Versek

„hogy mászhatok be / a szekrények alá / takaríthatom össze / megint és megint (és megint) / mind a szétszaladt és szótalan bánatod” - Pál Dániel Levente Bárka-indító versei. 

„nehogy elszakadjon, új álmaink a régi melegben / ébredjenek, pakoljuk egyre teherautókra, vonszoljuk magunkkal nagyanyák, / nagyapák, aranykeretes dédek, ükök felbecsülhetetlen értékű terheit” -...

„A rázkódás egyre el / viselhetetlenebb Retori / zálása a semmi felé kon / vergál Hideg van Megremeg a / függöny” - Zalán Tibor versei a Bárkából. 

„Lassíts egy kicsit, Istenem! / Ez már hatvanhat. Nem kilométer, / nem mérföld, hanem esztendő. Szédülök / minden kanyarban. Miért sietsz?” Markó Béla verse.

„csillag előtt / csillag mögött utánad szűkölésben / miben hihetnék még / mint a megérkezésem” - Szerkesztőségünk szomorúan értesült szerzője, Birtalan Ferenc halálhíréről. A friss Bárkában megjelent...

„Igen, drágám, évtizedekig féltünk, / rettegésbe fulladt egész létünk. / És te azt mondod, kitaláció / Orwell regénye? Színes vízió?…” Bogdán László Vaszilij Bogdanov-versei a Bárkából. 

„hogy ég még bennem a láng, / amit a lélek szított, / mikor kimért pályámról kilökve / világgá-taszított.” Gömöri György versei a Bárkából. 

„Éjjel van?, /  hajnal?, alszom?, álmodom?  Diák vagyok, itthon már / félig idegen, minden rajtam kívül történik,  mintha ké- / sekkel dobáltak volna körül,  nem tudok kimozdulni a / saját...

„Háttal nem kezdünk mondatot. / Hát nem. Hát igen. Hát legyen. / Nekem te leszel a szemem. / Hát tényleg vagy. Tényleg vagyok.” Acsai Roland versei a Bárkából.

„Egész testünket beborítja a felejtés átlátszó oldata, / mely a hideg napszéltől / teljesen megkeményedett.” Bék Timur versei a Bárkából.