Hírek

 

 Orvos_Toth.jpg
Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író beszédet mond a megnyitón a budapesti Millenáris parkban
2024. szeptember 26-án.
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

 

Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi

Könyvfesztivál a Millenárison

 

Megnyílt a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön Budapesten a Millenáris parkban, ahol csaknem 150 kiállító, valamint neves magyar és külföldi írók várják a látogatókat vasárnapig.

 

Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író a csütörtöki megnyitón egyebek mellett arról beszélt, hogy a generációk óta fel nem dolgozott egyéni és kollektív traumák, az elhallgatott és elhazudott múlt, a háborúk pusztításai, az üldöztetések, a diszfunkcionális családok, a titkok és tabuk, az igény szerint narrált jelen a lehetőségekkel teli jövőnket temetik maguk alá.

Mint mondta, a transzgenerációs traumákkal terhelt társadalomban megfigyelhető, hogy az egyének és a csoportok indulatai könnyen feltüzelhetőek és az önreflexió, valamint az érzelemszabályozási kapacitás hiánya miatt játszva taszíthatók a szélsőségek irányába.

A pszichológus kiemelte, hogy a csecsemőkorban megélt gondoskodás minősége fontos agyi struktúrák fejlődését befolyásolja, ekkor alakul az ősbizalom. Az amerikai pszichológiai társaság 2020-as tanulmánya szerint azoknak a szülőknek, akik naponta olvastak a gyerekeiknek, alacsonyabb volt a stresszszintjük, jobban értették gyerekeik szükségleteit és „melegebben” bántak velük. Az olvasás erősítette az érzelmi kötődést szülő és gyerek között. Az alacsonyabb stressz-szint pedig a türelem, a tolerancia és az empátia növekedéséhez vezetett – hangsúlyozta.

„Ha valamit tenni szeretnénk a jövő generációjáért, olvassunk nekik! Mi megnyugszunk, ők pedig stabilabb, empatikusabb és jobb emberré válnak” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az irodalom fejleszti a szociális készségeket, a szereplőkön keresztül megtanuljuk magunkat kívülről, a másikat belülről látni, és megérteni a sajátunktól eltérő vágyakat, gondolatokat, érzéseket és szándékokat.

A történetek segítségével könnyebben eligazodhatunk az emberi kapcsolatok sokszor kusza útvesztőiben. Aki olvas, jobban érti önmagát, a másikat és a körülötte lévő világot, az összefüggőségeket, és az irodalom segít kilépni a meg nem értettség és meg nem értés burkából – fogalmazott Orvos-Tóth Noémi.

Jonathan Lacote, Franciaország budapesti nagykövete elmondta, hogy idén Franciaországot érte a megtiszteltetés, hogy a könyvfesztivál díszvendége lehet. Hozzátette: a francia standnál a lehető legszélesebb választék érhető el francia irodalmi művekből és esszékből. A nagykövet köszöntőjében méltatta a fordítók szerepét is. Kitért arra, hogy a francia könyvek magyarországi terjesztése mellett egyre több magyar szerző klasszikus és kortárs művei érhetők el a francia könyvesboltokban.

Aggódunk a könyvekért, aggódunk az olvasásért, de az aggodalom mellett van ok a bizakodásra is – hangsúlyozta köszöntőjében Karácsony Gergely főpolgármester. Hozzátette: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatai azt mutatják, hogy a könyvfesztivál díszvendégeinek köteteit sokkal többen kölcsönzik ki az esemény után a könyvtárakból.

Az irodalom és az olvasás ügye fenyegetve van, kihívásokkal terhelt, de nincs elveszve, mert az európai statisztika szerint a legtöbbet a 16 és 29 év közöttiek csoportja olvas, ezért van okunk bízni a fiatal olvasókban – hangsúlyozta a főpolgármester.

Karácsony Gergely azt mondta: az utánunk következők megtapasztalják azt, amit a könyvfesztivál díszvendége, Jón Kalman Stefánsson izlandi író mond: az irodalom meg tudja változtatni a világot és az isteneket is. Az irodalom némán fejti ki hatását, de folyamatosan, mert az emberek mindig olvasnak.

A fesztivál díszvendége Jón Kalman Stefánsson a megnyitó után vehette át a Budapest Nagydíjat, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adott át.

Az izlandi írót Tompa Andrea méltatta. Az író úgy fogalmazott, hogy a „szív felragyog és szenved” Jón Kalman Stefánsson műveiben, amelyből eddig 11 jelent meg. Az olvasók a kötetekben találkoznak halszagú emberekkel, nagy vízzel, álomszagú gyerekekkel, elütött kiskutyákkal, sok alkohollal, valamint nagyokat álmodókkal, fagykúpokkal és sokszor a halállal. „E különös vidék kinyílik, alakot ölt ezekben a könyvekben, az olvasó belső képei pedig elevenné válnak” – méltatta a szerzőt Tompa Andrea.

A Közép-európai Irodalmi Díjat Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke adta át Visky András erdélyi magyar írónak.

 

(MTI)


Főoldal

2024. szeptember 27.
Kopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcái
Történetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárjaLázadó keresztesek eltérő fénytörésben
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Debreczeny György verseiBorsodi L. László verseiOláh András verseiVörös István versei
Kiss László: A Fried-szobaBerka Attila: GyereksírásNagy Koppány Zsolt: PlázakandúrFarkas Arnold Levente: A bölcsőringató
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png