Versek

„Csak a mélység fenekére nézek, / hol meg nem kapott ölelések / százát látom rozsdás vasrácson. / Nyomban ki is párnázom, hogy pihe-puha / ágyon lehessen szállásom.” Botyánszki Ági öt verse. 

„milyen hatalmad van felettem / megvéd vagy végül majd elárul / mellemben érzem szívverésed / ahogy a tenger nyílik zárul” - Kerényi Kata versei. 

„fiatalon szeretném magunkat elképzelni / ugyanaz a nagy mamlasz lennék / aki megint rajongna érted / eljárna a fellépéseidre és abban hinne / hogy mekkora öröm lehet / az együtt felnevelhető...

„süllyed bennem a múlt / horizontja, rozsdás levelet ejt / az emlékezet, foglya magának, ennyiben még szabad, / s úgy áramlik, folyik vissza, vissza / mint Körös vízében a testet fogott ikra” -...

„Mostanában Isten rímtechnikája / bűvöl el. / A tiszta rímek és az asszonáncok. / Tudom én, a sor/s/végnek rímelni kell, / s most éppen itt, a sor/s/om végén állok.” Simai Mihály versei a...

„Van egy nap, amikor mindez megváltozik. / A halhatatlanságot elcserélem / néhány halandóra, / mert szeretni őket ez az áruk.” Géczi János versei a Bárkából. 

„Az idős Ezra Pound kis trafikot kért, / vén lelkem, ím, már ennél is szerényebb: / nem kérek e kortól csak fürge hóhért: / végződjek ki és végződjem be, végleg.” Tőzsér Árpád versei a Bárkából. 

„A vágy, hogy végtelenbe tört, / Büntet, kinek módjában áll. / Letört kilincs marad kézben / Pokolba érve, hát belépsz.” Ványai Fehér József versei a Bárkából. 

„ödémás a hold gyöngyözik az ég / Isten orcáján a veríték / pusztuló műhely tűzfala homlokom / leheletemmel a semmit foltozom” - Fecske Csaba versei a Bárkából.

„a székely, falusi orgonák csak májusban bontják rügyeiket, / ezt a sietős tavaszodást lassan tíz éve nem tudom megszokni, / májusi szeleburdiságával most rád emlékeztet, / érkezésed függvényében /...