Hírek

Aranykönyv-díjak

libri_aranyknyvHegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek

Bővebben...

Ilia Mihály rovata

Vári Fábián László kötetéről

"A könyv egyik legszínesebb, legszebb és néha megható része, hogy a szerző nemzetiségi sorstáraival van, akikkel néha szolidaritás alakul ki, önvédelem, egymás nehéz sorsának megérté...
Bővebben...

Görgey Gábor verseiről

„A kötetben található versek nagyobb részének az elmúlás a tárgya" - Ilia Mihály olvasónaplója az Alkatrészhullás / 2005-2009 című kötetről ...
Bővebben...

Lanczkor Gábor prózájáról

"A történetben mindvégig valami titok lappang, ezt nem csak a sztori, hanem a stílus is érzékelteti" (Ilia Mihály A mindennapit ma című könyvről) ...
Bővebben...

Rónay László beszélgetőkönyvéről

„Egy 20. századi magyar tudós intellektuális fejlődésének története ez a kis interjúkötet”  -  Ilia Mihály Rónay László „beszélgető-könyvéről” ...
Bővebben...

Déry Tibor balatonfüredi évei

Ilia Mihály új, olvasónapló jellegű jegyzetsorozatának következő könyvtárgya  Botka Ferenc Déry Tibor balatonfüredi éveit feldolgozó kötetete: "ha a boldogságot egy tájjal akarnám...
Bővebben...

Bejelentkezés



Tárca

Hartay Csaba tárcája

„Mert ez a tehenészet, ez, komám, beszippant. Bekebelez a mezőgazdaság, mint a kisgömböc, lehet kapálózni, sopánkodni, de ennyi, felemészt az agrárium" ...
Bővebben...

Orcsik Roland tárcája

„A szerelő kivette az akkumulátort és azóta nem tudok életet lehelni a rádióba. tudom a kódot, de valamit rosszul csinálok. Nagymama vagyok, ehhez mérten kérem a kedves és érthető!!! s...
Bővebben...

Benedek Szabolcs tárcája

„Amikor megláttam a Batthyány-örökmécsesnél, megörültem, mert évek óta nem találkoztunk. Nem tudtam, mi van vele. Valójában sose tudtam." (tárca Hazai Attiláról) ...
Bővebben...

Poós Zoltán tárcája

„arról ábrándozott, hogy felpakolja az IFA-ra a Marshallt, maga mellé ülteti a Fender Statót, és elmegy a haverjaival fellépni Békéscsabára, a Téglába, vagy azon is túl, Tokióba, a Bu...
Bővebben...

Király Levente tárcája

„ilyenkor rendszerint kiabálni kezdett, hogy nem érti, miért épp egy teljesen bekattant asztrofizikust adtak mellé, aki abban hisz, hogy a Napon élet van, és hogy a fény az ő kisugárzásuk...
Bővebben...

Helyszíni tudósítások

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Nem szabad feledni

Soltész Márton helyszíni tudósítása a Nagy Gáspár-emlékkonferenciáról, melyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendeztek meg május 17-én ...
Bővebben...

Szépirodalom és közélet

„a várakozás nagyságával, eufóriájával nem volt összhangban a rákövetkező több mint kijózanodás" (Farkas Wellmann Éva tudósítása Ács Margit békéscsabai estjéről) ...
Bővebben...

Itt a tavasz

Akkor csak úgy lazán, OJD-sen - ejszen vóna egy áthidaló megoldás. Nagy Hajnal Csilla helyszíni tudósítása a Szépírók Társasága tavaszi Ir(T)ás táboráról ...
Bővebben...

Hírcsatorna

Köszönjük

 

Statisztikák

Tartalom találatai : 7000770

Támogatóink

 

 

bekesmegyehu



nka



bekescsabahu

Pollágh Péter tárcája PDF Nyomtatás E-mail

 

 

 

 

Pollágh Péter


Kelenföld, a jó szomszéd



A 23 kerületből a fogformájú 11-ben rejtőzik Kelenföld. 53 ezren lakják. Sokféle, mint az ország: elárult, mesés, bumfordi, lüke és kopott: szomorúan magyar. De ha nevet, az minden bút eltakar.


