Helyszíni tudósítások

 

 Gutenberg2.jpg

 

Csenki Nikolett

 

Gutenberg érdeme

 

 

„A lélek hőmérője: a könyv. Mondd meg, mit olvasol, és megmondom: mi vagy.
Megmondom, mi az akaratod, célod, vágyad, álmod.”

 

(Juhász Gyula)

 

Noha Marshall McLuhan 1962-ben megjelent könyvében, A ​Gutenberg-galaxis címet viselő munkájában a könyv halálhírét vizionálta, a 21. században mégiscsak azt tapasztalhatjuk, hogy e kijelentés igazságtartalma ingatag lábakon áll, hiszen például a 2015-ös évben több mint három százalékkal nőtt a magyar könyvpiac forgalma.[1]

Kétségtelen azonban, hogy az információs társadalom létrejötte, valamint a technikai eszközök rohamos fejlődése átalakította az olvasáshoz fűződő viszonyunkat. Az Y (és az utána következő) generáció és a még a Gutenberg-galaxishoz kötődő idősebb nemzedék tagjainak olvasási szokásai között egyre nő a különbség, de az olvasás mint szabadidős tevékenység mindkét korosztály esetében ugyanúgy jelen van – legfeljebb a platformok mások, mint korábban.

2017. október 4-én rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara a Magyar Könyvkiadók Napját. A könyv a Gutenberg-galaxis után elnevezésű rendezvény első alkalommal, ám hagyományteremtő szándékkal adott otthont különböző, de minden esetben a könyvhöz – sokrétűen – kapcsolódó programoknak.

A szervezők nem titkolt szándéka volt, hogy az egyetemi hallgatók, a középiskolás diákok és tanáraik, valamint minden érdeklődő rálátást kaphasson a könyvkiadás és a könyvterjesztés (legtöbbször kacskaringós) folyamataira, illetve megismerhessék a kiadói stratégiák átalakulását a megváltozott olvasói attitűdök fényében.

 

gutenberg_1.jpg

 

Az esemény helyszínéül a nap első részében az SZTE-BTK udvara, illetve Kari Konferenciaterme szolgált. Magyarország legnevesebb kiadóinak; úgymint a Kalligram, a Magvető, a L’Harmattan, a Libri, a József Attila Kör, a Typotex, illetve a határon túlról érkező Forum könyves standjai reggeltől estig lehetőséget biztosítottak a kedvezményes könyvvásárlásra, emellett a Kreatív Könyvtárosok Társaságának Könyvcsere-pultja is elérhető volt mindazok számára, akik új olvasmányok iránt érdeklődtek.

A JAK és a JAK-Füzetek 11 órakor kezdődő bemutatkozója nyitotta meg a kerekasztal-beszélgetések sorozatát, ahol Gaborják Ádám, a JAK elnöke és JAK-Füzetes szerzők, Csutak Gabi író, Nagy Kata költő és Tolvaj Zoltán költő képviseltették magukat. A két moderátor, Molnár H. Magor költő és Orcsik Roland költő, író, a korábbi JAK-Füzetek szerkesztője többek között azt vetette fel, hogy a JAK hogyan tudja újradefiniálni magát abban a megváltozott rendszerben, amelyben a nagyobb kiadók működése óhatatlanul versenyhátrányt okoz a JAK-nak. A kiadó képviselői elmondták, hogy ez a kihívás profilbővüléssel járt az esetükben, amelynek keretében a Trafóval közösen felolvasó-színházi sorozatot indítottak.

A JAK-beszélgetést követően Böndör Pál új verseskötetének bemutatóját lehetett meghallgatni. A költővel a Forum kiadótól érkező Virág Gábor beszélgetett, és az új könyv ismertetése mellett olyan témák is felszínre kerültek, melyek az alkotó vajdasági származásával voltak kapcsolatba hozhatók. Kitértek a Finis-kötet értelmezési lehetőségeire, illetve a könyv illusztrációjára is, amelyen a minden versenyt megnyerő cseh futó és hazájában az 1950-es években nemzeti hősnek számító, Emil Zátopek látható. Noha az irodalomtörténet Böndör Pált a Symposion második generációjához köti, amelyre Virág is kitért, a költő ezzel szemben az első nemzedék legfiatalabb tagjaihoz sorolta magát; mindezt azzal indokolva, hogy kevésbé jellemző rá a Tolnai Ottó, Sziveri János és Bányai János után jelentkező neoavantgárd irányvonal.

