Elek Tibor új könyve
Elek Tibor esszégyűjteménye az ötvenegy éves szerző eddigi irodalomtörténészi, kritikusi, esszéírói pályájának az irodalom és a nemzeti közösség összefüggésrendjéhez illeszkedő régebbi és új szövegeiből tudatosan megszerkesztett válogatás. Olyan összeállítás, amely nemcsak az elmúlt 20-25 év fontos irodalmi jelenségeit, folyamatait mutatja fel elemző, értelmező és értékelő módon, de ugyanakkor a társadalom, a közélet, a politika aktuális kérdéseire is reflektál.
Az első 13 nagyesszé a magyar irodalom és a magyar nemzeti közösség, vagy akár az irodalom és a társadalom, sőt, az irodalom és a politika közötti kapcsolódási pontokat állítja a középpontba. Elek számára magától értetődő irodalmunk egy-sége, egyetlen volta, több írásával is bizonyítja ezt, de a múltban és a jelenben is folyton szembesülni kényszerül a különböző szempontú, földrajzi tér, stílus, irányzat, ideológia, kánonok stb. szerinti megosztottságával.
A rendszerváltozás teremtette helyzetben elkerülhetetlenné vált íróink számára is a múlttal való számvetés, a magyarság, a nemzet, a nemzeti önazonosság fogalmának újraértelmezése; a térség átalakulása, átrendeződése során szükségszerűen kerültek előtérbe ismét a közép-európaiság, a kisebbségi magyarság jövőjének, az irodalom, az értelmiség, az írástudók szerepének, felelősségének a múltat és a jelent összekötő kérdései. Különböző irányokból elindulva Elek Tibor is újra és újra szembe találja magát ezekkel a kérdésekkel. Nemcsak az első ciklus nagyesszéiben, mindjárt például a kötetnyitó, magát az esszé műfaját és népszerűségének okait körüljáró Az esszé a történelmi jelen időben című írásában, hanem a második ciklus már említett nagy irodalomtörténeti portréiban (Székely Jánosról, Gion Nándorról, Vári Fábián Lászlóról), vagy olyan alkotók kiemelkedő műveinek elemzése során, mint Esterházy Péter, Sütő András, Tőzsér Árpád, Markó Béla s még inkább olyan jeles esszéírók esszéköteteinek elemzése során, mint Mészöly Miklós, Csoóri Sándor, Konrád György, Grendel Lajos, Cs. Gyímesi Éva, Füzi László. Elek Tibor a kezdeti írásaitól egyetemes magyar irodalomban gondolkodik, a kisebbségi irodalom szerzőit és alkotásait egyetemes mércével méri, (…) s bizonyítja a magyarországi és az erdélyi, illetve különböző kisebbségi magyar irodalmak összefüggéseit és összetartozását.
A kötetzáró 13 frappáns kisesszé némelyikében hasonló súlyú kérdésekkel közvetlenül is szembesül a szerző, a kilencvenes évek elején írott szövegeiben (Az írástudók felelőssége, Tolerancia), éppúgy, mint a csaknem húsz évvel később írott Szavak a magasban, Magyar is, meg kultúra is, A könyv halála című, a magyarság és az irodalom, a magyarság és a kultúra aktuális kérdéseit tárgyaló írásokban. Áttételesebb formában nem érintetlenek azonban ezektől a kérdésektől még a Sinka István, Szabó Pál, Szőcs Géza pályáját mérlegre tevő miniportrék sem.
Elek Tibor: Irodalom és nemzeti közösség. Válogatott és új esszék (1984-2014). Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, Budapest, 2014. 348 oldal, 2990 Ft.
A könyv megrendelhető a Napkút Kiadó honlapján.
Dedikációk és bemutatók:
Június12, 17-18 óra, Békéscsaba, Főtér - Elek Tibor dedikál
Június 13, 17 óra, Békéscsaba, Jókai Szalon (Békéscsabai Jókai Színház)
Június 15, 13-14 óra, Budapest, Ünnepi Könyvhét, Napkút Kiadó standja - Elek Tibor dedikál
Június 16, Gyula, 18 óra, Mogyoróssy János Könyvtár