Krenfeld (Tormaföld) vagy Kelen vezér földje. Régi vita. Az biztos, hogy sváb szőlőmívesek ültették tele az üres lankákat itt. Kacsok szőtték át a környék ártatlan testét. Néha még ma is mustot könnyezik egy-egy öreg homlokzat.


Kelenföld népszerű: sok a szomszédja. Őrmező, Kelenvölgy, Szentimreváros, Gellért-hegy, Albertfalva, Lágymányos. És Kelenföld nem zajong, nem önzőzik, nem provokál. Jó szomszéd.


A Móricz Zsigmond körtér alatt kezdődik. Az Öreg Cic-Móriczon lóg. Fogja két kezét. Vagy épp a bajsza szárait: s mindkét keze tiszta. Mindig látod a kezét. Kelenföld: a hely, ahol nincsenek turisták. Kelenföld nem kukkol. Takarja magát. Mint egy vadvirág. Nem macskaköves múzeum, Kelenföld kopott felöltős, nyalka legény. A kelenföldi ember nem sokat beszél, csak néz, kockaszemmel. Tiszta udvart, rendes házat. Kelenföld megmossa a kezét, s ha egyszer elmegy, lekapcsolja a villanyt maga után.


A nyugati vidékieknek ismerősen cseng: az Osztyapenkótól sincs messze. Saját pályaudvara is van, 20 éve tervezik, hogy felújítják. Hajléktalanok, zsebesek, átutazók, harmadosztályú szendvicsek, aljas arcú taxisok. Öt éve metrónak is kéne lenni. Ráadásul nem sokba került volna, ha a Déli pályaudvari állomást összekötötték volna a Kelenföldivel, de ez eszébe se jutott senkinek. Pedig akkor létrejöhetett volna egy hálózat. De nekünk csak ügynök- és párthálózatokra telik. Vidámabb vidékeken a metró nem egymástól messze lévő egyeneseket jelent, hanem egy kört, egy hálót, egy hálózatot.


Kis fák, fényes és kopott kockaházak mindenfelé. Ha kiömlik az Allee-ból (a város legújabb plázája) a sok kávé: átfolyik a Fehérvári úton, hömpölyög, megárad mindkét nagy folyónk, a Tétényi és a Fehérvári: s feloldódnak a kockák. Elfolyunk mind, múlttá leszünk. Ezért is fontos, hogy mindig legyen egy menekülési tervünk. S nem hátrány a fejre szerelhető visszapillantó sem.


10 útja van, 200 utcája, 20 köze és 20 tere. És százados titkai. Ispotálya, Fonója. S pár koránkelő háza: öregek laknak benne.


A környéket a félelmes Kelenföldi Erőmű fűti, tüzeli, hergeli. Ráadásul itt fészkel kövér csendestársa, a Főtáv is. 1966-ig úgy néztek ki a gyármentes részek, mint egy üdülőövezet. Kertes házak, meg takaros egy-két-háromszintesek. Aztán jöttek a lakótelepek. A 4-5, a 9-10 emeletesek. A penelszörnyek (szalagépületek) és a panelsárkányok (kocka- és hasábházak). De van három 15 emeletesünk: három Bábelünk is. Aki azokra felmászik, az a tetőről mindent lát. Nem csak a Napot. Az előtt többé nincsenek titkok. Ezért is tilos a tetőkre kimenni. A tetőket kutyák őrzik, amiket errefelé csak dogoknak hívnak.


Tavaly a pályaudvar mellett 1976-ban épült SZÁMALK-ot elbontották. Megbízható volt, rendőrszínű: kék és fehér. Sok tiszta ablakkal. De már a semmié. Aláaknázták és felrobbantották. Emlékek ezreit semmisítették meg. Nekem a tántim is dolgozott ott, de ezt a szégyent már nem kellett megélnie.


