Versek
Gömöri György
Danaé
Görög öbölben
alkonyi órán
csillámló napfény
Danaé Danaé
szenderedő nimfa
termékeny öle
Zeusz aranyával
olümposzi maggal
hinti tele
Október végén
Az ösvényt már rég avar takarja,
ám a dombok hajlatán
úgy égnek még a színek:
a rőt, a sárga, barna,
mint mézillatú gyertyák
az ősz ravatalán.
És el kell menni, menni.
A búcsú oly nehéz:
Perszephoné elindul,
de lopva visszanéz –
lobognak messzi erdők,
füstjük a ködbe vész.
Lublin 1977 – London 2018
Megjelent a Bárka 2018/5-ös számában.
2018. november 14.
