Gittai István
Légi utazás
Éles fényvillanással
felgyorsul, emelkedik
a gép. Homlokon belül
titkolt szorongás feszít.
Ki tudja mi lesz velem,
mi történhet amoda,
messzire fent az űrben?
Ha rajtam múlna: mindent,
mindent visszacsinálnék,
s kézből abrakoltatnám
szelíd hátaslovamat.
Alkonyszonáta
Engem hazakerget a szél.
Téged környékez a szándék,
hogy széjjel húzzad a függönyt,
s ország-világ szeme láttán
életre keltsed a rokkát,
a cserépkályha duruzsát.
A restaurálás kezdő fázisa
Kidobott könyvet
áztat az eső.
Csurom vizesen,
bemenekítem
csűrfedél alá,
s málló lapokként
kenderzsinórra
sorakoztatom
a szonetteket;
mint őstermelő
kapadohányát.
Generáció-váltás
Fonnyasztásra fogott
érett bercencei
szilva illata leng,
zeng az aszalóban.
Merész kölyökrigó
éles begye-füttye
átível a tornyon,
a máléköveken,
ahol is a diófa
rőt avarja zörög
kajtató anyóka
mezítlába alatt.
Majdnem Mindenséges,
ahogy szedegeti
talált csemegéit
vesszőkosarába.
Megjelent a Bárka 2015/4-es számában.
