A Hangsúly művelődési és művészeti alapítvány kuratóriuma egyhangú, titkos szavazással úgy döntött, hogy az idei Ratkó József-díjat Elek Tibor irodalomtörténész, esszéíró, kritikus, szerkesztő kapja.

       A tizenöt esztendeje alapított díj az ország keleti feléhez kötődő, de alkotásaikkal a provincializmus fölé emelkedő, európai értékeket teremtő alkotókat jutalmazza. Olyanokat, kiknek esztétikai teljesítménye kiemelkedő, erkölcsi elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.

       A civil kezdeményezésre létrejött díjjal járó 100.000 forintot, a König Róbert grafikusművész által metszett oklevelet, és Kő Pál szobrászművész plakettjét eddig Balázs József író (1993), Nagy Gáspár költő (1994), Aczél Géza költő (1995), Szöllősi Zoltán költő (1996), Vári Fábián László költő (2007) vehette át. A díjat 2006 őszén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat határozatával „örökbe fogadta”, így 2007-től a díjhoz járó összeg a mindenkori minimálbér háromszorosa.

       A kuratórium tagjai: Antal Miklós műfordító (Vásárosnamény), Csikos Sándor színművész (Debrecen), Gál Sándor költő (Kassa), Görömbei András irodalomtörténész (elnök) (Debrecen), Karádi Zsolt tanár (Nyíregyháza), Kósa Ferenc filmrendező (Budapest), Román István tanár, a megyei Kulturális Bizottság elnöke (Ibrány).

A díjat 2008. december 1-én, hétfőn 17 órakor adják át a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi könyvtár Dísztermében.

       Elek Tibor 1962-ben születik Nyíregyházán, ám 18 éves koráig Nagykállóban él, a Korányi Frigyes Gimnáziumban érettségizik. 1986-ban szerez magyar-történelem szakos diplomát a Debreceni Kossuth Lajos tudományegyetem bölcsész karán. 1986 óta él Gyulán, ahol évekig az Erkel Ferenc Gimnázium tanára, miközben Békés megye (és így az ország) irodalmi életének egyik meghatározó személyiségévé válik. 1990-92-ben a Gyulai Hírlap című hetente jelentkező újság főszerkesztője. Utóbb akadémiai ösztöndíjas. 1999-től dolgozik Békéscsabán a megyei könyvtárban irodalmi osztályvezetőként, a Bárka főszerkesztőjeként. Megalakulása óta (1999) elnöke a Körös Irodalmi Társaságnak. 2004-ben szerezte meg a Ph.D tudományos fokozatot az erdélyi íróról, Székely Jánosról írott monográfiájának megvédésével. 2004 óta szerkeszti az Aradon megjelenő Irodalmi jelen című folyóirat kritikai rovatát. Rendszeresen publikál hazai és határon túli irodalmi lapokban, fő kutatási területe a kortárs magyar irodalom határoktól függetlenül.

Elek Tibor művei: Szabadságszerelem - Magatartások és formák a nyolcvanas évek kisebbségi magyar irodalmából (1994. Kalligram), Helyzettudat és önismeret - Magyarság és európaiság kérdései napjaink esszéirodalmában (1997. Felsőmagyarország - Tevan), Értékválasztás - Közéleti és politikai írások 1989-1998 (1999. Tevan), Székely János monográfia (2001. Kalligram), Fényben és árnyékban - Az irodalmi siker természetrajza (2004. Kalligram) Árnyékban és fényben - Darabokra szaggatott magyar irodalom (2007. Kalligram), Magatartások és formák – Magyar irodalom Erdélyben tegnap és ma (2008. Pallas-Akadémia)

A Ratkó József-díj keletkezéstörténete

      A Ratkó József-díj annak a rendhagyó szellemi kezdeményezésnek a folytatása, amely 1983. novemberében született, s amely akkoriban három és fél éven át havonta igyekezett fórumot teremteni a helyi, az országos, valamint határon túli irodalmi, közéleti folyamatoknak, s lett akaratlanul is a rendszerváltást előkészítő szellemi mozgások része. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének nem volt, illetve ma sincsen országos jelentőségű irodalmi és művészeti folyóirata, ezt igyekezett pótolni ez az egykori vállalás.

       Ratkó József költő, Görömbei András irodalomtörténész, Nagy András László színházi rendező és Antall István rádiós-újságíró 1983 novemberében rádiós folyóiratot indított Nyíregyházán, Hangsúly címmel. A Tiszatáj, illetve a Mozgó Világ körüli botrányok sorozatától tépázott idegrendszerű helyi hatalom igen ingerülten fogadta az alapítási kísérletet. A rádiós periodika kényszerű kompromisszum volt, a nyomtatott folyóirat ügyének burkolt elodázása. A közönség előtti rádiófelvételek és rádióadások jelentős érdeklődést váltottak ki, komoly szakmai visszhangot keltettek. A három szomszédos ország magyarlakta vidékén is érzékelhető volt a hatásuk. A szlovákiai Bodrogköz, Kassáig, a birodalmi peremvidék: Kárpátalja, a romániai Partium, Észak-Erdély magyar lakossága figyelemmel kísérte a minden hónap utolsó vasárnapján jelentkező negyvenperces összeállítást, amelyet, (a 2007. június 30-án egy tollvonással megszüntetett) a Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiója sugárzott a 240 méteres középhullámon.

        A rádiós folyóirat 1987-ig működött folyamatosan, utóbb alkalmi, évfordulós találkozókon, irodalmi esteken idézte az egykori hangulatot. Ez idő alatt közel háromszáz alkotót szólaltatott meg. 1995. őszén - amit az egykori megyei pártvezetés nem tudott elérni - az megtörtént. A Magyar Rádió Nyíregyházi stúdiójának akkori irányítói előbb ellehetetlenítették, majd teljesen száműzték a műsort a rádió adásidejéből. Azóta az összeállítások egyre ritkábban, csak Budapesten, a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának gondozásában kerültek adásba, majd egy szűk évtizede ezek is megszűntek. Azóta a Hangsúly egykori munkatársai a Ratkó József nevét viselő országos nagykállói versmondó találkozón jönnek össze kétévente.

        1996-tól a Ratkó József-díjat nem adta ki a kuratórium. A szervezők úgy vélték, hogy ha a megfelelő színvonal nem tartható, inkább szüneteltetni kell a díj kiadását. 2006-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés szeptember 15-i, messzire tekintő határozatával megteremtette a Ratkó József-díj működésének anyagi feltételeit. 2007-től tehát a megye rangos irodalmi-művészeti díjaként újjászülethetett ez a hagyomány.

        A Hangsúly Ratkó József kezdeményezésére született. 1989-es halála óta is neve köré szerveződik ez a hazahívó esemény. Ekképpen él a műsor, az irodalmi est, a díj és az azt támogatók évente egymásra találó közössége.