Marczinka Csaba
(Fotó: Hegedűs Gyöngyi)
Marczinka Csaba
Ady a páholyban tűnődik, 1911
Demagóg és Zsinagóg fia volnék?
Azért, hogy beléptem a Martinovics
Páholyba – mert Tisza ellen ezt láttam
egyedül járható útnak csupán?!
Félek a „csóvás embertől” nagyon:
Háborúba visz minket, ha hagyom!...
Nem az égi tűz csiholója ő,
hanem pusztító pernye terítője!
E radikál-kör elszántsága vonz
– bár félő, hogy ők a „túloldali
csóvások” a háborúból kinövő
forradalmukkal!... Elválik, hogy lesz.
Bár van köztük néhány jámbor reformer,
ki nem is sejti, hogy „reformja” bomlás
és káosz melegágya – ők talán
még veszélyesebbek, mint a csóvások!...
(Drága Martinovics Náci bácsi!
Vajon jó is kisül majd e páholyból,
ami rólad neveztetett el éppen?
Vagy ez is Akna az Épület alatt?)
Isztambulba
Isztambul, vágyom nálad randevúzni.
Ámde: be vagy a Héttoronyba zárva!
Melyik izgat: régi város vagy mai?
Isztambulba jöttél, vagy Bizáncba?
Hagia Sophiát vagy a Kék Mecsetet?
Vagy tán mind a kettőt látni akarod?
Ó- és Újvárost egyszerre keresed!
Merre fordul leginkább a tudatod?
Bizánc az elsüllyedt tudatalatti,
Sztambul pedig tán a „felettes én”?
Hodigitria-Anya fölött dzsámi...
Európa szélén s Ázsia csücskén
összeér kelet-európai
meg nyugat-ázsiai tudat, és én!
Tandoriversum
(egy elképzelt Tandori-tárlat)
a Madárzsoké szobra, mint monument,
mellette „madaras” hármasikon:
Szpéró-Fiú, Dezső-Atya és persze
Ágnes-Anya (utóbbiak emberi
fejjel, s veréb- illetve galambtesttel);
a terem sarkaiban megtermett,
de békésen brummogó őrzőmackók
(ők részben látványosság, részben személyzet),
arrébb, baloldalt egy placcon kitömött,
mégis gombnyomásra csiripelő
verebek raja, némi látszatfű között;
jobb oldalon egy ócska fapadon
pedig ott hever a Koppár Köldüs!
(alig takarják rongyai a testét)
hátul egy szép nagy terepasztalon
focipálya gombfocicsapatokkal
Örökrangadó folyik éppen:
a Vízivárosi Verebek FC
és a Liverpool FC játszik meccset
– öröklétben folyik tovább a rangadó!
Megjelent a Bárka 2020/2-es számában.
