Gyarmati Gabriella
A „9.kult_istalo”
Lóránt János Demeterrel és családjával
A 2007-ben Gyulán indult rendezvénysorozat, a „kult_istalo” egykor a Kilenc jól begyakorolt, de kipróbálatlan kardvágás című tárlattal vette kezdetét. 2015-ben, elérve a kilencedik szellemi-művészeti kardvágáshoz, egy különleges vállalkozás megvalósítására nyílt lehetősége a szervezőknek. A különböző művészeti ágak összekapcsolásán alapuló rendezvény programsorának szereplői mindannyian a Békés megyei származású, és jelenleg Békésszentandráson élő képzőművész, Lóránt János Demeter családjából kerültek ki. A más módon, más-más műfajban dolgozó tehetséges családtagok első ízben mutatkoztak be együtt, meglepetések sorát okozva nem csak az érdeklődőknek, de a képzőművész doyennek, Lóránt János Demeternek is.
Az est kiemelkedő programja Lóránt János Demeter és Lous Stuijfzand kiállítása volt, amelyet Oroján István képzőművész nyitott meg: „Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a régió, akkor sem, ha azt mondom, hogy az Alföld, de még akkor sem, ha azt mondom, hogy Magyarország egyik legjobb képzőművésze jött el hozzánk műveivel és családjával, kitüntetve a „kult_istalo” gazdáit és bennünket, akik jelen lehetünk ezen a privát rendezvényen.
Úgy festeni, ahogyan Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas Érdemes Művész fest, ahogyan a Mester fest, csak Mednyánszky, Kohán és Tóth Menyhért tudott, így el- és alámerülni a tájban csak a költő Sinka Istvánnak adatott meg. Művei – legyenek azok festmények, rajzok, vagy uszadék fából alkotott szobrok – egyediek, sajátosak, csak rá jellemzőek, (…) és alapvető sajátosságuk, hogy drámai erővel hatnak. (…)
A föld, melyből vétettünk, sokszínű arcát mutatja képein, tapintható: lágy, puha, napszítta, repedezett, kérges-fekete, üszkös-szürke, vöröses, narancs-okkeres, ahogyan a Nap megfürdik…
Festményein a másik őserő/őselem a víz, az éltető, tisztító forrás, mely fodros, selymes, üde és dermesztő. De morcos és zord képét is megmutatja a festő.
Lóránt János Demeter átszűri a magány csöndjén ezeket az elemeket, olyan módon, hogy hozzáad némi szellemi illatot, s a groteszk fintorával képpé vagy szoborrá formálja azokat. (…)
Lous Stuijfzandot az 1990-es években ismertem meg. Ritkaság, hogy ilyen gyorsan gyökeret verjen nálunk egy idegen országból érkezett alkotó. Megkapaszkodott ebben a földben, hollandként megtalálta a magyar tájra jellemző sajátos motívumvilágot, amelyet egyedi módon beépített művészetébe. Természeti elemekből építi objektjeit, majd bronzba önti azokat. Látva plasztikáit ebben a természetes és harmonikus közegben, a rendezvénynek helyt adó ház kertjében, olyan hatást keltenek, mintha tegnap sarjadtak volna ki a földből. (…)
Plasztikai munkáival, ahogyan festményeivel és képgrafikáival is, évek óta sikeresen szerepel országos és nemzetközi kiállításokon. (…)”[1]
A „9.kult_istalo” összművészeti programja az alábbi szereplőkkel valósult meg:
