Tompa Gábor
Átutazás
Mikor itt járt a Halhatatlanság,
kizsigerelt belőlem tüdőt,
májat, csupán tankolni jött a hibrid állat,
nem volt szájában méz sem olajág,
sokallta gyarló üzemanyagát,
s elrobogott, mint akinek megárthat,
ha múlandóként szemléli hazánkat,
mint földesúr elherdált vagyonát,
és úgy döntött, hogy nincs több visszatérés,
csak sóvárgás, csak pillanatnak- élés,
csak utókorra testált mítoszok.
Maradandó csupán az ismeretlen,
amit egy röpke titokban kerestem,
s amiért boldogan elkárhozok.
Megfeleltetések
Lépten-nyomon követnek,
lépten-nyomon követlek.
Éjjel-nappal figyelnek,
éjjel-nappal figyellek.
Szép lassan letepernek,
szép lassan leteperlek.
Sorsomra ráfeszítnek.
Sorsodra ráfeszítlek.
Feladat vagyok nekik, feladat.
Feladat vagyok neked, feladat.
Amit végképp megoldanak.
Amit végképp megoldanak.
Manifeszt
áthúzott szavak
tiltott vers éjszakája
minden rag számít
Jelenések – 2020/6
Egy titkos éji razzián
bukkantak a Les fleurs du mal-ra.
Aki számon kéri fián
apját, az nincs jól megdumálva,
nem tagadta meg rezzenetlen
arccal őseit, szüleit,
mint a kambodzsai melegben,
ahol a halál belevitt
a rizsföld termékeny ölébe
millió gyermektetemet,
egy vérző rajztáblára vésve
azt aki otthont keresett,
megszorítván még utoljára
anyjának izzadó kezét,
mielőtt perzselő halálba
lökték, míg apja hazatért,
s csak a tábláról letörölve
láthatta imádott fiát,
helyébe vérpiros betűkkel
a győzedelmes ideát,
tarkójának szegezve végképp
végleges igazságukat,
hogy szertefoszlik, mint a térkép,
aki a múlt után kutat,
s csak az egyetlen út marad meg –
egyenes út az, nem vitás!
– melyen majd szabadon feledhet,
kit elkerült a pusztulás,
s ha majd a tiltott klasszikussá
avanzsált Baudelaire-t égetik,
vértanú-angyal fújja hozzá
temethetetlen rímeit:
majd egy nyomasztó, komor estén
valami öreg rom megett
irgalomból egy jó keresztény
elássa dicső testedet.*
*Baudelaire: Temetés, ford. Szabó Lőrinc
Megjelent a Bárka 2020/4-es számában.
