Papírhajó - Primér/Primőr

„A medvék nem mindig értették Borzont Boldizsárt, de tudták, hogy igaza van. Az emberektől már nem lehetett mozdulni sem, és valakinek csak vezetni kellett őket is.” Demény Péter meséje Papírhajó...

„Az egész világon összesen / két gyerek van, akiknek / nem vesznek a szülei vattacukrot” – „festett, tömény cukor” és egyéb borzalmak Pál Marianna verseiben, a Papírhajón.

Miért nem foglalkozik a Nemzetbiztonsági Hivatal teremtett valóságokkal, avagy a macskák és a reinkarnáció. Szigeti Kovács Viktor naplórészlete a Papírhajón.

„A tűz, az élet bent pereg, / konyha, kunyhó, kisgyerek – / mint a zsömle. Kis. Kerek.” – meghitt kozmológia Molnár Krisztina Rita verseiben, a Papírhajón.

„A kutya ugat, a karaván halad. Mégis mondd: Gazdija vagyok a képnek, gazdája egy emberségnek, nosztalgiának, egy soha nem győző etikának. Vagy legalábbis az írógépnek, Erikának.” Pollágh Péter...

„amit látnak, az lefordíthatatlan, / nem tolul agyukba a vér, nem forog / velük a világ, a tótágasban nem vétenek hibát” – Fecske Csaba versei a Papírhajón.

„végre megtörténik majd az, ami a New York-i viharban, a dallasi filmszínházban vagy a hongkongi tűzijáték után is megtörténhetett volna” – Dávid Ádám regényrészlete a Papírhajón.

„egy pár pillanat, és mindennek vége” – Pacskovszky Zsolt a Móra Kiadónál készülő regényének részlete a Papírhajón.

„Nincsen karja, / nincsen lába, / egész teste / a feje kábé, / ő a hetedhét / híres Karalábé.” Orcsik Roland gyerekversei a Papírhajón.

„és hátha, mint a gyorsfagyasztott börgerek, / ott lenne majd, ha fölkelek” – Borsi Bálint (majdnem) gyerekversei a Papírhajón.