Versek

„Az illúzió hihető, / pedig tudjuk: / ez csak egy szakma. / Varázslat – végtelen gyakorlás árán. / A cselekmény rejtetten, / két mozdulat közt eltűnik. / Más van, mint amit látunk.” Finta Éva versei a...

„Innen már látható a skicc: / drámai színek a széles-kurta vásznon, / hevenyészett golgotai vidék. / Ámuló női tekintetek és táguló / tér, majd pompa, dísz és kényelem. / Minden és több, mint ami...

„Mindenki azt viszi magával, / amit gyerekkorából hoz. / Lehet az jó, avagy rossz irány, / mire ráeszmél, kész a kereszt. / Igen, azt vitted te is, Lieb Mihály!” Kiss Ottó verse, mely második...

„csak nem marad már hely / mindenre nem elég a vászon / nem fér ami maradéknak is kevés / nem lesz hely az égnek / csak tetőkön túli kék derengés” Dávid Péter verse, mellyel a Munkácsy Mihályt...

„Egy könyv, ahogy a polcról leesik, / egy hír megint arról, hogy mi van itt, / egy álom, hova foszlik, keresem, / felébredek, nem lesz meg sohasem.” Várady Szabolcs versei a Bárkából.

„Ismerősök, idegenek / halványulása, / visszaverődéstelen életek, / és fölöttük áttetsző világod, / ami csak fügött velem és veled. / Üreslő tengeredre, érzed, / rátelepedett légüres...

„Felismered a göncöket s a pálmát. / Otthonos az út szürkületje is. / Most felzokog a Máté-passió, / a fennmaradó részen elkísér. / A megfáradtak, megterheltek útján, / az észveszejtő megnyugvás...

„Zarándok lélek a bánat, / megszerez olykor magának, / mint a szerelmes apáca / a papot, legyűri vágya.” Farkas Arnold Levente verse.

„Eszembe jut, / hogy volt feleségem azt mondta, / nem akar már velem élni. / A Zemplénből ekkor költöztem / vissza az Alföldre. / Két kisgyereket hagytam ott, / a kislányom az első lépéseket...

„Gondold csak meg, a víz körbefogja / s rögtön befoglalja a testedet, / hogy aztán ha a partra lépsz, a formát / azonnal kitöltse vízzel”. Géczi János versei.