Állami irodalmi díjak március 15-e alkalmából
Kossuth-díj
a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért
Kovács András Ferenc József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költőnek, esszéírónak, műfordítónak, a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettesének, versrovat szerkesztőjének,
a magyar próza fellendülésében jelentős szerepet játszó regényeiért és novelláiért
Lengyel Péter József Attila-, Füst Milán- és Márai Sándor-díjas írónak,
jelentős költői és figyelemre méltó prózai munkásságáért
Rakovszky Zsuzsa József Attila-, Márai Sándor- és Babérkoszorú-díjas írónak, költőnek, műfordítónak,
Széchenyi-díj
alapvető irodalomelméleti és baltisztikai munkásságáért
Dr Bojtár Endre József Attila-díjas irodalomtörténésznek, műfordítónak, az irodalomtudomány doktorának, az MTA Irodalomtudományi Intézete osztályvezetőjének,
nemzetközileg elismert líratörténeti és elméleti munkásságáért
Pór Péter irodalomtörténésznek,
sokoldalú irodalmi munkássága, életműve elismeréseként
Dr. Ungvári Tamás József Attila-díjas írónak, kritikusnak, műfordítónak, az irodalomtudomány doktorának, nyugalmazott egyetemi tanárnak,
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díj
Aczél Géza József Attila-díjas költőnek, irodalomtörténésznek
Az elmúlt öt évben öt verseskötetet jelentetett meg. Irodalomtörténeti érdeklődését a hazai avantgard két jelentős alkotójáról, Tamkó Sirató Károlyról és Kassák Lajosról írott monográfiája jelzi. Utóbbi köteteiben új versnyelvet alakított ki. Hosszú, többnyire huszonöt szótagból álló, tömbszerű versei narratív közlések, melyeket az elégikus hangvétel különösen érzékletessé, emlékezetessé tesz. Költészete a közösség és egyén elmúlt ötven-hatvan évéről szóló, magas művészi igénnyel megfogalmazott, hiteles vallomás.
Marno János József Attila-díjas költőnek
A valóságot az álommal és az emlékkel, a tudatost a tudattalannal kapcsolja össze kivételesen egyéni stílusú, személyes hangú és egzisztenciális komolyságú költői életművében. Mindezt a magyar nyelvben rejlő lehetőségeket mély szellemességgel kiaknázó, több évtizedes magas színvonalú munkával hozta létre. Legutóbbi könyve, a Nárcisz készül a régebbieknél rövidebb és sűrűbb, szinte gnómikus versek gyűjteménye, egyben eddigi pályájának csúcsa is.
Térey János József Attila-díjas költőnek, írónak, műfordítónak,
Kiemelkedő nyelvteremtő, a beszélt nyelvi elemeket feldolgozó, kultúránk különböző hagyományait műveibe beemelő költői és drámaírói munkásságát több mint két évtizede követhetjük nyomon. Versei, drámái senki szövegeivel össze nem téveszthetőek, mondják róla, hogy könyörtelen hangú a költészete, amit mindig nagy műgonddal állít elő. A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb, legérdekesebb alakja.
Dr. Turczi István József Attila-díjas írónak, költőnek
A 80-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legsokszínűbb alkotója, folyamatosan jelennek meg verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai. Alkotó tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője is. A Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt.
Balassa Péter-díj
Beck András esztétának, irodalomkritikusnak
József Attila-díj
Balázs Attila prózaírónak, a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőség szerkesztőjének,
Benedek Szabolcs prózaírónak, műfordítónak,
Bogdán László prózaírónak, költőnek, szerkesztőnek,
Cserna-Szabó András prózaírónak,
Dobozi Eszter költőnek, prózaírónak, szociográfusnak,
Erdős Virág prózaírónak,
Fekete Vince írónak, költőnek, műfordítónak, irodalomszervezőnek,
Kiss Csaba drámaírónak, rendezőnek,
László Noémi költőnek, műfordítónak,
Marék Veronika gyermekíró-grafikusnak,
M. Nagy Miklós műfordítónak, az Európa Könyvkiadó főszerkesztőjének,
Szálinger Balázs költőnek,
Dr. Tatár Sándor költőnek, műfordítónak, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosának.
