Olvasónapló

 
bordakoz.jpg

 

Artzt Tímea

 

„A pellengérre tett pillanatnak

fejét veszi a strázsáló tekintet”

Láng Orsolya: Bordaköz

 

A Bordaköz (2016) rendkívül nyugtalanító olvasmány, mert a tehetség tűszúrásokként üt át, mégsem válik mintázattá, mert Láng kiűzte szövegeiből az embert: „Mintha a végletek közt verődő táj előtt, / a csontos hegygerinc előtt lassan elhúzódó celofánon / a felszálló párák kusza rajza, kósza mozgásai / felülírnának minden emberit.” (Felszálló ködök) Tárgyait gyakran megszemélyesíti – „Az ágynemű a ládányi éjben / magába bújik, hogy ne féljen” –, még sincs történetük; tájai kihalt telkek: „Teleknyi űr.” (Hiányhasonlatok) Minden egyes hely, anyag, töredék, szemcse ürességet hagy maga után, a szél munkája söpri össze és tömbösíti a képecskéket, melyre a fény irányítja rá a tekintetet, ám az olvasó képzelete maximum átnéz a szöveg bordái között.

A harmincéves író-költő-filmes Láng Orsolya első, Tejszobor (2015) című prózakötete után nyolcvannégy oldalas lírakötettel jelentkezett, válogatás az elmúlt tíz év verseiből. A mértéktartó terjedelem lassan csiszolódó, pontosító munkamódszerre utal, s Kovács András Ferenc ajánlása felkelti az érdeklődést: „Ahogy elomlani tűnnek, habár kíméletlenül pontosra húzva megfeszülnek a sorok, ahogy a képsorok, képvesztések, az apró képek rejtett balladái hosszú versekké állnak össze”. A fülszövegben KAF „képvesztés”-ről beszél, ám ez élményvesztést is eredményez. Láng ugyanis annyira eltávolítja magától az érzelmi lenyomatot, hogy befogadóit is elidegeníti. A líra mögötti történések elrejtőznek, a megélt szerelmi élmény vagy a veszteség ábrázolása mozzanataira esik, testrészekre hull; s az értelmezést tekintve csak vélekedéseinkre meg a – néha eligazító – címekre és alcímekre hagyatkozhatunk (Az első alkalom; Kísértés, Hiányhasonlatok – nagyszüleimnek). A kötet legötletesebb szövege, A test újrafelismerése – J.A.-kötetbe, a szerelmi együttlétet, Krisztus és a költő szenvedését, a megtöretett test és a J.A.-kötet (mint korpusz) újrafelismerését játssza egybe: „miután csendje túlnőtte visszhangját, / lehajoltam hozzá: / felemelkedtem. / A harántcsíkolt, finom gerinc / már könnyű volt, kiszáradt kitinpáncél./ Mindenütt várt és fogadott. / A bejárt korpuszon, úgy rémlett, / helyett cserélt néhány pont (a szegek helye)”.

A kötet legkoncepciózusabb, ars poétikus verse a nyitódarab, már címében – Adaptáció – is ironikus. A költő az írás működéséről és a szöveg igazságtartalmáról gondolkodik: „A kétszeres áttétel a felismerhetetlenségig gyúrja az anyagot / hazugságok a hitelesség szolgálatában”; számot vet az öntükrözés lehetőségeivel, hogy elvesse az önadaptáció hitelességét: „Az engem alakító színész rád hasonlít. (…)/ Kong, mint egy kút. / Nárcisszoszként libeg saját árnya fölött (…) / A téged játszót meg sem néztem. / Szerepe a képkivágaton túlról végszavazni, / felém fordulni, hogy legyen kihez beszélnem. / Jelenléte fontos, bár nem látható.” (Adaptáció)

 A József Attila-i tájlírát folytató versek, az atomizálódást, a részecskére foszlást ábrázolják: „Szétszóródott, elkallódott minden” (A kör zegzugosítása); „Szanaszét szórtan heverek. Átlépek magamon.” (Együgyű dalok egy ügy ürügyén) A felületek vizsgálata különböző perspektívából történik, s ezeket gyakran váltogatja: „Egy madár állt a levegőben, / amíg fényképet metszettél ki belőlem.” (Szénafüvek) Munkamódszerére jellemző, hogy kivágja, keretbe helyezi a látványt: „hosszan öleljük át őket / anélkül, hogy a címünkön gondolkoznánk”. (Retrospektív) Költészete egyszerre elvont és vizuális, egy matematikus, mérnök vagy fotós látásmódját idézi.

A szabad képzettársítások révén építkező nyelv kedveli a szinesztéziát és az anyagtalan textúrákat: „[n]apok – átlátszó rétegek”, „megszerkesztett kábulat a tér”; „[o]sztott képmező / – hiánnyal öblögetett / csomós együttlét; „ahonnan a struktúra csak textúrának látszik”. A dekonstrukciós eljárásokkal dolgozó versbeszéd építő- és bomlasztó anyaga a paradoxon, illetve az egymástól eltávolodó asszociációk, melyek az Instrukciók ikernők működését illetően című versben az értelmezhetetlenségig futnak szét. Költői hagyományok terén eszünkbe juthat a neoavantgárd, ám ha Láng Orsolya mestert keresne, Marno Jánost ajánlanám.

Láng költészete próbára teszi az olvasót, ki is fog rajta, így kissé öncélú. Új – a személyességtől elidegenült – neutrális ábrázolásmódja akadályozza a megértést és az intellektuális kalandozást; alig hagy nekünk valamit a műélvezet bejárható útvonalain.

Bölcseleti nézőpontból az elillanó, megragadhatatlan, a meg nem lévő lényeget tematizálja: „Önts gipszet párnám üregébe, meglásd / arcom stukkóként domborodik ki előtted. / Foszló lábbelim töltsd meg (…). / És miután ingemben is megköt a por, / remegésem nyílt nyomait felidézve, / kissé mosolyodj el zavarodban, / s ne keress többé.” (Pompeji lelet) A Bordaköz versei a részlegesség tapasztalatát vonják látókörünkbe.

Láng Orsolya: Bordaköz. FISZ, 2016. 84 oldal, 1890 Ft.


Főoldal

2017. augusztus 24.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Könyvhétzáró irodalmi délután BékéscsabánKincsek cserélnek gazdát az Országos Széchényi KönyvtárbanTöbb mint háromszáz új kötet jelenik meg a 89. Ünnepi KönyvhétreIII. Kolorádó Fesztivál
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Oláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila verseiTurczi István versei
Prózák
Abafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái Haász János: Üzenet
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Arany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomábanProfán feltámadás, avagy heroikus újrakezdés
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA