Lárai Eszter
A kisleánykor panaszaiból
(részlet egy verses történésből)
(jövevény)
azt hiszi hogy csak úgy?
csak úgy felbukkanhat
a múlt hullámaiból?
azt hiszi csak úgy be
lehet törni betörni
jelenembe. azt hiszi
nem fojtom bele a
múltba vissza a múltnak
karvaly hullámába?
Azt hitte hogy csak úgy?
***
((ott vagy)
Ott a feszület az orcán:
a vízszintes szemöldökök
a függőleges homlokránc
s a fölfeszített orr. –
Jaj, istenem!
Ó, jaj, énnekem!
Tényleg ott vagy
minden emberen.)
***
ha jól számolom túl sok
a fekete pillanat
életemben több pillanatból
vérzem mint Szent Sebestyén
ha így folytatom rámalvad
egész múltam befalaz
hiába építgetem itt
szép lassan fel magam
***
merjek gondolkodni
merjek építgetni
időzsákutcában
az idő zsákjának
legeslegaljában
ahová trappoltunk
ahová szorultunk
ahonnan majd egyszer
kiszór minden embert
kiszór minden művet
fájós hátú idő
***
odavágok szavak közé
hogy legyen egy kis szórend
legyen egy kis sorrend
és legyen végre csönd
***
Megjelent a Bárka 2008/4. számában
Kapcsolódó:
A Szépirodalmi rovat legfrissebb írásai:Poós Zoltán prózája
Végh Attila verse
Benedek Szabolcs prózája
Kiss Judit Ágnes versei
Balogh Robert prózája
Tóth László versei
Szabó László versei
Főlap
