincs itt, akkor hol van?
Lenyelte a fürdőkád?
Szőrnyű! nem is gondolnád.
Idővel
A kislányok egyszer majd anyukák lesznek,
a kisfiúk egyszer majd apukák,
boldogan élnek, vagy összevesznek,
házuk lesz, zárják a kapuját.
A kislányok akkor majd korosodnak,
az apukák akkor majd deresednek,
a játékok valahol porosodnak,
a világuk áll a szemesebbnek.
Papírsárkány a járdán
Jó napot, kedves nénike!
Jó napot, mi szél fújt ide?
A járdára rajzolt egy kisgyerek,
rajzolt mellém egy felleget.
Holnap majd jön a hóesés
az eső rám kopog, verdes és
szétzilál, köddé olvadok,
de most még, köszönöm, jól vagyok.