 

Gutenberg3.jpg

 

A könyv a Gutenberg-galaxis után megnyitóján Gyenge Zoltán professzor, a BTK új dékánja nem az ilyen helyzetekben már megszokott, velejéig unalmas beszédet tartott, hanem egy Johann Gottlieb Fichte-től vett idézetet követően, izgalmas, sallangoktól mentes, lényegre törő előadást hallgathattak meg a jelenlévők. Gyenge Zoltán elmondta, hogy a Bálint Sándor Program keretében megvalósuló Magyar Könyvkiadók Napja azzal a nem titkolt, grandiózus koncepcióval lép fel, hogy hagyományt teremtsenek a rendezvény elindításával, így biztosítva lehetőséget a későbbiekben a kiadóknak arra – a lektűrnek helyet nem adva –, hogy olvasóikkal találkozzanak, és ne csak az íróknak adasson meg ez a lehetőség. A már egy éve létező, az egyetem volt hallgatójáról, majd oktatójáról, kutatójáról elnevezett Bálint Sándor Program azt a célt szolgálja, hogy párbeszédet teremtsen Szeged városa és az egyetem között: a rendezvény a „legszögedibb szögedi” gondolatiságában, a hagyomány, a magas színvonalú, de hozzáférhető és közérthető tudományosság elvét nyomatékosítja. A BTK dékánja az olvasás még mindig helyénvaló mivoltára mutatott rá akkor, amikor kijelentette, hogy „bölcsészet az irodalom nélkül nem létezik.”

 

Gutenberg4.jpg
Gyenge Zoltán

 

13.10-kor vette kezdetét Szajbély Mihály professzor és predékán moderálásával a kiadóigazgatók kerekasztal-beszélgetése. A könyves standjaikkal is jelenlévők körét a Magvetőtől érkező Dávid Anna, a L’Harmattan-os Gyenes Ádám, a Kalligram Kiadót képviselő Mészáros Sándor, a Libri Kiadói Csoport társtulajdonosa és kiadási igazgatója, Sárközy Bence, valamint a határon túli Forum Kiadó igazgatója és főszerkesztője, Virág Gábor alkotta. A kiadóigazgatók párbeszédének fő irányvonalát a költségvetési nehézségekről kialakult diskurzus uralta. A jelenlévők kitértek az Alexandra csődje nyomán keletkezett többmilliárdos likviditási gondra is. Gyenes Ádám szerint szükségszerű volt a kiadó összeomlása, melynek fő okaként a bizományi rendszert jelölte meg, amelyben a kiadók az egy könyv eladásából származó potenciális bevételt csak 180 nap után tudták realizálni. Szó volt arról is, hogy nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség, hiszen a könyves szakma támogatása a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül rendkívül alacsony, évi 700 millió forint.

A kiadóigazgatók után a műfordítás, nemzetközi könyvkiadás, valamint a könyvvásárok szerepéről Szilágyi Zsófia professzor moderálásával Berta Ádám műfordító, író, szerkesztő (Kalligram), Déri Ákos vezető szerkesztő (Typotex), M. Nagy Miklós műfordító, szerkesztő, író, Sárközy Bence kiadóigazgató (Libri, Jelenkor) és Rajsli Emese műfordító, sorozatszerkesztő (Forum) értekezett. A meghívott vendégek a magyar könyvek külföldi fordítása (és vice versa) nyomán hozták szóba, hogy egy adott országban sikeresen szereplő könyv nem jelenti egyértelműen a más országokban való eredményes részvételét, hiszen ott mások a kulturális közegek, egy-egy munka fogadtatása sokszor az előzetes PR-tevékenység sikeressége is befolyásolja. Sárközy a magyar nyelvű könyvkiadás pokoli szerencséjének aposztrofálta azt a (sajnálatos) tényt, hogy a magyarok nem igazán beszélnek idegen nyelveket, így a hazai könyvkiadás nem kerülhet hátrányba a külföldi kiadókkal szemben.

