Görömbei András nyitó előadása  Anyanyelv és nemzeti önismeret címmel hangzott el A szöveg azt vizsgálta, hogy a nyelv mint nemzeti identitásképző elem hogyan tematizálódik Nagy László, Csoóri Sándor és Sütő András életművében. Sok az érdekes részlet, például Sütőnek az a megfogalmazott igénye, hogy a mű, a nyelvi produktum maximális pontossággal tükröztesse a világot, a nyelv és a világ egymással kölcsönösen megfeleltethető legyen.

Középen Jókai Anna és Mezey Katalin

L. Simon László a Kortárs szépirodalom elnevzésű szekcióülésen

Az estet Görömbei András nyitotta, ő mutatta be a Hitel történetét, törekvéseit, komoly atmoszférateremtő erővel mesélt a szerkesztőségi munkáról. Görömbei után Papp Endre lépett a mikrofonhoz. Tézisszerűen megfogalmazta a nemzetelvű gondolkodás ismérveit és a nemzetelvű gondolkodó feladatait, hogy a kutató leírni akarja a világot, a forradalmár megváltoztatni. Ezt követően Falusi Márton olvasta fel verseit Zárásként Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy a Terror Háza után létre kéne hozni a Tolvajok Házát, és újra kéne írni a történelmünket, nyelvünket.

Tokaji esték I.

Zene és irodalom, házigazda: a Műút szerkesztősége, valamint Rutkai Bori és a Gyapjas Betonka

Műút-féle vetítés a háttérben, Zemlényi-féle egyedi felkonfok, ezúttal, minden szerzőt egy borhoz hasonlított, így egymás után sorban olvasott furmint és aszú, Turányi Tamás, Kupcsik Lidi, Deák Botond, Csobánka Zsuzsa és Nyilas Attila. Jókat olvastak, és finoman, jó érzékkel, épp annyit, hogy megízlelhesse őket a közönség, kedvet kapjon belelapozni egy-egy Műútba, vagy hazatérve rájuk keresni a neten.

Rutkai Bori és a Gyapjas Betonka koncertje igazi színfolt volt,  egyedi szöveg- és hangzásvilág. Bori magával ragadó vidámsága, a dalok (nyelvi)játékossága, a zene sokszínűsége jó hangulatot teremtett, s páran táncra is perdültek

A tanácskozáson köszöntőt mondott Ódor Ferenc és Fehér József. Előadást tartott Kováts Dániel (Kazinczyról), Bíró Ferenc (Kazinczyról és a nyelvről), Pomogáts Béla (a nyelvről), Nagy Levente (nyelvünk állapotáról, romlásáról) és Székelyhidi Ágoston (a nyelvről és a nemzetről).

Koszorúzás Kazinczy sírjánál

A tegnap elejtett fonalat nem ugyanott veszik fel az előadók, akik ezúttal kiegészültek Mészáros Sándorral. Sturm László indította az áttekintést a PC jegyében, amit Nagy Gábor pösze beszédnek aposztrofált, de egyből hevesnek tűnő vita generálódott tótozásról és romázásról. Bazsányi próbálta az irodalom felé visszaterelni a szót, Szigeti Csaba pedig a kultúrtöténeti mellett családi legendákkal oldotta a feszültséget. Szentmártoni János a Lackfi János és Vörös István-féle Apám kakasa című kötetről beszélt.

Tokaji esték II.

Kukorelly Endre vállalta  a konferanszié szerepét, először  a nyíregyházi A Vörös Postakocsi mutatkozott be, az alapító-szerkesztő Onder Csaba irányításával, informatív, kellemes bemutatója volt a  Tirpákok- tirpák pszicho című számnak. Érdekes, tematikus lapok,  erős szövegek, képregénnyé átdolgozott tirpák eposz, szép- és szakirodalom, kritika, sok minden van ebben a lapban.

Nagy Zsuka, Bódi Katalin, Barabás Zoltán is olvastak, jót s jól, majd a Hasas Pasas pacalos-csülkös gasztrotárcája után, az egri Agria következett.

Augusztus 14.

A tábor zárónapján Kazinczy és Radnóti emléktábláját avatták fel a vendéglátó Tokaji Ferenc Szakközépiskola központi épülete melletti Irodalmi emlékparkban. Szavalatok, laudációk, aztán lehullt a lepel a két kisplasztikáról.

Összegzések, értékelések, majd fogadás. Az általános iskola zsibongójában svédasztal, a mikrofon mögött felsorakozott az írótábor kuratóriuma. Székelyhidi Ágoston összefoglalta a három napban elvégzett munkát, felelevenítve a régi Tokaji Írótáborokat, azok emblematikus szereplőit.

A díjazottat Nagy Gábor irodalomtörténész laudálta. Papp Endre röviden köszönte meg az elismerést, elmondta, hogy örül neki, hogy figyelnek a munkájára.

(Feleség) nyugtató bizonyíték-kép, mely bizonyítja, hogy Jenei úr igenis szokott enni (is) Tokajban.