Munkatársaink

 

 

Elek Tibor


irodalomtörténész, kritikus, főszerkesztő

 

Elek_Tibor_kozepmeret.jpg1962-ben született Nyíregyházán. 1987-ben szerzett magyar-történelem szakos diplomát a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen. 1986–2011 között Gyulán élt, évekig tanított az Erkel Ferenc Gimnáziumban, volt a Gyulai Hírlap főszerkesztője is, majd akadémiai ösztöndíjas. 2004–2008 között szerkesztette az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen című folyóirat kritikai rovatát. 1999–2008 között Békéscsabán dolgozott a Békés Megyei Könyvtárban irodalmi osztályvezetőként, a Bárka főszerkesztőjeként. 2008-tól munkahelye, a Bárka kiadója, a Békéscsabai Jókai Színház. Megalakulása óta (1999) elnöke a Körös Irodalmi Társaságnak. 2004-ben szerezte meg a doktori (Ph.D) tudományos fokozatot az erdélyi íróról, Székely Jánosról írott monográfiájának megvédésével.  Rendszeresen publikál hazai és határon túli irodalmi lapokban, fő kutatási területe a kortárs magyar irodalom határoktól függetlenül. Tizenegy önálló kötete jelent meg. Jelenleg Békéscsabán él. 2017-től a Gyulai Várszínház igazgatója.

 Elérhetőség: elek.tibor@barkaonline.hu

 

Kötetei:

Szabadságszerelem (Magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmából). Kalligram Kiadó, Pozsony, 1994.

Helyzettudat és önismeret (Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában). Felsőmagyarország Kiadó – Tevan Kiadó, Miskolc-Békéscsaba,1997.

Értékválasztás (publicisztikák). Tevan Kiadó, Békéscsaba,1999.

Székely János (monográfia). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001.

Fényben és árnyékban (Az irodalmi siker természetrajza). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2004.

Árnyékban és fényben (Darabokra szaggattatott magyar irodalom). Kalligram Kiadó, Pozsony, 2007.

Magatartások és formák. Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma. Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2008.

Gion Nándor írói világa (monográfia). Noran Kiadó, Budapest, 2009.

Állítások és kérdések. Kortárs Kiadó, Budapest, 2012.

Irodalom és nemzeti közösség. Válogatott és új esszék (19842014). Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút Kiadó, Budapest, 2014.

Markó Béla költői világa. (monográfia). Bookart Kiadó, Csíkszereda, 2014.

 

Elek_Tibor_Irodalom___s_bor__t__.jpg„Ez a kötet válogatás az elmúlt három évtizedben írott esszéimből, esszészerű írásaimból – az irodalom és a nemzet közössége, az irodalom és nemzet önismerete összefüggéseit szem előtt tartva. A 3×13 hosszabb-rövidebb írás nemcsak az elmúlt évtizedek irodalmába, számos jeles alkotójának életművébe nyújt bepillantást, de a nemzeti közösség szempontjából fontos közéleti, politikai kérdésekre is reflektál. Az irodalmi és/vagy közéleti folyamatok, jelenségek, a művek és életművek vizsgálata során mindig a megismerésük, megértésük és a tárgyilagos elemzésük, felmutatásuk vágya motivált. Most pedig nyilvánvalóan üzenni is szeretnék ezzel az összeállítással. Hogy ki(k)nek? Ennek a megfejtését (is) a kedves Olvasóra bízom, de annyit elárulok: egy-egy írás önmagában nem ad(hat) megnyugtató választ. Tudom, hogy egyszerre naiv és nagyképű, idealista és már-már anakronisztikus ez az üzenő szándék. Mégis, mi mást tehetnék én?” 

 

Mark__-bor__t__.jpg

Mi az esztétikum és a politikum viszonya? Lehetséges-e a költő világát különválasztani a politikusétól? Az individuális vagy a közösségi szabadságtörekvések a fontos(abb)ak az irodalomban és az életben? Az avantgárd jellegű formabontás vagy a klasszicizáló karakterű formateremtés, a személyiség szétesésének, szóródásának, vagy a személyiség egységének, méltóságának költői ábrázolása a korszerű(bb)? Érvényesek lehetnek-e korunkban a teljesség, a harmónia, a szépség költői alakzatai? A világ, a létezés tényei áhítattal teljes emelkedettségre, pátoszra, vagy kételyekkel teli, (ön)kritikus rákérdezésre, iróniára jogosítják fel a költőt?

Efféle és más hasonlóan izgalmas kérdésekre keres választ a monográfia szerzője Markó Béla verseit, köteteit újraolvasva. S végeredményben arra, hogy az alkotói felismerések esztétikai formákat öltve, hogyan, miért válhatnak mindannyiunk számára megtartó értékekké?

 

Díjai:

Pro literatura (2006), Ratkó József-díj (2008), Irodalmi Jelen kritikadíj (2008), Sík Ferenc Nívódíj (2009), Hídverő-díj (2010), József Attila-díj (2011).

 

Néhány írása a Bárkaonline-on:

A költő hazája napjainkban
A kortárs drámáról
Magyar is, meg kultúra is

Volt neki egy talpalatnyi földje
A békési szonettkirály
Noé bárkája felé
Szavak, a magasban
110 éve született Sinka István
Kívülállás vagy benne levés?
Ablak a kortárs magyar irodalomra

 

Beszélgetések:

Markó Bélával
Barnás Ferenccel
Bodor Ádámmal
Szilasi Lászlóval
Zalán Tiborral
Szőcs Gézával
Egressy Zoltánnal
Czakó Gáborral
Nagy Gáspárral
Háy Jánossal


 Főoldal

2006. december 20.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Marno János verseiCsontos János verseiZalán Tibor verseiCsider István Zoltán slamjei
Prózák
Kiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűen
Kritikák
Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bál
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA