Berényi Klára

Pláza

 

               Gyerekem, hevesen

               kéri,

               vegyek ezt, vegyek azt:

               Légyszi!

 

               Vegyek egy bilikék

               nyálkát,

               s agyament daloló

               cápát,

 

               iszonyú vigyorú

               plüssöt,

               zizegő bogarat,

               tücsköt,

 

               jegeket kilövő

               lánykát,

               ananász alakú

               párnát,

 

               kakilós madarat,

               teknőst,

               tunikás kapitány

               Trek hőst,

 

               elemes, csavaros

               fúrót,

               amit a vasutas:

               Túrót!

 

Szélkölyök

 

               Kóricál a szél.

               Búja nincs, kölyök,

               szomja sincs, ivott ma már

               friss kutyatejből.

               Rápirít a tél.

               Visszaint, röhög,

               nyelvet ölt: te vén szamár!

               S elveszi heccből

               jégkoronáját.

 

Varjú és szarka

 

               Máma reggel virradóra,

               szarka szállott rá a hóra,

               egy varjúra rápirít.

 

               Összevesznek egy kenyéren,

               két sötét a hófehéren,

               tárja-zárja szárnyait.

 

               Varjak ülnek körbe nézni,

               jó tucatnyi, mind vetési,

               erőfölény, csillogó.

 

               Éhesen maradt a szarka,

               lábnyomát is eltakarta,

               hűs közönnyel ott a hó.

 

---

 

Főoldal