A nap indulatoktól egyáltalán nem mentes kerekasztal-beszélgetését a magyarországi lapkiadás helyzete szolgáltatta, amelyen Benedek Anna (Prae) irányításával Czeglédi András docens, szerkesztő (2000, SZTE), Jenei László író, szerkesztő (Műút), L. Varga Péter szerkesztő, tudományos munkatárs (Prae, ELTE) és Podmaniczky Szilárd író, szerkesztő (Librarius) vettek részt. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a folyóirat-kultúra ellehetetlenítésével az egész magyar kulturális élet jövője válik kérdésessé, továbbá abban konszenzus mutatkozott, hogy véleményük szerint a magyarországi lapkiadásnak van még jövője, jóllehet az online sajtó erősödése komoly kihívást támaszt az offline lapokkal szemben.

A leghevesebb felszólalónak Jenei László bizonyult, aki pillanatnyilag csak a Műút kilátástalan perspektívájáról tudott értekezni, történetesen arról, hogy szerkesztők köszönnek le tőlük, mert a lap finanszírozását ellehetetlenítette az állam, melynek alátámasztására korábbi, az NMI-vel folytatott levelezését is elhozta a jelenlévők számára. Podmaniczky Szilárd megoldási javaslatként a lapok gazdasági önállóságra való törekvésének az elérését jelölte meg, melyet a Librarius példáján keresztül szemléltetett is. Oldaluk kvázi kereskedelmi-kulturális lapként működik, és azzal segítik a különböző kulturális intézmények munkáját, hogy produkció előtt hozzák képbe az olvasókat, és ezért a marketingtevékenységért pénzt kérnek a megbízótól.

A rendezvény harmadik nagy tematikus egységének helyszínét a Grand Café biztosította, ahol elsőként Váraljai Anna művészettörténész Pintér Józsefet (Magvető) és Tillai Tamást (Libri) faggatta a könyvillusztrációk szerepéről.

A kerekasztal-beszélgetés során elhangzott, hogy sokszor megesik az, hogy a szerző már kvázi kész anyaggal, ötlettel a fejében keresi meg a tervezőt. Ez történt Tolnai Ottó legutóbb megjelent három kötetének az esetében, ahol is a szerző már kész festményekkel érkezett, amit szívesen látott volna könyveinek borítóján (Világpor, Gogol halála – Virág utca 3, Nem könnyű).

A moderátor a saját megfigyelésére alapozva vetette fel, hogy jelenleg mintha egy minimal art-vonal látszana érvényesülni a könyves piacon a borítók megjelenését illetően. A meghívott két előadó ezt megerősítette, azonban hozzátették, hogy az értékesítői eljárás miatt nagyon gyakran el kell tekinteniük a letisztult formavilág alkalmazásától, és helyette „barokkos” megoldásokat kell alkalmazniuk, hogy a vásárló azt vegye le a könyvesboltok polcairól, és ne a konkurens cég termékét. Tillai hozzátette, hogy pl. a young adult irodalom esetében egyenesen öngyilkosság olyan könyvet a piacra dobni, ami nem hemzseg az ikonok sokszínűségétől.

Pintér és Tillai rámutatott arra, hogy ma Magyarországon – sajnos – nincs igény a könyvborítókra irányuló kritikákra. Kezdeményezések jelen vannak, ilyen például az év legszebb könyvborítója elnevezésű díj, ahol közönségszavazat útján döntenek, ki kapja meg abban az évben az elismerést. (Tillai 2013-ban Forgách András 12 nő voltam című könyvére kapta meg ezt a díjat.) De megemlíthető még a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által évről évre meghirdetett Szép Magyar Könyv verseny is, ahol a szakmai szempontok már jobban érvényesülnek, hiszen ott egy előzetes kiadói pályázat során beküldött alkotásokból választják ki a befutót.

