Papírhajó - Primér/Primőr

 

Nyul__sz_P__ter__1_.jpg

 

Nyulász Péter

Maros partján az ősz

(október hat Aradon)

 

Október elején színpompás a táj,
s a Maros partján
pár napra még elidőz a nyár.
Be jó is volna, ha maradna!
De az ősz könyörtelen,
a folyó hátán beúszik Aradra.

A Nap még ellenáll:
amikor a harangok zúgnak délben,
melegen süt le az égről, vakítón s vitézen.
Ám délutánra már hervad a fénye,
s hosszú árnyékot fest,
a Maros hátán, Aradra, korán érkezik az est.
Bár süthetne még a Nap.
Jó volna, ha erről volna híres Arad!
De az őszi, tarkaszín világ
csalóka jelmez csupán: igazán gyászruha.

Köd úszik a városba a lusta folyó hátán,  
mintha nyugtalan kísértő szellemek járnák
véget nem érő útjukat, Arad utcáin, a vár alatt.
A csillagsáncok tövébe gomolyog a köd komoran,
oda, hová a Maros medre a földre hurkot vet,
a helyre, hová a császár szolgája vesztőhelyet tetetett.
Tucatnyi bitó állt ott, s nem holmi deres.
Tizenkét tábornok és egy ezredes
szívhasító sorsa, ami Arad fájó hírnevét adja:
október havának hatodik napja.

Vér vörösével lett ez a nap örökre
a magyar kalendáriumba’ feketére festve.
Ám a dölyfös hatalom s a császár tisztje tévedett,
ha azt hitte, megtörhet egy ifjonti büszke nemzetet:
a bátrak életét elvehette, de felette sohasem győzhetett!
Sohasem gyógyuló sebhely lett számára, köröm alatti szálka:
miként azt Damjanich mondotta, a halálra várva – 
a császári bosszú halálos őszén igézve éltető tavaszt – 
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt!”

Onnantól fogva, októberben, a hatodik napra,
kései utódok érkeznek Aradra,
s ahol a hősök sírjai domborulnak,
ők, az unokák, ott leborulnak,
hogy áldó imádság mellett,
mondják el szent neveiket:
Leiningen-Westerburg Károly,
Török Ignác és Vécsey Károly.
Dessewffy Arisztid, Aulich Lajos,
Nagysándor József és Lázár Vilmos.
Knézich Károly, Schweidel József, Kiss Ernő,
Damjanich János, Láhner György és Poeltenberg Ernő.


 Főoldal

2019. október 03.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png