Versek




Becsy András
Angyal brigád


Sáncok mélyén tenger tövisbe
fulladt búzavirág,
a szikkadt, köves dűlő
végén bemosdik a brigád,

kinyújtóztatják csorbaságuk
némán az ókaszák,
az útfélre hullott magokon
varjak vívnak csatát,

kombájnok indulnak át
a dús táblákon, betakarítják
most a gabonát,
a konkolyt kévébe rakva

égetik el, az asztag
maradhat csupán. Aratnak.


Az Első kötet előtt lapja

2007. január 18.
Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcái Barnás Ferenc tárcáiSzakács István Péter tárcáiKollár Árpád tárcái
A gimnáziumigazgató és a főispánFiumei forgószínpad
Petres Kincső: Égetett szienaGulyás Gábor: Kereszteződések
Magyari Barna verseiBali Anikó verseiCsabay-Tóth Bálint verseiBánfai Zsolt versei
Zsidó Ferenc: A leghosszabb óraDarvasi László: Hugó hazajövetele AmerikábólBanner Zoltán: JutalomjátékZalán Tibor: Papírváros 5 – betegen-szilánk
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg