Olvasónapló

 

 

 

Lovász Andrea


Indy Datolyaparton



Valamikor az egér még csak Miki volt. Később jött hozzá egy macska is, Tom - az egérből meg Jerry lett. Aztán ment az egér a Marsra. Meg a történelembe: Ternovszky Béla Macskafogó eposza (ez magyar alkotás) már úgy kezdődik: „M.M.U. (Mickey Mouse után) 80.-ban". Szóval az egerek beették magukat a gyerekkultúrába, ezzel együtt a könyvekbe is: Bálint Ágnes (Egy egér naplója, A kék egér), Kányádi Sándor (Világlátott egérke), Bajor Andor (Egy bátor egér viszontagságai) könyvei vagy Urbán Gyula mesejátéka (Minden egér szereti a sajtot) egerológiailag kihagyhatatlan művek - de az áttörést (átrágást), azaz a tartós ismertséget és sikert az egereknek Berg Judit Rumini-sorozata hozta meg.

A Rumini Datolyaparton a sorozat 5. kötete, az eddig megjelentek között van három kaland/utazó/tengerészregény és egy naplóregény - úgy néz ki, a kortárs hazai gyerekirodalom is felfedezte a bestsellerekben rejlő lehetőségeket. A siker receptje eddig is ismert volt: végy egy szerencsétlen sorsú (lehetőleg árva vagy félárva) gyereket, keress neki egy patrónust, barátot és ellenségeket is, állítsd próbatételek elé, adj a kezébe mindenféle varázseszközöket - és kész. Ám a recept ismerete önmagában, tudjuk, a kulináriában sem elég, a mesterszakács ranghoz érzék, sőt tehetség kell. Berg Judit pedig mindvégig mesterien adagolja a fordulatokat, és fűszerez is alaposan - Rumini kalandjainak helyszínei, Zúzmaragyarmattól Datolyapartig egzotikus és ínyenc miliőt teremtenek az egyre fantasztikusabb és szövevényesebb kalandoknak. Értelemszerűen a főhős erőben, életismeretben és ravaszságban is gyarapszik a történések folyamán, így mára egy valódi Indy-alteregóval együtt és érte izgulhatunk. A szereplők és színhelyek részben már ismerősek lehetnek az előző regényből, hiszen Rumini és hajóstársai Galléros Fecó naplójának állomásait követve keverednek a dzsungelbéli főgonosz (ezúttal Metamor, az eredetileg selyemmajom-varázsló) kezei, pontosabban az őt szolgáló (szó szerint!) vérszomjas  feketeszárnyú denevérek karmai közé. A bonyodalom természetesen itt is a világuralom megszerzése körül zajlik, a központi szerepet ebben egy életenergiát sugárzó és a napfényt elnyelni képes bűvös zöld kő, a Kamanduk (igen, Apacukában található, a ripacsoké) játssza. Hősünk többször is fogságba kerül (jönnek a kalózok is), kiszabadul, elárulják és árulónak tartják, van a történetben cápatámadás, halálos skorpiócsípés, jólelkű, tudós szerzetesek, trónfosztott herceg és zsarnok uralkodó. És ahogyan egy valamirevaló Indy-akciósorozatban, a sorsfordító eszközök itt is mindig éppen kéznél vannak, merthogy a kellékes odatette /az írónő odaírta (pl. a cápát megszelídítő Fordí-tó vize, a skorpióméreg hatását lassító derengő kövecske), az eső éppen a kellő pillanatban ered el (mielőtt a gonosz várával együtt az egész dzsungel lángra kapna) és az események akkor vesznek még rosszabb fordulatot, mikor kiderül, hogy a varázsló (megint csak szó szerint!) bepoloskázta Ruminit, ezért mondott csődöt a jók terve („Bepoloskáztalak, pajtikám! [...] Elbújtak a ruhádban vagy húszan. Ők hozták-vitték a híreket, amíg az erdőben ugráltál, meg a ripacsokkal szövetkeztél"). A regény mindeközben kellően feszültséggel teli, jó a humora, és a kisméretű állatszereplők megóvják attól is, hogy túlságosan ijesztővé váljanak a néhol esetleg vérfagyasztó (itt is szó szerint, mert kővé válnak testrészek és szereplők!) események. Azért az megnyugtató, bárhogyan alakuljanak is a dolgok, legyünk bár a dzsungel legsötétebb, legtávolabbi bugyrában, lődözzenek ránk mérgezett nyílvesszőkkel, küldjenek földalatti rabszolgamunkára, lebegjenek felettünk vérszívó denevérek, zárjanak vaksötét pincebörtönbe - mielőtt halálos veszedelembe küldenének, ott a dzsungel szívében, a varázsló sötét tornyában rabként és szolgaként is „egy-egy kiflit és egy bögre kakaót" lehet kapni reggelire!




Berg Judit: Rumini Datolyaparton. Pozsonyi Pagony, 2011

 


 

2009. augusztus 04.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Szálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Orcsik Roland verseiZalán Tibor: Utazás KínábólJenei Gyula: TávlatBék Timur: Entrópia
Prózák
Háy János : Az új nőDarvasi László: Az idő szagaPatak Márta: Mindig péntekGéczi János: Utalólapok
Kritikák
Egyetemi görbetükör - a Mágneshegyről Hümmögni a végén - Bocsáss meg, GinsbergAz elidegenedés manifesztációiFülszöveg, két szólamra
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA