Munkatársaink

Elek Tibor

irodalomtörténész, kritikus, főszerkesztő

1962-ben született Nyíregyházán. 1987-ben szerzett magyar-történelem szakos diplomát a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen. 1986–2011 között Gyulán élt, évekig tanított az Erkel Ferenc Gimnáziumban, volt a Gyulai Hírlap főszerkesztője is, majd akadémiai ösztöndíjas. 2004–2008 között szerkesztette az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című folyóirat kritikai rovatát. 1999–2008 között Békéscsabán dolgozott a Békés Megyei Könyvtárban irodalmi osztályvezetőként, a Bárka főszerkesztőjeként. 2008-tól munkahelye, a Bárka kiadója, a Békéscsabai Jókai Színház. Megalakulása óta (1999) elnöke a Körös Irodalmi Társaságnak. 2004-ben szerezte meg a doktori (Ph.D) tudományos fokozatot az erdélyi íróról, Székely Jánosról írott monográfiájának megvédésével. Rendszeresen publikál hazai és határon túli irodalmi lapokban, fő kutatási területe a kortárs magyar irodalom határoktól függetlenül. Tizenegy önálló kötete jelent meg. Jelenleg Békéscsabán él. 2017-től a Gyulai Várszínház igazgatója.

Elérhetőség: barkaszerk@gmail.com

Kötetei:

Szabadságszerelem (Magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmából). Kalligram Kiadó, Pozsony, 1994.

Helyzettudat és önismeret (Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában). Felsőmagyarország Kiadó – Tevan Kiadó, Miskolc-Békéscsaba,1997.

Értékválasztás (publicisztikák). Tevan Kiadó, Békéscsaba,1999.

Székely János (monográfia). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001.

Fényben és árnyékban (Az irodalmi siker természetrajza). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2004.

Árnyékban és fényben (Darabokra szaggattatott magyar irodalom). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2007.

Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma. Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008.

Gion Nándor írói világa (monográfia). Noran Kiadó, Budapest, 2009.

Állítások és kérdések. Kortárs Kiadó, Budapest, 2012.

Irodalom és nemzeti közösség. Válogatott és új esszék (1984–2014). Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Budapest, 2014.

Markó Béla költői világa. (monográfia). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2014.

„Ez a kötet válogatás az elmúlt három évtizedben írott esszéimből, esszészerű írásaimból – az irodalom és a nemzet közössége, az irodalom és nemzet önismerete összefüggéseit szem előtt tartva. A 3×13 hosszabb-rövidebb írás nemcsak az elmúlt évtizedek irodalmába, számos jeles alkotójának életművébe nyújt bepillantást, de a nemzeti közösség szempontjából fontos közéleti, politikai kérdésekre is reflektál. Az irodalmi és/vagy közéleti folyamatok, jelenségek, a művek és életművek vizsgálata során mindig a megismerésük, megértésük és a tárgyilagos elemzésük, felmutatásuk vágya motivált. Most pedig nyilvánvalóan üzenni is szeretnék ezzel az összeállítással. Hogy ki(k)nek? Ennek a megfejtését (is) a kedves Olvasóra bízom, de annyit elárulok: egy-egy írás önmagában nem ad(hat) megnyugtató választ. Tudom, hogy egyszerre naiv és nagyképű, idealista és már-már anakronisztikus ez az üzenő szándék. Mégis, mi mást tehetnék én?”

Mi az esztétikum és a politikum viszonya? Lehetséges-e a költő világát különválasztani a politikusétól? Az individuális vagy a közösségi szabadságtörekvések a fontos(abb)ak az irodalomban és az életben? Az avantgárd jellegű formabontás vagy a klasszicizáló karakterű formateremtés, a személyiség szétesésének, szóródásának, vagy a személyiség egységének, méltóságának költői ábrázolása a korszerű(bb)? Érvényesek lehetnek-e korunkban a teljesség, a harmónia, a szépség költői alakzatai? A világ, a létezés tényei áhítattal teljes emelkedettségre, pátoszra, vagy kételyekkel teli, (ön)kritikus rákérdezésre, iróniára jogosítják fel a költőt?

Efféle és más hasonlóan izgalmas kérdésekre keres választ a monográfia szerzője Markó Béla verseit, köteteit újraolvasva. S végeredményben arra, hogy az alkotói felismerések esztétikai formákat öltve, hogyan, miért válhatnak mindannyiunk számára megtartó értékekké?

Díjai:

Pro literatura (2006), Ratkó József-díj (2008), Irodalmi Jelen kritikadíj (2008), Sík Ferenc Nívódíj (2009), Hídverő-díj (2010), József Attila-díj (2011).