Somi Éva
Játszmák
Mátrai Szilvia első könyvének olvasásakor óhatatlanul eszünkbe jutnak olyan nagy sikerű filmek, mint a máig népszerű Szex és New York amerikai sorozat, a Terápia magyar változata, a Goda Krisztina rendezte Csak szex és más semmi, a Kaméleon vagy Rácz Zsuzsa Terézanyui (Állítsátok meg Terézanyut!, Nesze Neked Terézanyu!) – és máris képben vagyunk. A kérdés csak az, hogyan dolgozza fel az író a többé-kevésbé ismert témákat, milyen paneleket mixel, hasznosít. Mátrai Szilvia regényének szereplői negyven körüli, fővárosi (vagy oda kötődő) jól szituált, dekoratív nők, akiknek mindenük megvan, de valami mégis hiányzik az életükből. Egy új szerelemben megtalálják vagy megtalálni vélik az igazi férfit, aki megadja nekik a boldogság, a teljesség érzését, erről szól az Aki betölti a hiányt, persze bonyodalmakkal. A célközönség is ugyanez a korosztály lehet elsősorban. Jelentős társadalmi rétegről van szó, a róluk szóló könyv sikerre van ítélve. Ebben a körben biztosan.
A regény középpontjában három női karakter áll. Julcsi, aki vállalati középvezető, egyik könnyű kapcsolatokból libben a másikba. Amit a múltjáról megtudunk, megvilágítja, miért ilyen nyugtalan, bizonytalan. Amikor megismeri Szaszát, végre úgy érzi, őt kereste egész életében, feladná érte a szingliséget. Krisztinek nem a gyermekkorát ismerjük meg, hanem a jelenét, kihűlő házasságát. Egy isten háta mögötti faluban él (Kevermes – szerepelt már irodalmi műben ez a név?), biológus végzettségű, négygyermekes családanya, rendes, agrármérnök férjjel. Őt a munka köti Budapesthez, mert egy Csaba nevű férfi szakdolgozatát (Negatív gyermekkori emlékek hatása a párkapcsolatokra) írja feketén, jó pénzért. Hamar viszony szövődik köztük, szenvedélyes találkozásaikon Csaba a teljes boldogságot is meg tudja neki adni. Szakdolgozatához Kriszti konzulenst keres és talál Nelli személyében, aki egyben Julcsi terapeutája. Nelli traumatikus múltját 16 évvel korábbi eseményekre, 2003-ba visszatekintve ismerhetjük meg, megszakítva az egyébként 2019-ben játszódó cselekmény linearitását. Az író mindent rápakolt erre a figurára, ami a testi-lelki terheket illeti: anyja pszichiátrián köt ki, apja durvasága az abúzusig fajul, ő 9 évesen intézetbe kerül. Szabadulása után szerencsétlen párkapcsolatban él egy darabig. Pánikrohamok gyötrik, időnként vagdossa magát, leszbikus hajlamai vannak. Felmerül a kérdés: ilyen háttérrel hogyan lehetett menő pszichoterapeuta? Kapunk ugyan választ, de az nem túl meggyőző. Nelli élete is megváltozik, amikor megismeri Tomit, és, jó kis csavar: Julcsi helyett vele kezd viszonyt. A cselekmény közöttük játszódik, szó szerint, hiszen senki sem igazán önmagát adja: férfi-nő játszmák folynak. Muszáj lelőni a poént, bár az olvasó már hamarabb elkezdhet gyanakodni: a három férfi egy és ugyanaz a személy: Csaba (ez az igazi neve, Krisztinek nem mondhatott mást). Őt és családi hátterét a 25. fejezetben, gondolatait a 0.-ba és a 30.-ba kurzívval beékelt belső monológjaiból ismerhetjük meg. Kicsit suta megoldás, de a célnak megfelel: Csaba és szülei kapcsolata, valamint viselt dolgai is megvilágíttatnak: ő igazából egy szélhámos. Jó írói fogás, hogy Nelli kutyája indítja el a lavinát: szó szerint szagot fog, és hamarosan mindenre fény derül. Nelli az, aki utánajár a szakdolgozatnak is, a férfinak is. Igazát bizonyítandó megszervez egy közös találkozót, ám a nagy leleplezés elmarad: Csaba is megsejt valamit, és másfelé veszi az irányt.
A párkapcsolati bonyodalmak, férfiak és nők közötti játszmák, a terápiákon kitárulkozó nők lelki élete, a szerelmi együttlétek, a budapesti és vidéki helyszínek, a Keletiből Romániába tartó vonatút bemutatása hiteles, a karakterek ábrázolása talán nem hibátlan, de egyénített, a fél évbe sűrített cselekmény elég pörgős, izgalmas. Mindez sokak által kedvelt szórakoztató olvasmánnyá teszi Mátrai Szilvia debüt könyvét, de a szép kiállítású borító ajánlásai kicsit megtévesztőek. Az egyik azzal, hogy a krimihez hasonlítja a feszültségkeltést, ezzel túlértékeli, a másik kettő pedig a közhelyszerű megállapítással (múlt és jelen szorosan összefügg) alulértékeli. Pedig a regény a hasonló témájú művek sorát nemcsak gyarapítja, hanem gazdagítja is. Olyan társadalmi– szociológiai–morális problémákra mutat rá ugyanis, amelyeken érdemes elgondolkodni. Ezeket, mintegy mellesleg, ki is mondatja, cseppet sem véletlenül: Csabával.
Ez a kedves, gátlástalan szélhámos így mentegeti magát: „Mi rossz van ebben, ha ez mindenkinek jó? Vannak emberek, akik egész életüket két, három nő mellett élik le. (Kiemelés tőlem, SÉ.) Nincs ebben semmi kivetnivaló.” Hiszen kettőn áll a vásár. Szervezés kérdése az egész. A nők ne tudjanak egymásról, ez a lényeg. Baj csak akkor van, mint a regényben, ha mégis kiderül az igazság, de még akkor sem feltétlenül – lásd az igazán jól sikerült befejezést: várjuk a nagy leleplezést, amely elmarad, helyette a nyitva hagyott kérdésekre kereshetjük a választ. Csaba önigazolása más szavakkal a három nőben is megfogalmazódik. Kérdés, hogy az olvasó mit gondol arról a nagy társasjátékról, amelyre Csaba szavai rávilágítanak.
A másik, szintén létező jelenség: a szellemi feketemunka. Szakdolgozatot írni más helyett, jó pénzért? Meg doktorit? Ez színtiszta csalás. Ehhez is két ember kell, mindkét fél büntethető. Már ha kiderül. Csaba véleménye szerint amit Kriszti csinál „...már-már a szervezett bűnözés határát súrolja. (Kiemelés tőlem, SÉ.) Kriszti szerint bagoly mondja verébnek.” Ő nem érez ebben semmi kivetnivalót (ahogy a Csabával való viszonyában sem). Nagyban megy itt is a játék, még be sem adták a dolgozatot, már megvan a következő megrendelés Kriszti számára. Ez a jelenség is állásfoglalásra késztetheti az olvasót.
Ettől lesz több a hasonló témájú regényeknél ez a könyv, még ha a szerző nem is erre helyezte a hangsúlyt. Mátrai Szilvia első könyvével már így is sok olvasót vonzhat, de a következőben akár mélyebbre is áshat.
Mátrai Szilvia: Aki betölti a hiányt, Álomgyár Kiadó, 2021., 272 oldal, 4199 Ft