Elbontották a legendás Jäger vendéglőt is az Etele és a Fehérvári sarkán. Tapasztalt test volt a téglaligetben. A helyén katolikus templom fog épülni. Így vezeklünk mind a kelenföldi bűnökért.


A városközponti Olimpia csarnok is pusztulásnak indult rég. Gyerekkoromban sokat jártam itt. Láttam Alain Delont és Belmondót az emeleti moziban, ahová hat különböző lépcsőn is fel lehetett tévedni. Az Olimpia három évvel a Skála Kópé után, 1979-ben született, mint én. S már meg is kapta az ítéletet: bomba általi halál.


Sok a forgalomból kivont gyártelep, én a helyükre parkokat tennék, de az nem kifizetődő. Csak lelakatolt minijátszótereket csináltak, de abból legalább ötvenet. Parkunk is van. Egy. A Bikás. Az Olimpia mellett. Dombján háromfejű, éjsötét bika. Három égtáj felé néz. Régen volt egy negyedik fej, de azt ellopta egy pesti boszorkány. Elirigyelte ezt a budai teljességet. Mert tudta ő is: Kelenföldön lakni világnézet.


Ha Kelenföld relatív külváros, Albertfalva már abszolút. Falusias. Ott Albert kekszet esznek, mindenkit Albertnek hívnak. Fitymálják is néhanap az ellustult, elvárosiasodott, tormazabáló kelenföldieket. De azért zokszó nélkül cserélnének velük.


Az Észak-Kelenföldiekben, a Móriczosokban van valami hamiskás történeti tudat a macskakő meg a Bartók Béla (korábban: Horthy Miklós) út miatt. Meg valami ál-belvárosi hetykeség, de ahogy húzódunk délebbre, úgy nő az alázat is. A Közép-Kelenföldiek a legfegyelmezettebbek. A déliek közelebb állnak egy Észak-Albertfalvaihoz, mint a középföldiekhez. És az értő szem számtalan altípust is megkülönböztethet.


Én csak egy bárd vagyok, egy krónikás. Egy lokálpatrióta fantaszta. De már nincs messze az aranyidő, amikor rákapnak Kelenföldre a könyökvédős, jó tudósok, s kidolgozzák a kelenföldi ember tipo- és antropológiáját. Az lesz az igazi esemény. Addig már fél lábon is kibírjuk.

 



 

Hozzászólások (0)
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!

 

Frissek

Maros András prózája

"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!" ...
Bővebben...

Magyar Napló-hajó

A Magyar Napló Kiadó ismét megrendezi a hagyományos ünnepi könyvheti városnéző irodalmi hajóutat ...
Bővebben...

Aranykönyv-díjak

Hegyi Barbara, Müller Péter, Molnár Ferenc, Szabó Magda és Frei Tamás művei lettek a magyar győztesek ...
Bővebben...

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Workaholic

„A narkós, az narkós marad, mondja Viktor, a kísértés örök, de igyekszem ellenállni" (Tóth Kata Kubiszyn Viktor békéscsabai könyvbemutatójáról) ...
Bővebben...

Nagy László Emléktúra

A Noszlopi SE, a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány és a Magyar Írószövetség idén is megrendezi a Nagy László Emléktúrát ...
Bővebben...

Térey könyvbemutatója

„az összegyűjtött esszék csupán portrék akarnak lenni" (Aschenbrenner Eti helyszíni tudósítása Térey János Teremtés vagy sem című könyvének bemutatójáról) ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója

Fodor György olvasó-naplója Nagy Bandó András 575 haikut tartalmazó kötetéről

Bővebben...

David Benatar könyvéről

„a világban jelen lévő emberi szenvedés mérséklését, majd megszüntetését pedig a tudatosan választott kihalásban látja" (Koczka Szilárd írása David Benatar könyvéről, a Better Ne...
Bővebben...

