Ritter Márta
Időkapu a falon
Nagyon stílusos, hogy a Cerkabella Kiadó új ifjúsági regénycsaládját, az IKONIKUSt egy részben Berlinben játszódó kötettel indítja. Berlin a magyar irodalomban a nyugatosok óta kortársainkig ikonikus szerepű város, éppen ideje volt, hogy az ifjúsági irodalom is becsatlakozzon ebbe a vonulatba.
Más szempontból is hiánypótló Somfai Anna A fal túloldalán című tizenkét éves kortól már ajánlható regénye. Nagyon kevés a tizenéves korosztálynak szóló mű foglalkozik a rendszerváltás eseményeivel, a szocializmus végnapjaival, pedig az akkori események a megcélzott korosztály szüleinek meghatározó identitásformáló élménye. Eddig talán csak a Tilos az Á kiadó gondozásában megjelent Ezentúl lesz banán! (2019) című antológia próbálkozott a korszak irodalmi feldolgozásával. Ezért különleges élmény lehet Somfai Anna regényét szülő-gyerek közös olvasmányként befogadni, hallatlanul érdekes beszélgetések kiindulópontja lehet a történet. Sőt, akár a nyolcadikos történelem órák egyik projektje is lehetne a mű feldolgozása. Meghökkentően sok tudásanyag bontható ki a regényből, legyen szó az NDK és a legvidámabb barakk Magyarország közti különbségről, a pártok megalakulásáról, a Stasiról vagy a Páneurópai Piknikről, úgy, hogy ezek az információk minden papírízű didaxis nélkül szervesülnek a regénybe.
Ritter Márta
Három év, 1987-88-89, történelmi kulisszái között egy igen fordulatos szerelmi és felnövéstörténet bontakozik ki. Fordulatossága mellett a regény legmegkapóbb tulajdonsága az a hitelesség, amivel az írónő a regény helyszíneit, a trafikot, az iskolát, a rendőrkapitányságot ábrázolja, ahogy a bomló rendszer dühös tehetetlensége és teljesen következetlen engedékenysége megmutatkozik. Ezt állítja mesterien párhuzamba a szerző a főhős – a történet kezdetén tizenhárom éves Flóra – kamaszkori öntudatra ébredésével, ahogy egyre tudatosabban és kritikusabban létezik és tájékozódik a világban. A szülőkről való leválás, a szülőktől kapott értékrend hiperkritikus vizsgálata még békeidőben is megterheli a tizenévest és családját, hát még egy olyan éles történelmi helyzetben, mint a rendszerváltás időszaka. Fájdalmas felismerés szembesülni az apa opportunizmusával, az anya másodrendűségével, a tanárok egyre anakronisztikusabb autokratikus hajlamaival, a felnőtt világ képmutatásával. Szerencsére Flóra nem marad egyedül, a nagyszülők korosztályának karakán, elvhű és a fiatalok érdekeit szem előtt tartó kiállására mindig lehet számítani.
Az egyetlen probléma a regénnyel, hogy a Flóra tizenhárom éves létére túlságosan művelt és túl komplex gondolkodású már a regény elején is. Ám az életkor és a gondolkodásmód a regény utolsó harmadára összeér, a kezdeti disszonancia feloldódik. A kamasz olvasóknak igen érdekes lehet az a szabadság, amivel a mobiltelefonok minden másodpercet ellenőrizhetővé tevő világa és Flóra világa között feszül. Ez a ma már elképzelhetetlen szabadság feszítő ellentmondásban áll a ma már szintén elgondolhatatlan viselkedéskontrollal, családi és iskolai hierarchiával, ízlésterrorral. Okos, érdekes regény született, tele árnyalt karakterekkel, élmény volt olvasni.
Somfai Anna: A fal túloldalán, Cerkabella, Szentendre, 2024, 368 oldal, 4990 Ft
