Kiss Judit Ágnes

  

Kaddis

 

Az utcára már nem mehet,

Anyám halállal viselős,

Hajolnia is túl nehéz,

Anyám halállal viselős,

Nyelve alól homok pereg,

Anyám halállal viselős,

A terhe napról napra nő,

Anyám halállal viselős,

 

Fájás az ég, és rászakad,

Anyám a halált megszüli,

Enni nem tud, mindent kiad,

Anyám a halált megszüli,

Bármerre néz, senkit se lát,

Anyám a halált megszüli,

Ha hozzáérnek, felkiált,

Anyám megszülte a halált.

 

Ahogy a lélek elszakad,

Szemében rémült szarvasok,

Ahogy a lélek elszakad,

Hívják jégszárnyú angyalok,

Ahogy a lélek elszakad,

Nem szól, úgy felel rá igent,

Ahogy a lélek elszakad,

A teste, mint egy tárgy, hideg.

 

 

 

Nyári tánc

 

Színesedj, ég,

Vérnarancsból

Rózsaszínné

Vált a nap,

Kelyhed édes,

Szép virágom,

Minden éjjel

Vártalak.

 

Illatozz, míg

Rongycafattá

Tép a szél, úgy

Vérzel el,

Perzselődsz majd

Déli naptól,

Ronda kóró,

Az leszel.

Megjelentek a Bárka 2009/4. számában.