Vatikáni napló

Sztakó Zsolt olvasó-naplója Karol Sidor Vatikánsky dennik (Vatikáni napló) című könyvéről ...
Bővebben...

A viskó

Limpár Ildikó olvasó-naplója William P. Young A viskó című regényéről ...
Bővebben...

A Bárka olvasónaplója (összes)

Bene Zoltán Sárközi György könyvéről ...
Bővebben...

Szépirodalom

Maros András prózája

"Fogod magad, felteszed a facebook-ra, hogy főztél egy paprikás krumplit, egy órán belül harmincan lájkolják. Ne mondjátok, hogy nem esik jól!" ...
Bővebben...

Falusi Márton verse

„Papír-hősként én is elbuktam, / bedobozolva pincezugban / várom, hogy lelakjam a lakókat, / betűktől szapora vérük poshad." ...
Bővebben...

Végh Attila versei

A József Attila-díjas költő, prózaíró, esszéista A tudás termei, Áttűnik és Melankólia című költeményei a legújabb, 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Kürti László versei

Kürti László töredékek, álomrulett, teafilter és telefonszóra című művei, melyek a legfrissebb, 2012/2-es Bárkában jelentek meg ...
Bővebben...

Győri László versei

Az orosházi származású, Budapesten élő költő Horizont, Rendetlenség és Félhomály című művei a 2012/2-es Bárkából ...
Bővebben...

Színház

Várszínház 49. évad

A Shakespeare-bemutatók mellett többek közt Goldoni-, Székely János- és Erkel Ferenc-művekből, valamint jazz-, blues-, nép- és világzenei programokból válogathat a közönség nyáron Gyu...
Bővebben...

Három új magyar dráma

Farkas Wellmann Éva írása a XVII. Magyar Drámaíró Verseny gálaestjéről, Egressy Zoltán, Garaczi László és Szabó T. Anna darabjainak a bemutatójáról ...
Bővebben...

A drámaverseny cikke

Kihúzták a Magyar Nemzet Hétvége mellékletéből azt a - Rákosi Mátyás életét bemutató kiállításról szóló - cikket, melynek alapján Egressy Zoltánnak, Garaczi Lászlónak és Szabó...
Bővebben...

Niedzielsky Katalin blogja

Niedzielsky Katalin a 3. csapat próbafolyamatáról, Koltay Gábor Szabó T. Anna darabjából készülő rendezéséről ír (a színészek: Fehér Tímea, Gubik Petra, Katkó Ferenc, Kovács Edit, ...
Bővebben...

Tari Sarolta blogja

Tari Sarolta Egressy Zoltán darabjáról ír, melyet Marton László rendez és a 2-es csapat próbál: Csomós Lajos, Gulyás Attila, Kiss Ramóna,  Komáromi Anett, Liszi Melinda és Presits Tamá...
Bővebben...

Megkérdeztük

Szeghalmi Lőrinczet kérdeztük

„a regény elvarratlan szálai is jelzik, hogy a történetben maradt még tartalék" (a Szeghalmi Lőrincz álnéven publikált Levelek az árnyékvilágból című könyv szerzőjével Darvasi Fer...
Bővebben...

Megkérdeztük Fehér Bélát

„Az irodalom végül is komoly játék. Annyira komoly, hogy egy könyvben bármi megtörténhet" (Darvasi Ferenc beszélgetett a Kossuthkifli szerzőjével) ...
Bővebben...

Benedek Szabolcsot kérdeztük

"Nehéz eldönteni, hogy mi a lektűr és mi az úgynevezett magasművészet. Nem látok áthatolhatatlan határokat, sőt talán határokat sem" (Szepesi Dóra beszélgetése A vérgrófról) ...
Bővebben...

