Nyulász Péter:
Kiazaki
Biztos tudna még aludni,
mégis korán indul gyúrni.
Reggelire kifli, zsemle
nem lenne, ha későn kelne.
Ki az? (pék)
A kabátja gyapjúsuba, az étele paprikás,
bőrszíjból van az ostora, s nem a szeme karikás.
Nem kell neki erősítő, fafurulyán muzsikál,
kollégája pulikutya, szót fogad neki a nyáj.
Ki az? (juhász)
Ha a hajad szénaboglya,
ő lesz, aki kibogozza.
Rövidíti, göndöríti,
hogyha kéred, kiszőkíti.
Ki az? (fodrász)
Szobát rajzol, több mint százat,
ő tervezi meg a házat:
hol legyen ajtó, és hol az ablak,
melyikben dolgoznak, melyikben laknak.
Ki az? (építész)
Nevettet a színpadon, megríkat a filmen,
és ugyanez megtörténhet fordítva is éppen.
Alakít szolgálót, eljátszik urat,
attól függ a szerep, miről szól a darab.
Ki az? (színész)
Palettája festékes,
nincs, amire nem képes.
Színes paszták, fehér vásznak:
ecseteli, s képpé válnak.
Ki az? (festőművész)
Ő az, aki akkor sem fél,
ha erősebb az ellenfél:
cselfogással földhöz vágja,
hogy leérjen mindkét válla.
Ki az? (birkózó, cselgáncsozó)
Benne van nyakig, de hozza a formát,
gyorsúszás közben is tartja a labdát.
Hiába nyújt a sok védő kart,
jól célzott dobása kapura tart.
Ki az? (vízilabdázó)
Síkos a pálya, buli van mégis,
kemény a játék, kemény a víz is.
Szükség van kesztyűre, botra és sisakra,
korongot terelget kapuról kapura.
Ki az? (jégkorongozó, hokis)
Pókhálós a rozzant kunyhó, közepében varázsüst,
abban forral kotyvalékot, mindent beborít a füst.
Bibircsók az orra hegyén, egy fogával vicsorít,
seprűjével röpköd körbe, de sohasem takarít.
Ki az? (boszorkány)
Igen meleg hely a lakja,
félelmetes az alakja:
patás lába, hegyes farka,
fején kettő vörös szarva.
Ki az? (ördög)
Szálkás testű, fafejű legény,
nem is igazi kisfiú szegény.
Füllenteni nem tud, mert nagyra nő az orra,
csak a mese végén fordul jóra sorsa.
Ki az? (Pinokkió)
