Szepesi Dóra
Film is lesz a szerelem hattyúdalából
49/49 – Temesi Ferenc könyvbemutatója
A Vigadó könyvtárában november 8-án került sor Temesi Ferenc Kossuth-díjas író legújabb regényének bemutatójára. A szerzővel és a Scolar Kiadó főszerkesztőjével, Illés Andreával Dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára beszélgetett.
Temesi regénye a szerelemérzés csodálatos hattyúdala. Közel fél évszázad telt el azóta, hogy Ilona és Márk gimnazistaként egymásba szerettek, majd elsodródtak egymástól. Életük delén túl – megannyi csalódás, veszteség, kapcsolati válság, betegség és fájdalom után – ismét összefonódik sorsuk. A 49/49 című regény bemutatójára Török Ádám fuvolamuzsikájával hangolódtunk rá, és ez nem is lehetett véletlen, Temesi Ferenc életében a zene mindmáig ihlető szerepet tölt be. Indításképpen regényéből azt a részletet olvasta fel, amikor a kamasz Márk megpillantotta Ilona előképét a villamoson. A fordulatos és lebilincselő szöveg szépsége, sűrűsége felidézte a 60-as évek elejét, az íróvá válás kezdeteit, egy betiltott egyetemi színpadi előadást, és a The Yardbirds együttes Still I’m sad című számát, amelyből egy passzust a nyakigláb kamasz kedvese fülébe dúdolt – és felolvasáskor a szerző is elénekelte.
A kötet címe a szerelmesek születési évszámára utal, Borbély László, az MMA munkatársa szerint arra is, hogy Temesi szeret játszani a számokkal. Ez azonban nem öncélú, általa a létezés köreit szedi szét és mutatja fel a maga természetességében: az embert magányában, párkapcsolatában, családjában, nagyobb közösségében. Műveiből árad az elmúlt 50-60 év világszemlélete, életszeretete, életigenlése. Egy mondaton belül egyszerre tud magyarázni, leírni, esztétikai mélységet és társadalomelemzési magasságot fölmutatni. Egy szövegrészlet felolvasása után elmondta, azért jó Temesit olvasni, mert a közösen megélt jelenünkhöz mindig hozzápasszintja a múltat, de gondol a fiatalabbakra is; mivel nem ugyanazt értjük már a szavakon, segít az olvasónak. Az elbeszélő például elmagyarázza, hogy a Symphonia cigarettából az a mezítlábas, amin nincsen füstszűrő. Könnyeden, néhány mondatban, de mégis sok-sok elemzési lehetőséget nyújtva mutatja meg, hogy a valóság egy, mégis sokfelől szemlélhető. A nemrégiben Szeged városától Pro Urbe díjat kapott szerző írói mesterségének egyik titka, hogy olvasóit hazai pályára, Porlódra, vagyis Szegedre viszi. A szegedi könyvbemutató a sokadik visszatérés volt a régi barátok közé, a rektori hivatalba, 80-100 ember elé. Mint mindig, most is kiment a Tisza-partra és megnézte az „öregöt”, ahogy az ottaniak mondják – mert aki Szegeden jár, és nem látja a Tiszát, nem lát semmit! A Tisza a város főutcája. Az ő világhelye egyébként a Marostorok, ahol a Maros a Tiszába folyik…
Temesi Ferenc életművéről 2015-ben megszületett egy hiánypótló mű, az MMA Közelképek írókról sorozatában, Vasy Géza tollából, az ez utáni időszak termése még persze nem kerülhetett bele. Az életmű kiadását a Scolar Kiadó tervezi, a Por című bemutatkozó szótárregényének új kiadása megjelent, ezúttal egy kötetben, tartalmilag változatlanul, a képregények felújításával. Illés Andrea főszerkesztő elmondta, az új regény lassan készülő és írói szempontból nagyon bonyolult, rendkívül érdekes kihívás a szerkesztőnek, az olvasónak is, több időben, több térben mozog, előre-, hátrautalásokkal, a végén nagy csattanóval. Temesi olyan mesemondónak vallja magát, aki leírja a meséit, de elfelejti, ezért aztán néha ismétel, és vannak vándormotívumok a regényeiben, így a 49/49 kéziratából jócskán húztak, de nem bánja, a lényeg, hogy feszes lett ettől a regény és sokkal jobb. A Por óta minden könyvében kitalál valami egyéni szerkezeti újítást, a szótárregényben tudatosan szakított a szokásos prózafelfogással, szótárirodalom lett belőle Magyarországon. A formákkal mindig is kísérletezett, különböző formák úszkálnak benne – fogalmazott, és amikor megtalálják a tartalmat, elkezdődik, mondjuk, egy regény. A mostaniban például az E/1-es múltba tekintés mellett kis üzenetek, SMS-ek, Skype-beszélgetések váltják egymást, a kis formáktól halad a nagyobbak felé.