A grafikusok után Szilasi László író, egyetemi docens beszélgetett Zoltán Gáborral és az író 2016-ban megjelent – és azóta már a harmadik kiadást is megélt –, Orgia címet viselő írásáról, amely Magyarország történetének egyik legszégyenteljesebb korszakáról ad látleletet; történetesen arról, mi zajlott le 1944–45 telének Budapestjén, a nyilas rém- és önkényuralom hónapjaiban.

Zoltán Gábor elmondta, hogy számára a téma „adott” volt: ott született és azóta is ott él, ahol a nyilasok nem is olyan sokkal korábban egy eszme „szent” imádatától vezérelve (talán) lelkiismeret-furdalás nélkül hajtottak végre olyan cselekedeteket, melyekről legszívesebben akaratlanul is elfordítanánk tekintetünket. A regény cselekményének vázlatos ismertetése kapcsán Zoltán Gábor mutatott rá arra, hogy a mai Magyarországon „nem vevődik tekintetbe a másik létezése”, ami egészen az első világháború elvesztésig, majd az azt követő trianoni békeszerződésig vezethető vissza, hiszen sem akkor, sem később nem sikerült a társadalmunknak megértenie a miérteket: a magyar történelem a traumára adott válaszát egy saját maga által kijelölt és végrehajtott önkezű csonkításban látta, és így estek a zsidó származású magyarok ártatlan áldozataivá a kálváriának.

Fél nyolckor vette kezdetét Csernik Attila grafikus kiállítása, melyet Virág Zoltán docens nyitott meg. A topolyai születésű Csernik munkásságát kis- és videofilmjei, grafikái és vizuális költeményei mellett a betű mint a konkrét szövegektől függetleníthető jelentésegyüttes vizsgálata is behálózza. Az 1980-ban Nagyapáti Kukac Péter-, majd 1990-ben Ács József-díjjal jutalmazott grafikus vizuális költeményei 1985-ben TEXT című kötetében jelentek meg. A grafikus Grand Café-beli kiállításának megnyitóján teltházas közönség fogadta az újvidéki művész bemutatkozását.

A nyolc órakor kezdődő és a legtöbb érdeklődő figyelmére számot tartó kerekasztal-beszélgetésen Krasznahorkai László író, Gyenge Zoltán és Szabó Gábor docens vettek részt, ahol többek között szó esett arról, Krasznahorkai művészetében milyen filozófiai hatások érvényesültek. Az író elmondta, hogy rá Kierkegaard gondolkodása mellett Hegelnek A szellem fenomenológiája című műve tett mély benyomást.

Felmerült Krasznahorkai írásművészetének nem posztmodern mivolta is, mellyel nem illeszkedett bele az Esterházy által kijelölt irodalmi kánonba, és ezt 10–20 évvel ezelőtt a kritika jelentősen a szemére vetette. Az író elmondta, hogy ő szándékosan nem akart egy előre rendszabályozott kánon része lenni, erre mindig is kiemelt figyelmet fordított. Majd arra is kitért, hogy számára kvázi a nyelv pusztulását jelenti, hogy a társadalom olvasási szokásai letértek arról az útról, amelyben domináns szerepet kapnak a többszörösen összetett mondatok és brutálisan strukturált nyelvhasználat. Nála ez igenis elemi olvasói elvárás, hogy az ilyen jellegű munkákon át kell rágnia az embernek magát.

Elődjének Krúdy Gyulát és Szentkuthy Miklóst nevezte meg, akiknél nagyon elkeserítőnek tartja, hogy nem igazán adatott meg a magyar irodalom részévé avanzsálni őket, szemben például Móricz Zsigmonddal. Zárómondatként még elhangzott, hogy Krasznahorkai érzése szerint a mai irodalmi nyelv és kultúra felszámolja önmagát, nincs már értelmiség, a bölcsész szitokszó lett, valamint hogy manapság már olyan írókat sem értenek meg, mint Mészöly Miklós.

Az SZTE BTK sikeresen megrendezett és sok-sok érdeklődőt vonzó rendezvénye rámutatott arra, hogy kár még temetni a (papíralapú) könyvkiadást.

 

Képek: szegedma.hu, Csenki Nikolett

 

2017. október 11.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png