Versek

 

 Iancu_Laura_2023.jpg

 

Iancu Laura

 

Átlátások 

 

beszélsz hozzám és
azt látom egy veréb átfut
az ablakpárkányon
ennyi ideig lehet
– ha idő ez
s nem halva-fogantatás –
egyszóval eddig és így
szerettelek

 

Napjaimról mesélek neked

 

tisztázatlan körülmények között
hozzám vetődött egy
nagy fekete varjú
mintha csakugyan egyúton
hordanánk haza
fakéreg arcunk
a halottasház-felhőket teregető
alkonyon

hallgatom a vadszemű madár járását
kezem világhangoló mozdulatait
ismerem fel benne
mintha gyónó túsza volnék
s nekem ő Isten szeme

 

Hervay-gyász

 

a füstszínű utcán az ágvégeket fogom
szaggatott járással távolodom
a verstől
Háború után volt a címe
fülem még sípol a rémülettől

nem járhatok messze
egy vadgalambot követek
kinek őse
egykor már írt történelmet

a búvóhelyen elképzelem:
nyitva hagyott könyvemben
a fiú végül hazatalált
s a hét esztendő
győzhetetlen gyásza
színtelenné vált

 

Megjelent a Bárka 2024/4-es számában. 


 Főoldal

2024. augusztus 08.
Elek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Egressy Zoltán verseiSzabó T. Anna: Alkalmi és rögtönzött versekFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnek
Grecsó Krisztián: Apám üzentBanner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: Eltűnők
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png