Regényének hívószava a szerelem. Korábbi műveiből is tudható, hogy Temesinek volt egy tragikus végű szerelme. Huszonhárom évesen együtt stoppoltak, Szentendrére akartak menni, autóbalesetet szenvedtek. A lány, Kati életét vesztette, ő csodával határos módon túlélte. Az első szerelme a regénybeli Ill volt. Diákszerelemnek indult, de két év múlva véget ért. Később egy lány miatt Szegeden maradt, aki három év múlva kirúgta őt, ennek folyományaként kirúgatta magát az egyetemről, és évfolyamelsőből utolsó lett… akkor jött Kati, aki egy mozdulattal eltörölte az egészet, ami addig volt. Sajnos a Jóisten csak 3 hónapot adott nekik, de ezalatt 3 évet éltek át, mintha sejtették volna, pontosabban Kati sejtette is, hogy tragédia lesz a vége. Ezt a történetet az író egy 1500 oldalas regényben, a Kölcsön időben meséli el. A lány fényképe a Por kötetben is benne van: a „szép” címszó az ő igazolványképe. Az elhunytaknak egyébként nagy szerepe van az életműben, különösen az új regényben; hogy csak néhány nevet említsünk: Ördögh Szilveszter, Gion Nándor, Páskándi Géza, Esterházy Péter, Császár István, Baka István, Boncz Géza, Körmendi János, Tombácz Jani bácsi, a legendás mesemondó. Amikor ír róluk, láttatja őket, nem szándékosan, de beköltöztek a könyvbe, és úgy látszik, jól érzik magukat. Megidézi Tömörkény Istvánt, Mórát is – mintha személyesen találkozott volna velük. Ne feledjük, mindketten szegedi írók voltak, és az első regény írója, Dugonics András is szegedi volt. Temesinek már gyerekkorában édesanyja olvasott fel, a magyar népmeséken kívül Mórától, Tömörkénytől. Szeretné visszahozni őket a köztudatba, ahogy a zenéket is, amelyeket a könyv olvasása közben akár hallgatni is lehet. Úgy fogalmaz, akkor volt fiatal, amikor a sarkon befordult a beatzene. Maga is zenélt, énekelt, a kottát és a szöveget leszedte a rádiókból, innen-onnan. Másoló zenekarként kezdték, úgy is fejezték be. Az egyetemi klubban játszottak, minden szombaton megtöltöttek egy nagytermet. A kor gyermekeként a beat zenében találtak lázadást, fölért ez a később megerősödött táncházzal. A diákszínjátszás volt még hasonló menekülő út a fiatalok számára.
Az est végén megtudtuk, hogy a 49/49 regényből András Ferenccel közösen filmet készítenek, Záróra után címmel. Megjelenik majd benne a fiatalság, az öregek szerelme, a sokféle helyszín, Erdélytől Pesten és Budán át Norvégiáig. Tudjuk, hogy András Ferenc forgatott filmet A nagy generáció címmel, és Temesinek is megvan a maga nagy generációja – zenészek, írók, pályatársak, barátok, akik szerepelnek a könyvben –, ennek a nagy generációnak egy egészen más élménye, rápillantása volt a szerelemre. Tény, hogy idősebb korban is létezik szerelem, szex, összeveszés, kibékülés – hiszen a szerelem nem törődik se térrel, se idővel, se politikával, csak van, ha van, és akkor mindent tarol… Az új regénnyel roadshowra készülnek, határainkon túlra, Erdélybe, sőt New Yorkba is. Legközelebb jövő hét szombaton, a Győri Könyvszalonon lesz bemutató, közönségtalálkozó és dedikálás.
Fotók: Szöllősi Mátyás
