Prózák

"Éjfélre jár az idő, de nem aggódik miatta, holnap nem szükséges dolgoznia. Azon rágódik elalvás előtt, miért érzi továbbra is Hanna hangjában a félvér kislányok dallamos lármáját." Géczi János...

"látja, hogy Linda fázósan felhúzza a vállait, kabátja csuklyáját fölhajtotta, egyik kezében cigi, másikkal az iPhone-ját cseszteti, szakaszosan fújtatja a füstöt, a lábával dobol." Falvai Mátyás...

"A pult mögött üldögélvén újra meg újra az jutott az eszébe, hogy ő egy férjes, családos asszony, az élet komoly feladatokat szabott rá, és neki meg kell állnia a helyét." Benedek Szabolcs...

"Gyerekes szokásává vált a térfigyelő kamerákat számolgatni, míg a busz a piros lámpánál várakozott. A gyerekkori rejtvényfüzeteire emlékeztette." Lanczkor Gábor regényrészlete a Bárkából....

"erdőben, fák között törnek rá a költő évtizedek óta benne élő szavai, a képzetek alapvetően mégis a testiséghez tapadnak, nem a természethez." Egressy Zoltán Százezer eperfa című regényének részlete...

"össze-vissza csapongtak a gondolataim: az állatok a központban, a terhes anyám, a sárga víz, a társukat felfaló patkányok… tennem kell valamit, tennem kell valamit..." Orcsik Roland regényrészlete.
...

"A Hömpölyzugi Köztársaságban addig nem csinálhatunk rendet, amíg egész Állóvíz megye rendőrségét meg nem tisztítottuk a megbízhatatlan, polgári elemektől." Márton László regényrészlete.

"Kényszeredetten nevettem. Ránéztem, a földet bámulta. És megint egy el nem tervezett kérdés hagyta el a számat. Miféle bérgyilkos? Állami, mondta." Podmaniczky Szilárd prózája a legfrissebb...

"Átnéz rám, de tisztára úgy, mint a Tesz-Vesz Városban a malacok néznek kifelé a könyvből (...), ha az anyja ordibálna a helyemen, azt se ismerné meg (...)" Lövei Zsolt elbeszélése a legutóbbi...

"Felállhattam, elszaladhattam volna szinte azonnal, de mér- hetetlen hálát éreztem valaki iránt, akiről semmit sem tud- tam (...)" Vári Fábián László regényrészlete a legutóbbi Bárkából.