Temesi Ferencet kérdeztük

Szepesi Dóra beszélgetése Temesi Ferenc Bartók című könyvéről, amely júniusban, a Könyvhétre fog megjelenni az Alexandra Kiadó gondozásában ...
Bővebben...

Megkérdeztük a drámaírókat

Elek Tibor beszélgetett a XVII. Magyar Drámaíró Verseny résztvevőivel: Egressy Zoltánnal, Garaczi Lászlóval és Szabó T. Annával ...
Bővebben...

Kritika, esszé

A hétköznapok líraisága

„a történetek szereplői és a szereplők mondatai is ismerősek" (Huszár Tamara kritikája Tóth Krisztina Pixel című kisprózakötetéről) ...
Bővebben...

Hamiskártyások

Héjja Julianna Erika „Aki a vak szerencse pajzsa alatt izzadoz..." című tanulmánya, melyben egy az 1830-as években tevékenykedő, gyulai hamiskártyás társaságról ír ...
Bővebben...

Tejmozi

„egyik fő erénye éppen az, hogy nem bántóan kitárulkozó, nem elviselhetetlenül szenvedélyes, ömlengő vagy hatásvadász" (Darvasi Ferenc kritikája Balla D. Károly könyvéről) ...
Bővebben...

Verhovina madarai

„Épp, amikor a legsúlyosabb, legfontosabb szavak, mondatok, gondolatok kaphatnának figyelmet, végeredményben már fölösleges a beszéd" (Tóth Tünde kritikája Bodor Ádám könyvéről) ...
Bővebben...

Felszabadult költészet

Farkas Wellmann Éva kritikája a 2012/2-es Bárkából Lövétei Lázár László Zöld. 12 ecloga című könyvéről, mely az Erdélyi Híradó Kiadónál jelent meg ...
Bővebben...

Beszélgetések

Beszélgetés Géczi Jánossal

„Egy irodalmi ambícióval megáldott vagy megvert ember, aki biológus, rögtön identitászavarokkal találja szemben magát. És értetlenséggel" (Szabó Tibor Benjámin interjúja) ...
Bővebben...

Beszélgetés Oravecz Imrével

„anyámat kifejezetten idegesítette, hogy én olvasok, nem hogy meséket mesélt volna nekem" (a Kossuth-díjas íróval Kiss László beszélgetett) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 20.

„A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája címmel készülök kiadni egy monografikus jellegű tanulmánykötetet" (Németh Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 19.

„Négy művészeti monográfiám kézirata feküdt a kiadók asztalán, amiből három meg is jelent" (Banner Zoltán válaszai) ...
Bővebben...

Bárka-körkérdés 18.

„Ami biztosnak tűnik a pályán: két új verseskötet, a Fáradt kadenciák és A holdtól megvakult kutya. Két színházi bemutató: a Kóbor csillag Debrecenben, a Szamár a templom tetején a ...
Bővebben...

Képzőművészet

Szentendre-Fót

Wehner Tibor beszéde, amely Borgó festőművész dr. Hann Ferenc emlékének szentelt kiállításának a megnyitóján hangzott el Szentendrén ...
Bővebben...

Gnandt János 60

Banner Zoltán beszéde, melyet a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett Gnandt János-kiállítás megnyitóján mondott el ...
Bővebben...

holó Hóbel László képeiről

„holó Hóbel egy olyan világot keres, amely tökéletes áttetsző, amelynek nincs árnyéka. Keresi, még akkor is, ha ilyen nem létezett és vélhetőleg nem is fog" (Szilágyi András írása)...
Bővebben...

Új kiállítás a Jankayban

Szilágyi András írása a hatvanéves Szeverényi Mihály festőművész a békéscsabai Jankay Galériában megrendezett, ünnepi tárlatáról ...
Bővebben...

Arnóti András kiállításáról

"Három évtized terméséből ad válogatást Összefüggések című kiállításának műveivel" (P. Szabó Ernő a 2011 novemberében a kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban me...
Bővebben...

Utolsó hozzászólások